Szerző: Bizó Dániel

2006. február 7. 08:54

Újabb információk az Intel következő generációs processzorairól

[The Inquirer/HWSW] Az Intel ismertette kiemelt partnereivel következő generációs processzorainak legfontosabb paramétereit -- értesült az Inquirer informatikai bulvármagazin. Bár az információ természetesen nem hivatalos, a lap korábbi hasonló jelentései megbízhatónak bizonyultak.

[The Inquirer/HWSW] Az Intel ismertette kiemelt partnereivel következő generációs processzorainak legfontosabb paramétereit -- értesült az Inquirer informatikai bulvármagazin. Bár az információ természetesen nem hivatalos, a lap korábbi hasonló jelentései megbízhatónak bizonyultak.

A messiás

A legégetőbb szüksége a következő generációra a szerverek terén van az Intelnek, ugyanis az AMD Opteron rémisztő ütemben vesz el piacrészesedést a Xeon családtól. A Woodcrest kódnévre hallgató következő generációs kétmagos Xeon várhatóan az év második felében, a harmadik negyedév során érkezik meg, elsőként az egy és kétutas rendszerekbe. A 65 nanométeres chip kezdeti legmagasabb órajele 3 gigahertz lesz, amellyel, ismerve erőteljes felépítését, jó eséllyel tör az x86-os szerverprocesszorok trónjára.

A Woodcrest a várhatóan márciusban megjelenő Bensley platformba illeszkedik, adatbusza 1333 megahertzes órajelen ketyeg majd. Annak érdekében, hogy a nagy teljesítményű magok ne éhezzenek el a többutas kiépítésben, a Bensley és az azt követő összes Intel-szerverplatform dedikált front side buszt bocsát minden foglalat rendelkezésére. Két magra így egy másodpercenként legfeljebb 10,4 gigabájt áteresztőképességű busz jut, azaz magonként 5,2 gigabájtos sávszélességet kapunk. Ez hatalmas ugrás a jelenlegi rendszerekhez képest, ahol egy kétutas, kétmagos processzorokkal szerelt gépben egy magnak be kell érnie másodpercenként 1,6 gigabájt adattal.

Az új Xeon egyetlen szilíciumlapkára integrálva tartalmazza a két magot, amelyek 4 megabájt másodszintű gyorsítótáron osztoznak. A osztott kiképzés a gyorsítótár kiegyensúlyozottabb, hatékonyabb kihasználását eredményezi, valamint mentesíti a két magot összekötő logikát (arbiter) az adatkoherencia forgalmától. Két Woodcrest chipet egy tokba csomagolva születik meg majd később az Intel négymagos Xeonja. A Woodcrest tartósan fellépő maximális fogyasztása mindössze 80 wattot tesz ki, így a klasszis teljesítmény mellé energiahatékonyság is társul. A jelenlegi Xeonok energiabüdzséje 130 watt.

A 64 bites, virtualizációval is felvértezett chipek az 5110, 5120, 5130, 5140, 5150 és 5160 jelölésekkel fognak megjelenni, órajeleik pedig rendre 1,6, 1,83, 2, 2,33, 2,66 és 3 gigahertzen alakulnak majd. Az árazás az Inquirer szerint a következőképpen néz majd ki: 850, 700, 470, 330, 270 és 230 dollár, ezer darabos nettó ár, közvetlenül a gyártótól, azaz a jelenlegi árfekvésbe illeszkedik.

Irodába, nappaliba, ölbe

Szintén idén érkeznek az új mikroarchitektúrára építő asztali processzorok. A Conroe kódnéven ismert chipek az eddigi gyakorlattól eltérően lassabbak lesznek szerveres társaiknál. Ennek oka, hogy fogyasztásuk határát alacsonyabban, 65 wattos szinten húzta meg az Intel. Ezáltal kompaktabb, halkabb és hűvösebb, végeredményben esztétikusabb és ergonómikusabb PC-k építhetőek majd ilyen processzorok köré.

A Conroe front side busza az alacsonyabb fogyasztás és költségek jegyében 1066 megahertzen ketyeg, a processzor órajelei pedig 2,67 és 2,4 gigahertzen alakulnak a 4 megabájtos, valamint 2,13 és 1,86 gigahertzen a 2 megabájtos gyorsítótárral felszereltek esetében. A Conroe, amely egyébként megegyezik a Woodcresttel, a jelenlegi árazási rendszerbe fog beilleszkedni, így a lassabb változatok mérsékelt áron lesznek hozzáférhetőek kezdettől fogva. Egyelőre nem ismert, a chip pontosan milyen márkanéven fog megjelenn, vélhetően a Yonah által bevezetett Core márkacsalád alatt.

Némileg ironikus módon csak most következnek a notebookokba szánt változatokkal kapcsolatos részletek, tervezési szempontból a Merom képezi ugyanis a Conroe és a Woodcrest alapjait. A 4 megabájtos L2 cache-sel szerelt Merom 2,33, 2,16, 2 és 1,83 gigahertzes órajeleken fog debütálni, 667 megahertzes busszal. A legéhesebb kétmagos chipek fogyasztása tartósan legfeljebb 35 watt, az alacsony és ultraalacsony fogyasztású változatok később érkeznek. Az 1,83 gigahertzes változat egymagos lesz, másodszintű gyorsítótárja pedig 2 megabájt kapacitású.

Többet, kevesebből

Az új mikroarchitektúra egy alapjaiban új felépítést takar, amiben az Intel igyekezett kombinálni az alacsony fogyasztást a kiemelkedő teljesítménnyel. Miközben a tipikus fogyasztása az új chipeknek jóval alacsonyabb lesz akár a 65 nanométeres csíkszélességgel termelt Pentiumoknál is, magasabb számítási teljesítményre lesznek képekes. Az Intel kommunikációja szerint a teljesítményre optimalizált NetBurst és az alacsony fogyasztást szem előtt tartó mobil (Banias) mikroarchitektúrák előnyeit gyúrta egybe.

A magok órajelenként immár nem 3, hanem 4 utasítást tudnak feldolgozni, javult a végrehajtóegységek kihasználtságáért felelős ütemezőegység hatékonysága, de az újdonságok között érdemes megemlíteni az ún. "microOp fusion" technológia továbbfejlesztését is. Mint az közismert, a modern x86 processzorok az x86 utasításokat ún. mikroutasításokra bontják szét, a végrehajtóegységek már ezeket hajták végre. Egy memóriaoperandusú x86 utasítást a dekóder adatbetöltő és végrehajtó mikroutasításokra választ szét, amelyek a processzorban már egymástól teljesen független utasításokként élnek tovább.

A microOp fusion ezeket a logikailag összetartozú utasításokat kapcsolja össze, immár ún. macroOp fusionnel kiegészülve, azaz már dekódolás előtt egyesít x86-os utasításokat, ennek eredményeképp tövább növekszik a teljesítmény a kódsűrűség javulása által, növekszik a cache hatékonysága, illetve akár több mint 10 százalékkal csökken a végrehajtandó mikroutasítások száma.

Mik azok a sötét mintázatok, vagy ahogy az angol nevezi őket, dark patternek? Miért találkozunk egyre többször velük és mit tehetünk, hogy ne kerüljünk a csapdájukba?

a címlapról