Netért és Matáv: fellépés a betárcsázóprogramok ellen
Közös sajtótájékoztatón ismertette az internetezők érdekeinek védelmére alakult Netért Egyesület és a Matáv, a betárcsázós csalásokkal kapcsolatos információkat tartalmazó (a Netért által létrehozott) weboldalt. A Netért és a Matáv egyaránt azon a véleményen van, hogy megelőzéssel lehet csak tenni valamit a csalásokkal szemben.
A weboldal, (mely a vedekezz.netert.hu címen érhető el), részletesen leírja a dealerek működési elvét, a betárcsázó-trükköket, és védekezéssel kapcsolatos (jórészt a megelőzésen alapuló) tanácsokat. Külön oldalon gyűjtötte össze a Netért azokat a szoftvereket, melyekkel -- utólag -- jó eséllyel hatástalanítani lehet a programokat.
A sajtótájékoztatón elhangzott: noha véleménykülönbség a jövőben is lehet a Netért és a Matáv között, a felhasználók tájékoztatása érdekében a civil szervezet és a távközlési óriás most egymással egyetértésben munkálkodik. Mint emlékezetes, a Netért korábban a Matáv-ellenes tüntetésével irányította magára a média figyelmét.
Reznák Roxán, a Matáv lakossági szolgáltatások üzletágának igazgatója elmondta: a szolgáltató az ügyfelek átlagos forgalmát ismerve képes arra, hogy felfigyeljen, ha hirtelen kiemelkedően magas telefonszámla keletkezik. Ilyenkor előfordul, hogy felhívják az előfizetőt, és rákérdeznek, tud-e arról, hogy jelentősen nőtt a hívásforgalom. Arra azonban a Matávnak sincs lehetősége, hogy egyes hívásokat, azok tartalmát figyeljen. Amennyiben bebizonyosodik egy telefonszámról, hogy valamelyik csalónál végződik, úgy annak a hívhatóságát korlátozhatják, ám erre már csak akkor kerülhet sor, ha néhányan már póruljártak.
Újságírói kérdésre az igazgató-asszony elmondta: egy ilyen hívás költségeinek a döntő többségét a Matáv továbbutalja a külföldi szolgáltatónak. A Matávnál maradó -- az illetékesek szerint rendkívül szerény -- összegről pedig azért nem mond le a szolgáltató, mivel nehéz bizonyítani, hogy az adott hívás az előfizető akarata ellenére jött létre (a betárcsázós csalók többnyire a legdrágább műholdas hívásokat preferálják, ám ugyanilyen számokon lehet elérni például a hajókon dolgozókat is). Korábbi sajtóhírek szerint az angol British Telecom lemondott az őt megillető haszonról, ám erre utaló hivatalos forrást a Matáv munkatársai nem találtak.
A Nemzeti Hírközlési Hatóságtól korábban kapott információk szerint 2001 óta hozzávetőleg 200 panasz érkezett a hatósághoz, melyek mindegyike váratlanul magas telefonszámlát (20-200 ezer forint között) reklamált. A rendőrség -- mely nyomozást indított az ügyben -- azonban néhány héttel ezelőtt mindössze két feljelentésről tudott, így a bűncselekmény sorozatjellege sem volt bizonyítható.
Mind a Matáv, mind a Netért illetékesei úgy látják: a betárcsázós csalások ellen csak a megelőzéssel, a felhasználók tájékoztatásával lehet védekezni. Ezt célozza a civil szervezet jelmondata is, melyre kampányát építi: "Internet? Biztosan tudom, mit csinálok!"