Szerző: Bodnár Ádám

2004. április 14. 12:30

Magyarországon a 15 év feletti lakosság egyharmada tanult már számítógépekről

[BellResearch] A hazai számítógép-használók táborában a legelterjedtebb a szövegszerkesztő és táblázatkezelő alkalmazások ismerete és használata, míg a grafikai és webszerkesztő szoftverek, illetve a programozási nyelvek elsajátítása egyelőre inkább a fiatalokra jellemző -- olvasható a BellResearch által éves rendszerességgel kiadott Magyar Infokommunikációs Jelentésben.

[BellResearch] A hazai számítógép-használók táborában a legelterjedtebb a szövegszerkesztő és táblázatkezelő alkalmazások ismerete és használata, míg a grafikai és webszerkesztő szoftverek, illetve a programozási nyelvek elsajátítása egyelőre inkább a fiatalokra jellemző -- olvasható a BellResearch által éves rendszerességgel kiadott Magyar Infokommunikációs Jelentésben.

A Jelentés legutóbbi kiadásának eredményei szerint Magyarországon a 15 év feletti lakosság egyharmada, mintegy 2,9 millió személy tanult már számítógépekről, szoftverekről valamilyen szervezett formában vagy autodidakta módon. Túlnyomó többségük a jelenlegi PC-felhasználók táborába tartozik, míg a számítógépet egyáltalán nem használók körében az informatikai analfabétizmus az emberek 92 százalékát jellemzi.

A tudás forrásai között az iskolai oktatás súlya meghatározó: akik intézményi keretek között vagy önállóan tanultak a számítástechnikáról, azok közel kétharmada kötelező vagy szabadon választható tantárgy, illetve szakkör keretében tette ezt. Minden negyedik válaszadó barátoktól, ismerősöktől is kapott hasznos útmutatást, míg munkahelyi IT-képzésben és egyéb szervezett tanfolyamokon a megkérdezettek ötödrésze vett részt. Az autodidakta tanulás súlya szintén számottevő: könyvekből, folyóiratokból és tévéműsorokból a téma iránt érdeklődők negyede képezte magát, míg az Internet jelentette tudásforrást és interaktív konzultációs lehetőségeket 14 százalékuk használta ki.

A magyar felhasználók közül legtöbben az általános irodai programokhoz értenek. Ezeken belül is a szövegszerkesztéshez használatos alkalmazások állnak az élen, a felhasználók több mint háromnegyede ismeri legalább egy ilyen szoftver kezelését. A második, szintén kiemelt helyen a táblázatkezelés, illetve egyéb számítási jellegű feladatok elvégzése áll, a felhasználók közel kétharmada képes e programokkal bánni.

A többi alkalmazástípus ismerete jelentős mértékben elmarad az eddig említettektől. Adatbázisokhoz, illetve ezek kezelőprogramjainak használatához a számítógépekkel kapcsolatban állóknak csupán mintegy harmada ért. A prezentáció-készítés, valamint az ügyviteli, könyvelő és pénzügyi szoftverek használata, a nyilvántartások kezelése a lista alsó-középmezőnyébe szorult, ezeket a PC-használóknak csak mintegy negyedrésze sajátította el.

Hasonlóan alakul a grafikai, illetve multimédiás programok népszerűsége is: a hozzáértők köre szintén a felhasználók negyedrészére terjed ki, bár e csoport korösszetétele sokkal fiatalabb, mint például a korábban említett ügyviteli vagy könyvelőprogramoké.

A honlap-szerkesztés a számítógépes tevékenységek viszonylag új keletű területe. Az e területen szerzett jártasság egyelőre igen speciális tudásnak minősül, s csupán a felhasználók 12 százalékát jellemzi, akiknek túlnyomó része nem meglepő módon az ifjabb korosztályokból kerül ki. Végezetül szintén a fiatalokra jellemzőbbek a komolyabb elmélyülést és tanulást feltételező programozási ismeretek is -- a hazai számítógép-használók 11 százaléka állítja magáról, hogy ismer valamilyen programnyelvet, s közöttük majdnem minden második 24 év alatti.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról