Linus Torvalds: "nem vagyunk keresztes lovagok"
Linus Torvalds, az egyre népszerűbb Linux atyja újra kritizálta a szabad, nyílt forráskódú szoftverek körében népszerű General Public License készülőben lévő hármas verzióját (GPLv3), miután néhány héttel ezelőtt egyszer már széles körű publicitást nyert egy hasonló levelével. A GPLv3 elemzők szerint nagy mértékben befolyásolhatja a szabad szoftverek megítélését és terjedését.
GPLv3 a DRM ellen
Torvalds ismét a Linux rendszermag levelezési listáján kialakult beszélgetés során ütött meg kritikus hangot. Bár külön kiemelte, hogy nem a GPLv3 ellen érvel, mindössze a Linuxnak nem tartja megfelelőnek, éles hangú véleményét sokan negatívan fogadták, főként a keresztes lovagokkal való párhuzamot. Torvalds szavainak súlyát a Linux szerepe adja, hiszen a szabad szoftverek támogatói számára az alternatív operációs rendszer az elismertség növelésének egyik zászlóshajója.
A Free Software Foundation (FSF) által felügyelt GPL licenc 15 év után újul majd meg, hogy alkalmazkodjon a kor követelményeihez. Az egyik ilyen új követelmény a digitális jogkezelő rendszerek (DRM) megjelenése, vagy digitális korlátozó rendszerek, ahogyan az FSF nevezi azokat. A szervezet azt akarja elérni, hogy a szabad szoftvereket ne lehessen olyan más szoftverekkel és hardverekkel együtt használni, amelyek korlátozzák a felhasználók jogait, sőt ilyen szoftverek és hardverek készítéséhez sem.
Richard Stallman, az FSF szellemi atyja szerint a szoftverkészítés, vagy bármely más tudományterület gyakorlásának etikailag egyetlen elfogadható módja, hogy "szabadon tanulmányozható, másolható, módosítható, újra felhasználható, és bárki által megosztható" legyen. A Linux révén központi szereplővé vált Torvalds ugyanakkor nem osztja ezt a nézetet, legalábbis másokra nem kívánja rákényszeríteni saját ideológiáit.
"A GPLv3 rossz nekem"
"Az egész lényege: mi írtuk a szoftvert. Ez az egyetlen dolog, amellyel én törődöm, és talán még (legalábbis számomra) fontosabb, hogy azért, mert ez az egyetlen rész, amelyet mi alkottunk, az egyetlen rész, amelyet úgy érzem morálisan jogom van irányítani" -- írta Torvalds arra a kérdésre, hogy nem zavarja-e, ha gyártók Linuxot használva építenek zárt, akár korlátozó termékeket.
"Tényleg úgy érzem, hogy nekünk -- mint szoftverfejlesztőknek -- nincs meg morálisan a jogunk, hogy saját szabályainkat a hardverfejlesztőkre erőltessük. Nem vagyunk keresztes lovagok, hogy embereket próbáljunk arra kényszeríteni, meghajoljanak felsőbbrendű Istenünk előtt. Mi azt próbáljuk megmutatni másoknak, hogy az együttműködés és a nyitottság jobban működik. Ez az én álláspontom. Mindig is ez volt.[...] Szoftvert készítek, és szoftvert licencelek.[...]Nem a GPLv3 ellen érvelek. Azt állítom, hogy a GPLv3 rossz nekem, és nem az a licenc, amelyet valaha is választani fogok."
Torvalds a beszélgetésben később kifejtette, hogy azért választotta a GPLv2-t a Linux licencéül még 1992-ben, mert a saját maga által alkotottnál fejlettebb, szélesebb körben ismert és elfogadottabb volt. Úgy látja, a GPLv2 azt a reciprocitást, azaz kölcsönösséget biztosítja, amely szerinte hosszú távon több és jobb szoftverhez vezet. Azt biztosítja, hogy aki kap, az adjon is, ha a kapott szoftverekre építve módosításokat, fejlesztéseket eszközöl, akkor tegye nyilvánossá GPLv2 licenc alatt az általa létrehozott új forráskódot.
Egyes vélemények szerint GPLv3 alatt a Linux sok területről visszaszorulna és teret engedne a BSD-, Windows- és más operációs rendszerekre épül alternatíváknak. Az egyik legkézenfekvőbb és legnagyobb lehetőségeket rejtő terület a szórakoztatóelektronika, ahol rengeteg zárt, szabadalmakkal körülbástyázott alkotóelem található, nem beszélve a digitális tartalmak jogkezeléséről. Ez pedig a Linux fejlesztésében, és a platform népszerűsítésében résztvevő vállalatoknak nem érdeke -- így erőforrásaikat is kivonnák mögüle --, sem Torvaldsnak, aki szintén a Linux, és a kollaboratív munka terjedését tartja szem előtt.