Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Komoly security line-up az idei SYSADMINDAY-en: FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig!

Pentiumok és Athlonok vigyázzatok, jön a Cell!

Bizó Dániel, 2005. február 15. 10:51
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A szakmában nagy a felhajtás a Sony következő generációs konzoljának processzora körül. Bár a fejlesztésben közreműködő IBM, Sony és Toshiba világmegváltó, a piacok sokkolásáról szóló ígéretei egyelőre inkább PR-tevékenységnek tűnnek mintsem realitásnak, a figyelem nem véletlen. A Cell néven ismert chip papíron hatalmas számítási teljesítményre képes, jelentősen túlmutat a ma elérhető vagy egyáltalán ismert architektúrák képességein. A Cellben rejlő potenciál azonban elsősorban nem technikai adottságaiból fakad. Ami igazán veszélyessé teheti az x86-os iparág számára, az a Sony és a PlayStation.

A Cell anatómiája -- részlet

A felépítésére utaló kódnév mögött egy nem kevesebb mint kilenc magot tartalmazó szörnyeteg tárul elénk, amely akár 5,2 GHz-en is üzemelhet. A koncepció lényege, hogy hozzuk létre feldolgozási kapacitások hálózatát, amely rendkívül rugalmasan képes a beérkező számítási tömeget felosztani és villámgyorsan csomópontjaihoz rendelni. Az általános feladatokért és a számítási hálózat működtetéséért egy IBM Power architektúrán alapuló, azonban gyökeresen átdolgozott mag gondoskodik, hiszen órajele szinkronban van az egész lapkával. A rendszerben, azaz egy lapkán pedig 8 feldolgozóegység, vektorprocesszor tartózkodik.

Ez a felépítés, a specializált magok és a magas működési frekvencia gyilkos teljesítményt jelent audiovizuális és hálózati feladatok futtatása során. A chip etetéséről Rambus XDR memóriaalrendszer gondoskodik, amellyel két csatorna és négy modul segítségével 25,2 gigabájt másodpercenkénti átvitel érhető el. A Cell a többi perifériával a Rambus FlexIO buszrendszerén át kommunikál, így másodpercenként 44,8 gigabájt kimenő és 32 gigabájt bejövő adatot képes kezelni.

Precíziós fegyver

A Cellt nem véletlenül, ad-hoc módon egy szimpla technológiai demónak fejlesztették. A 254 millió tranzisztort implementáló lapka a japán marketingnek megfelelően kristálytiszta kritériumok alapján lett megtervezve. Ezeket a kritériumokat egy végső forrásból lehet származtatni, amely a Sony víziója: uralni a jövő digitális otthonát.

Ez a vízió pedig nem kevesebbet jelent, mint az otthoni asztali PC-k egyre erősödő kiszorítását. Több tízmillió darab csúcskonzol világszerte kétségtelenül megcsapolja a személyi számítógépek piacát, hiszen egyre többen fognak úgy dönteni, hogy egy böngészésre, játékokra, szövegszerkesztésre, e-mailezésre és tv-adások rögzítésére, videók lejátszatására és szerkesztésére képes készülék mellett nincs szükség otthon PC-re -- ha mégis, az valószínűleg a teljesen más igényeket kielégítő notebook lesz.

A PlayStation első generációjának sikerére alapozó PlayStation 2 már sejteni engedte, hogy a következő generáció megjelenésére összeáll a kép: szélessávú internet az otthonokban, nagyfelbontású TV, hatalmas számítási teljesítmény, nagy és olcsó tárolókapacitás, és végül a digitális otthon iránti fogyasztói igény is kibontakozik.

Ezekre a feladatokra a Cellt képességei egyértelműen feljogosítják. Az IBM szervertechnológiájával beoltott chip hatalmas teljesítménye mellett akár több operációs rendszer egyidejű futtatására is képes. A Sony által létrehozott PlayStation vállalati és fogyasztói közösséggel a háta mögött a Cell minden eddigi új architektúrát megszégyenítő ütemben fog hódítani. Meg merem kockáztatni, hogy 5 év alatt az eladások elérik a 100 milliós darabszámot, a játékcímek eladásai pedig az egymilliárdot közelítik majd. Egyes források szerint a Sony játékonként 8 dollárt is kasszíroz. Lehet számolni.

Hogy mennyire komolyan gondolja ezt a Cell-dolgot a Sony, és mennyit is érhet meg ez neki, az mutatja, hogy csak az ezzel kapcsolatos gyártástechnológiai beruházásokra 2 milliárd dollárnyit áldozott, amelyből 340 millió dollár az IBM East Fishkill-i üzemében landolt. Cserébe a Sony rendelkezhet az IBM 65 nanométeres kapacitásának egy része felett. A triumvirátus az élvonalban, még idén meg akarja kezdeni a 65 nanométeres csíkszélességű termelést, továbbá deklarálta, hogy a 45 nanométeres csíkszélesség bevetésében elsők akarnak lenni a világon -- megelőzve az Intelt.

Megelőző csapás

A Microsoft Xbox konzolgépe nem a szoftveróriás kalandtúrája vagy legújabb kedvelt hobbija. Bár a szoftvergyár már korábban is kihasználta márkaerejét egyes hardverkategóriákban, mint például az egerek, billentyűzetek, játékvezérlők -- konzolgyártó céggé válása azért nem nevezhető a szorosan vett kompetenciái közé. A lépést évekkel ezelőtt az tette elkerülhetetlenné, amit majd csak az elkövetkezendő években fogunk tapasztalni: a kíméletlen háború a nappalikért.

A Microsoftra éppen időben tört rá a paranoia, olyan 1997-98-at írhattunk, ekkor még csak a PlayStation első inkarnációját ismerhettük. Az Xboxon egyértelműen kapkodás, időszűke jelei mutatkoznak, piaci szereplése erőteljesen vegyesbe hajlik, meg sem közelíti a PlayStation 2 produkcióját, Japánban pedig csúfos kudarc. Mindezek ellenére úgy néz ki, hogy sikerült megvetnie a lábát a konzolpiacon, így utódja már előkészített terepen indul csatába, nyugodt fejlesztést tudva a háta mögött.

A Microsoft szerencséjére a Sony közben eljátszotta szórakoztató elektronikai vezető szerepét az olyan korábban lenézett versenytársakkal szemben, mint például a Samsung vagy az LG, valamint saját márkaereje alatt kezdte el vágni a fát, mikor behatolt a piac alsó kategóriás szegmenseibe. A Sony mindazonáltal még így is jelentős előnyben van a Microsofttal szemben, hiszen akár komplett otthoni digitális felszerelést képes biztosítani, ráadásul a vállalatcsoport többi részének gyengélkedése még inkább felértékeli a PlayStation szereplését. A visszavonulásra tehát nincs esély.

A híradások szerint ráadásul a következő generációs Microsoft konzol (melynek természetesen egyetlen csavarjához sincs köze a szoftvergyártónak) sem Intel (vagy AMD), hanem szintén IBM Power architektúrára alapul. Ez nemcsak jelentős forgalomkiesés az Intel számára, hanem az Itanium processzorcsalád legnagyobb ellenfelének erősödése is. Az IBM a Power fejlesztési költségeinek egy jelentős részét igen széles körben el tudja teríteni. A jelenlegi helyzet alapján a Nintendo következő konzolja is Power alapú lesz. Ez gyakorlatilag 100 százalékos részesedés a következő generációs konzolok piacán.

A bádogdoboz vége

Ennek a háborúnak egyértelmű áldozatai a személyi számítógépek és konzolpiacon kívül rekedt érdekeltjeik lehetnek. Ahogyan a fogyasztói igények lassan átalakulnak, elsősorban az audiovizuális digitális szórakozás és a kommunikáció meghatározó dominanciája felé, úgy kerül a konzol üzleti modelljével szemben egyre kilátástalanabb helyzetbe a PC-ipar a jelenlegi formájában. A horizontalitásra és szereplők ezreinek kölcsönös együttműködésére épülő iparág (amely eddigi sikertörténetének egyik alapvető eleme) hátrányban indul egy olyan versenyben, ahol a kontroll, a homogenitás, a hatalmas volumen és a szoftverekből keresztfinanszírozott olcsó hardver tarol.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az otthoni PC-piac szereplőinek le kell húznia a rolót. Ellenben az eddigi, mindenféle különösebb esztétikai, ergonómiai és felhasználási kritériumok nélkül tömegtermelt, jellegtelen dobozoktól váltani kell majd a stílusos, halk, egyszerűen kezelhető, valóban multimédiás felhasználásra szabott gépek felé. Ez az új kategória média center néven fut. A fogyasztói igények változását jól jellemzi, hogy 2006-ra, tehát két éven belül a tavalyi értékesítés háromszorosára növekszik itt, 8,5 millió darabot elérve.

A piac átalakulóban van. Az ár és teljesítmény mellett egyre fontosabbá válik a design, a stílus, az ergonomikus kialakítás. Ezt jelzi az Apple újbóli felvirágzása is, a PC-ipar által földbe döngölt vállalat elkötelezettsége az esztétikum és egyszerűség iránt végre beérni látszik. A hordozható számítógépek, munkaállomások, kiszolgálók piacaira a Cell minden bizonnyal csak marginális vagy semmilyen hatással sem lesz. Az otthoni PC-k csillaga (jelenlegi formájukban legalábbis) egy 60-70 ezer forintnak megfelelő valutáért elvihető, Cell-lel szerelt PlayStation 3 mellett viszont könnyen leáldozhat. Világ hardvergyártói egyesüljetek!

Véleménye van?

Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig: Veres-Szentkirályi András (Silent Signal), Balázs Zoli (MRG Effitas), Marosi-Bauer Attila (Hacktivity) és sokan mások. A standupot Felméri tolja.