Szerző: Bizó Dániel

2005. október 26. 16:55

Harmincezer extra vízumot ad az Egyesült Államok

[Computerworld/HWSW] Az október elsején kezdődött 2006-os pénzügyi évre az Egyesült Államok szenátusa jóváhagyott 30 ezer rendkívüli, ún. H-1B vízumot, amelyek segítségével amerikai vállalatok szakképzett külföldi munkaerőt vihetnek az országba. A lépésre azért került sor, mivel a 2003. óta érvényben lévő, 65 ezres kvóta már nyár végére betelt, mielőtt a jelenlegi fiskális év elkezdődhetett volna.

[Computerworld/HWSW] Az október elsején kezdődött 2006-os pénzügyi évre az Egyesült Államok szenátusa jóváhagyott 30 ezer rendkívüli, ún. H-1B vízumot, amelyek segítségével amerikai vállalatok szakképzett külföldi munkaerőt vihetnek az országba. A lépésre azért került sor, mivel a 2003. óta érvényben lévő, 65 ezres kvóta már nyár végére betelt, mielőtt a jelenlegi fiskális év elkezdődhetett volna.

Újra emelkedőben

A H-1B program főként tudományos, műszaki és informatikai területen népszerű. A dotkom láz idején évente 195 ezer vízum állt rendelkezésre, amelyből rengeteget szoftvermérnökök, programozók, webdesignerek töltöttek ki. A vízum alapesetben legfeljebb hatéves munkavállalást tesz lehetővé azon szakemberek számára, akiket amerikai vállalat akar foglalkoztatni.

A munkahely későbbi változtatása lehetséges, sőt törvényellenes az ezt kizáró vagy korlátozó kitétel, vagy a pénzbeli kompenzáció kikötése, azonban minden egyes munkáltatót regisztráltatni kell. A H-1B egyben egy lépcsőfok lehet a végleges letelepedést biztosító "zöld kártya" felé is. Az egyes vélemények szerint eltúlzott, soha ki nem töltött kvóta végül a munkaerőpiac túltelítődéséhez vezetett, főleg a dotkom lufi kipukkanását követően, az általános világgazdasági pangás alatt. Emiatt a 2003-tól 65 ezer az alapkvóta, amely most 95 ezerre bővült, mivel hamar szűkösnek bizonyult.

Lobbi lobbi ellen

A H-1B támogatói természetesen a vállalatok és a kutatásokat végző egyetemek, ellenzői között pedig az alkalmazottak érdekeit képviselő szervezetek, mint például a rengeteg informatikai és elektronikai iparági szabványt kidolgozó, a több mint 225 ezer villamos-, elektronikai, számítógép- és szoftvermérnököt tömörítő Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) amerikai tagozata.

A cégek állítása szerint a vízumokra szükség van ahhoz, hogy az amerikai vállalatok javítsák versenyképességüket a globális porondon való megmérettetésben. A különböző ipari érdekképviseleti szövetségek, köztük például a Microsoft is üdvözölte a döntést, bár eredetileg 60 ezres bővítést akartak kiharcolni, amit egy kaliforniai szenátor hiúsított meg. Állításuk szerint a H-1B keretében importált munkaerővel olyan helyeket töltenek fel, amelyekre nincs elegendő amerikai szakember, vagy kivételes tudással, képességekkel rendelkeznek.

Az IEEE-USA szerint ellenben a H-1B vízumok számának növelése nem azt jelzi, hogy a korábbinál magasabb igény van kiváló szakemberekre, és külföldről a legjobbakat hozzák el, hanem egyszerűen arról van szó, a vállalatok egy állás betöltéséhez először külföldön próbálkoznak, meg sem próbálva amerikai jelentkezőt keresni -- ezzel spórolva a béreken.

A H-1B vízumot birtokló munkáltatójával való jogviszonya gyakorlatilag teljesen megegyezik a többi amerikai alkalmazottéval, így ugyanazok a jogok és kötelezettségek, adózási szabályok vonatkoznak rá. Amennyiben a H-1B lejárta előtt a kedvezményezett nem szerez állandó letelepedési engedélyt, egy évet az országon kívül kell töltenie ahhoz, hogy újra jelentkezhessen.

Május 18-19-én biztonságos szoftverfejlesztés és Scrum újdonságaira fókuszáló meetupokat rendezünk, 2 nap alatt összesen 10 klassz előadással.

a címlapról