Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Internet és szerzői jogok - módosult a szerzői jogi törvény

Rátonyi Gábor Tamás, 2003. november 20. 08:28
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Két, meglehetősen összebékíthetetlennek tűnő témára fókuszáltak a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének szerdai kerekasztal-beszélgetésén: az internet és a szerzői jogok viszonyára. Igaz, a beszélgetés aktualitását egy olyan honi törvénymódosítás adta, ami az átlagfelhasználó számára egyelőre kevés jelentőséggel bír, hiszen nem szoftverek, nem mp3-ak és nem is sikamlós képek jogi megítélésével kapcsolatos.

[HWSW] Két, meglehetősen összebékíthetetlennek tűnő témára fókuszáltak a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének szerdai kerekasztal-beszélgetésén: az internet és a szerzői jogok viszonyára. Igaz, a beszélgetés aktualitását egy olyan honi törvénymódosítás adta, ami az átlagfelhasználó számára egyelőre kevés jelentőséggel bír, hiszen nem szoftverek, nem mp3-ak és nem is sikamlós képek jogi megítélésével kapcsolatos.

Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló javaslatot hétfőn fogadta el a parlament. A törvénymódosítás egyes paragrafusai a hazai internet egy olyan szféráját érintik, amely eddig is sokat adott a tartalmak törvényes szolgáltatására: a könyvtárakról, digitális archívumokról szóló passzus nem csak megválaszolja a digitalizálás és a szerzői jogok kapcsán összetorlódott kérdéseket, de lehetőséget teremt két nagy vállalkozás beindítására is.

A két vállalkozással, a Nemzeti Audiovizuális Archívummal (NAvA) és a Nemzeti Digitális Adattárral (NDA) kapcsolatos terveket ismertették a kerekasztal-beszélgetésen. A két projekt közti alapvető különbség, hogy míg a NAVA ténylegesen archiválja a műsorszolgáltatók anyagait, az NDA csak egyfajta keretet (és támogatást) biztosít a kulturális értékek megőrzéséhez.

A szerzői jogi törvény módosításval kapcsolatos beszélgetés során kiderült, hogy a kultúrkincsek általános és szabad hozzáférésének biztosítása helyett inkább ellenőrizhető jogi kereteket ad egyes kulturális értékek digitalizálásához és feltételes eléréséhez. A gyakorlati megvalósításra vonatkozó elképzelések ismertetésekor kiderült az is: a módosítás előnyeit az internetezők aligha élvezhetik.

Jogszerű lesz digitalizálni nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint kép- és hangarchívumok számára a gyűjteményükben szereplő műveket -- bizonyos feltételek esetén. Ezeket az elektronikus formátumot öltött műveket sem lehet azonban minden esetben publikálni: arra ad lehetőséget a törvény, hogy az adott intézmény belső hálózatán az arra feljogosítottak elérjék és megtekintsék. Így ez a módosítás az internetezők számára semmi jelentőséggel nem bír; annál inkább a kultúrkincsek digitális megőrzésén fáradozóknak, kutatóknak és a tanulóknak.

A kerekasztal-beszélgetésen a hozzászólások révén számos tisztázatlan kérdés, illetve ellenérdek is felmerült. Az Artisjus jogvédő iroda munkatársa a szerzői jogi törvény szétzilálásától tartott. Miután megemlítette, hogy a törvénymódosítás révén a jövőben a szerzők saját maguk kezelhetik műveik elektronikus kiadásának jogait, a hallgatóság részéről felmerült az is, hogy a közös jogkezelői szervezetekre (ilyen az Artisjus is) sem lenne feltétlenül szükség.

A legtöbb kritika az Informatikai és Hírközlési Minisztérium NDA projektjét érte: a minisztérium képviselőjének üzleti modellre vonatkozó elképzelését kiforratlannak érezték a résztvevők. Azt pedig, hogy a kormányzati informatika nem is az IHM, hanem a Miniszterelnöki Hivatal hatásköre -- így megosztott az intézményi struktúra -- a stratégiák koordinálatlanságának veszélyét rejti magában -- vélték többen is.

Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.