Egyedül próbál szerencsét Kínában a Google
[Reuters/HWSW] Megszabadult kínai riválisában szerzett részesedésétől a Google, miután a két vállalat közötti együttműködés lehetősége elenyészett, és szemtől szemben küzdenek a keresők piacán -- adta hírül a Reuters hírügynökség. A Baidu.com 2 százalék körüli tulajdonrészének eladására még májusban került sor, mintegy 63 millió dollár értékben.
Az ügyletre a múlt héten nyilvánosságra került, az amerikai Értékpapírpiaci és Tőzsdefelügyelet részére benyújtott dokumentum világít rá. Ebből kiderül, hogy a Google mintegy 750 ezer részvénytől szabadult meg, amelyekre még a Baidu.com tőzsdére vonulása előtt vásárolt részesedése jogosította. A két vállalat közti megállapodás szerint azonban az amerikai rivális a tavaly augusztus ötödikei tőzsdei bevezetés alkalmával nem adhatott túl papírjain.
A világ vezető keresője még 2004 nyarán vásárolt 5 millió dollárért 2,6 százalékos tulajdonrészt Kína feltörekvő dotkom cégében, így 2 év alatt 1160 százalékos hozamot produkált a befektetés. Az akkori elképzelések szerint később felvásárlásra, vagy az irányításhoz elegendő csomag megvételére került volna sor, és a Google így akvizícióval lépett volna be a kínai piacra. További szorosabb együttműködésre azonban valamilyen ok, talán a kínai kormányzat befolyása okán nem került sor, így a cégek mára egymás ellenfeleivé váltak. Hasonló a Google és Yahoo! Közötti kapcsolat története, ahol utóbbi szerepelt befektetőként, segítve az akkor kis cég indulását. Mára a két vállalat minden közös üzleti és technológiai érdekeltséget felszámolt.
A Baidu.com a Google előtt toronymagasan vezeti a kínai keresőpiacot, részesedése a keresésekből 50 százalék felett alakul a több mint 110 millió internetezővel rendelkező országban. Hasonló szakadék figyelhető meg Dél-Koreában is, ahol a Google minimalista, kizárólag a keresésre koncentráló megközelítése elhibázott stratégiának bizonyult. A Baidut 2000-ben indította el Robin Li és Eric Xu, akik mindketten az Egyesült Államokban szereztek diplomát. Li korábban az Infoseeknél, egy amerikai keresőmotort fejlesztő cégnél is dolgozott, míg Xu biotechnológiában szerzett tapsztalatokat. Azóta Xu már kivált a kínai kötelékből.
Az amerikai riválisánál sokkal kisebb vállalat számára erre a kínai írásrendszer ad kiváló lehetőséget, amely gyökeresen különbözik a latin szövegek felépítésétől. A kínai ideogrammák a latin betűktől nem csak formailag, hanem, tartalmilag, funkcionálisan is teljességgel különböznek, ráadásul a szövegben nincsenek a szavakat, kifejezéseket, mondatokat tagoló szóközök, így egy gép számára még nehezebb az értelmezés. Nem beszélve az ideogrammák jelentéseinek árnyalatairól, így a kontextus meghatározása még komplexebb feladat az oldalakat pásztázó robotok előtt.