Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Érkezik az IBM DB2 ingyenes változata

Bodnár Ádám, 2006. január 31. 11:04
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

[eWeek/HWSW] Az IBM tegnap kiadta a DB2 adatbáziskezelő ingyenes változatát, amelyet elsősorban szoftverfejlesztőknek szán. A vállalat célja, hogy közvetlen vetélytársat állítson a nyílt forrású adatbázisoknak, mint amilyen a MySQL vagy a PostgreSQL, illetve a Microsoft és az Oracle hasonló ingyenes megoldásaiknak, amelyek szintén a fejlesztők elcsábítására hivatottak.

[eWeek/HWSW] Az IBM tegnap kiadta a DB2 adatbáziskezelő ingyenes változatát, amelyet elsősorban szoftverfejlesztőknek szán. A vállalat célja, hogy közvetlen vetélytársat állítson a nyílt forrású adatbázisoknak, mint amilyen a MySQL vagy a PostgreSQL, illetve a Microsoft és az Oracle hasonló ingyenes megoldásaiknak, amelyek szintén a fejlesztők elcsábítására hivatottak.

Kistestvér

A DB2 Universal Database Express-C ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja, mint a "nagy" DB2, csupán néhány megkötés mellett. A szoftver legfeljebb két -- akár kétmagos -- x86 processzort és 4 gigabájt memóriát kezel, azonban a felhasználók száma vagy az adattáblák mérete tetszőleges lehet. Az adatbázis ingyenesen letölthető, támogatás pedig egy közösségi fórumon keresztül érhető el, szintén ingyen, de az IBM-mel köthető támogatási szerződés is, bár ezért természetesen fizetni kell. A DB2 Universal Database Express-C Windows vagy Linux operációs rendszeren érhető el.

Ingyenes Sybase adatbázis
A fejlesztők számára ingyenesen elérhetővé vált a Sybase Adaptive Server Enterprise legfrissebb, v15.0-ás változata, amely Windows, Linux (x86) és Solaris (SPARC) platformon futtatható. Az elődjénél nagyobb tudású és teljesítményű v15.0 a két éves v12.5 verziót váltotta fel. A fejlesztői változat nem tartalmaz megkötéseket, azonban termési környezetben nem használható. Éles bevetésre azonban Linuxon továbbra is elérhető az ingyenes ASE Express Edition, amely legfeljebb 1 processzort és 2 gigabájt memóriát támogat és 5 gigabájtos adatbázist kezel.
Bernie Spang, az IBM Data Server divízió elnöke az eWeeknek adott interjújában elmondta, a Nagy Kéket ugyanaz a cél vezérli, mint a Microsoftot és az Oracle-t: verseny a fejlesztőkért és verseny az egyre népszerűbb nyílt forrású adatbázisokkal. "A nyílt forrású és ingyenes adatbázisok népszerűsége rámutatott arra, hogy egyre több alkalmazásfejlesztő használ a megoldásában valamiféle adatbázist. Igyekszünk a lehető legjobban kielégíteni ezen fejlesztők igényeit."

Spang hozzátette még, hogy az év későbbi részében az IBM a DB2 új változatának, a Vipernek egyes képességeit is integrálni fogja az Express-C ingyenes változatba. A Viper legfontosabb újdonságai közé tartozik majd a relációs és nem relációs adatok kezelése és a fejlett XML-támogatás. A szoftver jelenleg béta állapotú, a végleges verzió 2006-ban várható.

Hárman a MySQL ellen

Az adatbázisok legnagyobb szállítói közül a Microsoft és az Oracle már korábban adott ki ingyenes változatot saját szoftveréből. Az SQL Server 2005 Express Edition csak egy processzort és 1 gigabájt memóriát kezel, az adattáblák mérete pedig nem haladhatja meg a 4 gigabájtot. Az Oracle októberben jelentette be a Database 10g Expresst, amely szintén csak 1 processzort és 1 gigabájt kezel és legfeljebb 4 gigabájtos adattáblákat támogat. Az Oracle ingyenes adatbáziskezelőjével kapcsolatos további megkötés, hogy egy szerveren egyszerre csak egy példány (instance) futtatható.

A fejlesztők körében rendkívül népszerű nyílt forrású MySQL adatbáziskezelő legújabb, 5.0 verzióját a megjelenés óta már több mint egymillióan töltötték le, az ingyenes szoftver rendkívül vonzó a kis- és középvállalatok számára, amik gyakran a lehető legalacsonyabb belépési költséggel járó megoldást keresik. Az adatbáziskezelő beszerzési és üzemeltetési költségei azonban gyakran köszönőviszonyban sincsenek egymással, az akvizíció a birtoklási összköltségnek gyakran a 10 százalékát sem teszi ki. A szervezetek sokszor hajlamosak megfeledkezni erről és azt a megoldást választják, amelynek megszerzése egyszerűbb, ezért később jóval magasabb üzemeltetési költséggel fizetnek.