Naponta három és félmillió SMS üzenet jön-megy az éterben
Naponta több mint három és félmillió SMS-t küldtek a magyar mobiltulajdonosok az év első hónapjában -- derül ki a Nemzeti Hírközlési hatóság nemrég megjelent, az év első három hónapjának statisztikáit összegző monitoring jelentéséből. Népszerű az MMS és a vezetékes vonalról küldhető SMS is.
[HWSW] Naponta több mint három és félmillió SMS-t küldtek a magyar mobiltulajdonosok az év első hónapjában -- derül ki a Nemzeti Hírközlési hatóság nemrég megjelent, az év első három hónapjának statisztikáit összegző monitoring jelentéséből. Népszerű az MMS és a vezetékes vonalról küldhető SMS is.
Üzengetünk
Három hónap alatt összesen 319 millió SMS-t küldözgettünk mobiltelefonjainkról -- ez napi bontásban körülbelül 3 és félmillió szöveges üzenetet jelent, előfizetőnként pedig negyvenet. Nem meglepő módon az SMS-ek száma csökkent az előző negyedévi (tehát a 2003. utolsó három hónapját mutató) adatokhoz képest, mikor hétmillióval több volt a szöveges üzenetek száma. A statisztikák hűen tükrözik szokásainkat, miszerint évről évre az utolsó negyedévben járatjuk csúcsra mobiltelefonjaink billentyűzetét: a karácsonyi és a szilveszteri jókívánságok számát a következő év első hónapjaiban nehéz túlszárnyalni.
Egyre népszerűbb a vezetékes telefonokról küldhető SMS szolgáltatás -- noha jócskán elmarad a mobilforgalomtól. 2004 első három hónapjában havonta közel 90 ezer SMS-t küldtek a vezetékes előfizetők, ami összesen majdnem százezerrel volt több, mint 2003 utolsó negyedévében. Egyre népszerűbbek a GPRS technológiához köthető szolgáltatások is: 336 ezer felhasználó (az aktív SIM-kártyák arányában 4 százalék) 7 800 gigabájtnyi adatforgalmat bonyolított -- a felhasználók száma 96 százalékkal volt magasabb, mint az előző negyedévben. Az elküldött MMS-ek száma 30 százalékkal 1,3 millióra nőtt a három hónap alatt.
Cipeljük a számunkat
2004 elején még nem használhattuk ki a mobil, de január 1-jével vezették be a vezetékes számhordozás intézményét. Az év első három hónapjában 107 üzleti előfizető váltott úgy vezetékes szolgáltatót, hogy megtartotta hívószámait (egy üzleti előfizető általában nem egy vonallal rendelkezik, de az átvitt vonalak pontos számáról az NHH jelentése nem ad információt).
Figyelemre méltó adat a volt monopolszolgáltatók számára, hogy a számcipelők 98 százaléka alternatív távközlési szolgáltatót választott, s mindössze ketten voltak, akik az egyik ex-monopoltól a másikig tántorogtak. Ugyanakkor a tórvényhozók és rendeletfelelősök kaphatnák fel a fejüket arra a tényre, hogy egyetlenegy magán előfizető sem hordozta vezetékes telefonját más szolgáltatóhoz. Ennek oka sokkal kevésbé az érdektelenségben, mint inkább a távközlési szolgáltatók számhordozással kapcsolatos költségeiben, és a szolgáltatási palettán szereplő díjcsomagokban kereshetők.
Defláció a távközlésben
Kiderül az NHH jelentéséből az is, hogy egy év alatt a távközlési szolgáltatások árai az inflációval teljesen ellentétes irányban mozogtak: míg a fogyasztói árak 7 százalékkal nőttek, a távközlési szolgáltatások árai 6 százalékkal csökkentek (az összehasonlítás alapja 2003 és 2004 első három hónapja volt). A vezetékes- és mobiltelefont egyaránt használók a népesség igen jelentős hányadát, mintegy 41 százalékot teszik ki, a a sem vezetékes, sem mobiltelefonnal nem rendelkezők aránya is magas: több, mint 12 százalék.