Szerző: Bodnár Ádám

2006. augusztus 10. 11:08

Nyílt forrású grafikus meghajtót adott ki az Intel

Nyílt forrású linuxos meghajtóprogramot adott ki az Intel a chipkészletbe integrált grafikus vezérlőihez. A kiadott driver az Intel integrált grafikus magot tartalmazó (965, 945, 915, 865, 855, 845, 830, 815, 810) chipkészletein biztosítja a 2D/3D gyorsítást. A meghajtóprogramok egy héttel a LinuxWorld konferencia és kiállítás jövő heti indulása előtt jelentek meg, szinte egyidőben a legújabb, 965 Express chipset-család megjelenésével.

[HWSW] Nyílt forrású linuxos meghajtóprogramot adott ki az Intel a chipkészletbe integrált grafikus vezérlőihez. A kiadott driver az Intel integrált grafikus magot tartalmazó (965, 945, 915, 865, 855, 845, 830, 815, 810) chipkészletein biztosítja a 2D/3D gyorsítást. A meghajtóprogramok egy héttel a LinuxWorld konferencia és kiállítás jövő heti indulása előtt jelentek meg, szinte egyidőben a legújabb, 965 Express chipset-család megjelenésével.

Problémás zárt forrású driverek

A szabad szoftverek híveinek szemében talán az eszközmeghajtók jelentik a legnagyobb szálkát, a hardvergyártó vállalatok ugyanis gyakran egyáltalán nem adnak ki linuxos drivereket, főleg nem nyílt forrásúakat. Az ATI és az NVIDIA is biztosít grafikus processzoraihoz linuxos drivereket, azonban ezek nem nyílt forrásúak. A vállalatok kiadnak információkat, kódrészleteket a nyílt forrású közösség számára, hogy segítsék a driverek fejlesztését, azonban gyakran kulcsfontosságú információkat visszatartanak, érvelésük szerint azért, mert egy teljes, nyílt forrású meghajtóban hét lakat alatt őrzött szellemi vagyon kerülhetne ki a tőlük.

Ezen információk hiányában azonban a nyílt forrású driverek lassabbak, funkcionalitásban is korlátozottak. Az ATI és az NVIDIA szerint csak a zárt forrással biztosítható a szellemi tulajdonaik védelme, ráadásul a szoftver így jobb minőségű lehet, több optimalizációt tartalmazhat, amivel végső soron a felhasználók járnak jól.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a zárt forrású linuxos driverek disztribúciója a nyílt forrású Linuxszal együtt jogi problémákat vet fel, egyes értelmezések szerint ugyanis a GPL licenc nem teszi lehetővé zárt forrású meghajtók integrációját. A felhasználók számára sokkal hétköznapibb gond, hogy a cégek által kiadott saját driverek gyakran csak bizonyos kernel-változatokal működnek együtt, az újabb változatokkal már inkompatibilisek. Éppen ezek elkerülésére a Novell például nemrég bejelentette, hogy a jövőben a disztribúcióiból száműzni fogja a cégek saját drivereit, csak nyílt forrású meghajtók kerülhetnek be a SUSE Linuxba.

A Novell kimondott célja a nyílt forrású driver-fejlesztések motiválása. Bár ez a lépés a felhasználóknak rövid távon némi kellemetlenséget okozhat, hosszú távon talán hozzásegítheti a közösséget több és jobb minőségű nyílt forrású meghajtóhoz. A SUSE Linux továbbra is tartalmaz számos nyílt forrású drivert, a zárt forrásúak pedig az operációs rendszer frissítési rendszerében továbbra is könnyen elérhetők. A mechanizmus hasonlít a Windowson megszokotthoz, ahol az operációs rendszer telepítése után a felhasználónak a teljes funkcionalitáshoz további meghajtókat kell installálnia.

Előny a ... kinél?

Integrált grafikus vezérlőinek köszönhetően az Intel ma a videochipek legnagyobb gyártója, a Jon Peddie Research második negyedéves adatai szerint a vállalat a piac 40 százalékát uralja, az ATI a második 28 százalékkal, az NVIDIA pedig 20 százalékkal bronzérmes. Egyesek arra számítanak, hogy miután az Intel nyílt forrású meghajtókat adott ki, az ATI és az NVIDIA is hasonlóan cselekszik majd, azonban Peddie szerint a fent leírt okok miatt erre kevés az esély. Ezt az ATI és az NVIDIA szóvivőinek nyilatkozatai is alátámasztják: a cégek szerint egyelőre nincs értelme nyílt forrású drivereket kiadni, mivel azok semmilyen versenyelőnyt nem jelentenek.

Az Intelnél négy programozó és öt tesztelő dolgozik teljes munkaidőben a grafikus magokhoz tartozó linuxos meghajtón, köztük található az a Keith Packard, aki korábban a Hewlett-Packardnál és a SUSE Linuxnál is dolgozott és jelentős figurája az X.orgnak. A fejlesztést az Intel koordinálja, de számít a nyílt forrású közösség kontribúciójára is.

A HackerRank 2020-as, 116.000 fejlesztő válaszaiból készült kutatása szerint a legtöbbjük a Go-t szeretné megtanulni következőleg, amely eredménynek az okait most ebben a cikkben szedtük össze.

a címlapról