Szkennerháború: kivillan a Google foga fehérje?

[CNET/The New York Times/WSJ] Ellentétben vállalati hitvallásával, a Google a "rosszak" oldalára kerülhet a világ írásos kultúrája digitalizálásának kérdésében, legalábbis a múlt héten napvilágra került fejlemények fényében.

Törvénytiprás?

A tavaly év végén önállóan kezdeményezett és folytatott Print Library Project (PLP) több jogvédő szervezet szerint is törvénysértő, így keresetek indultak a vállalat ellen. A Google nyilatkozatai szerint a PLP köztulajdonban lévő, valamint szerzői joggal védett, de kereskedelmi forgalomban már nem kapható művek szkennelését végzi, hogy azok bárki számára elérhetők legyenek a világhálón.

A jogvédett anyagok figyelmeztetések ellenére is folytatott digitalizálása a szándékos törvénysértés képét festheti, ráadásul a Google két legnagyobb riválisa, a Microsoft és a Yahoo! is egy nyílt projekthez csatlakozott, amely kizárólag köztulajdonba került könyveket, valamint olyan darabok digitalizálását végzi, amelyekre engedéllyel rendelkezik a jogtulajdonosoktól.

A Google önkéntes megálljt rendelt el korábban, hogy időt adjon a párbeszédre annak reményében, hogy sikerül meggyőzni a jogvédőket projektjének tisztességességéről. A keresőóriás jogászai szerint a könyvek, újságok, periodikák szkennelése és a weben való kereshetővé tétele a jóhiszemű felhasználás kereteibe esik, ugyanis a felhasználók csak a keresett kulcsszavak körüli szöveget, a mű egy töredékét látják. Továbbá a Google közvetlenül nem profitál a szolgáltatásból, mivel nem helyez el hirdetéseket a keresési találatok körül, ahogyan azt hagyományos esetben teszi.

A párbeszéd sikertelensége, a vita rendezetlensége ellenére a kaliforniai székhelyű vállalat újra nekiállt az együttműködő könyvtárak (Stanfordi és Michigani Egyetem) jogvédelem alá eső művei digitalizálásának, és kitart eddigi álláspontja mellett. Az Amerikai Kiadók Szövetségének (Association of American Publishers) elnök-vezérigazgatója, Pat Shroeder véleménye szerint a Google érvelése jogilag értelmezhetetlen.

Hozzátette: ha a Google megteheti, hogy büntetlenül jogvédett anyagokról készítsen másolatokat, és ebből adatbázist építsen, akkor ezentúl akárki más is. Shroeder szerint elfogadhatatlan érv, hogy kereskedelmi forgalomban már nem kapható könyveket céloz meg a PLP elsősorban, így a kiadókat, szerzőket nem rövidíti meg, hiszen azok bármikor újra nyomtatásba kerülhetnek.

Korporalizmus és nyíltság

A közvélemény előtt szintén rossz fényben tüntetheti fel a Google-t az Internet Archive, amely a kulturális örökség digitalizálását megcélzó non-profit szervezet. Az amerikai Internet Archive nemrég indította útjának Open Content Alliance (OCA) nevű kezdeményezését, aminek célja a Google PLP-hez hasonló. A jelentős különbség azonban az, a OCA keretein belül kizárólag köztulajdonba került, vagy a jogtulajdonosok által kifejezetten rendelkezésre bocsátott műveket szkennelnek és tesznek a weben hozzáférhető -- azaz a projekt szigorúan törvénytisztelő.

A másik előnye az OCA-nak nyílt volta: bárki csatlakozhat, hozzájárulhat a digitalizáláshoz, hozzáférhet a már elkészült adatbázishoz, ráadásul maga a szkennelési eljárás is nyilvánosan megismerhető. Ezzel szemben a Google egy önálló vállalati projekt, titoktartási szerződésekkel körülbástyázva -- aminek veszélyeire az Internet Archive nem mulasztotta el felhívni a figyelmet. Az összehasonlítás kísértetiesen emlékeztet a nyílt és zárt forráskódú szoftverek közötti ellentétre.

Az OCA-hoz eleddig több nehézsúlyú név csatlakozott, úgymint az Adobe, a HP, a Microsoft, vagy a Yahoo!, vagy a Kolumbiai Egyetem és az Európa Archív. A Microsoft és a Yahoo! nyilvánvalóan stratégiai ellensúlyt kíván képezni azzal, hogy keresőszolgáltatásaik révén az OCA archívuma kereshetővé válik a jövőben. Egymillió könyv digitálisan 6 millió gigabájtnál is több helyet foglal, egy oldal szkennelésének költsége pedig 10 dollárcent, azaz 20 forint körül alakul átlagosan az OCA becslése szerint. A világszerte digitalizálandó művek száma a tízmilliós nagyságrendet teszi ki.

A Google által eddig nyilvánosan kereshetővé tett könyvek a print.google.com, és további 8 lokalizált európai oldalon érhetőek el (.fr, .it, de, .nl, at, .ch, .be, es), amelyek egyúttal az európai könyvtárakkal, kiadókkal való együttműködés felfejlődését is jelzik. A még csak gyerekcipőben járó OCA által digitalizált könyvek az Open Library oldalon tekinthetőek meg -- egyelőre csak bemutató jelleggel.