Szerző: Rátonyi Gábor Tamás

2003. november 5. 12:48

On-line lapok: búcsú az ISSN számtól?

Visszavonhatja több, csak az interneten megjelenő kiadvány ISSN (International Standard Serial Number) számát az Országos Széchényi Könyvtáron belül működő Magyar ISSN Nemzeti Központ. Az ISSN számnak az on-line lapok életére valójában nincs nagy hatása: a kiadványok inkább presztízsokokból ragaszkodnak hozzá, hiszen nincs anyagi vagy jogi vonzata a kód meglétének.

[HWSW] Visszavonhatja több, csak az interneten megjelenő kiadvány ISSN (International Standard Serial Number) számát az Országos Széchényi Könyvtáron belül működő Magyar ISSN Nemzeti Központ. Az ISSN számnak az on-line lapok életére valójában nincs nagy hatása: a kiadványok inkább presztízsokokból ragaszkodnak hozzá, hiszen nincs anyagi vagy jogi vonzata a kód meglétének.

Az ISSN szám lényegében az időszaki kiadványok könyvtári feldolgozásakor, a bibliográfiai adatbázisokban történő visszakeresésben, valamint a terjesztésnél játszik fontos szerepet: a nyomtatott lapok, multimédiás anyagok vonalkódját az ISSN szám alapján állítják elő. Mivel hazánkban az on-line lapok könyvtári archiválása még csak távlati elképzelés, a netes lapok többsége pedig ingyenes, s a fizetős szolgáltatások során sem játszik szerepet a vonalkód, így az ISSN szám feltüntetése -- most még -- legfeljebb presztízsértékkel bír az internetes sajtótermékek körében.

Ennek ellenére hazánkban 549 internetes lapnak van ISSN száma, s ezek közül 83 olyan lap van, mely nyomtatásban egyáltalán nem jelenik meg -- tehát kifejezetten on-line kiadványként regisztrálták. Mint Gazdag Tibornétól, a Magyar ISSN Nemzeti Központ vezetőjétől megtudtuk: az időszaki kiadvány a könyvtári terminológiában olyan lapot jelent, mely egymást követő részegységekből áll. Ezek a részegységek -- a nyomtatott sajtótermékek jellegéből adódóan -- lapszámokat, például napi- vagy heti-, havilapok egyes számait jelentik.

Az on-line lapok többsége azonban nem tud megfelelni annak, hogy egy-egy nap hírtermése az internetes archívumból előállítható legyen, hiszen nem lapszámokról, hanem folyamatosan frissülő oldalakról van szó. Az pedig, hogy nem állíthatók össze sorban következő lapszámok, az ISSN szám elvesztését is jelentheti, mivel így az időszaki kiadványoktól merőben eltérő, új dokumentumkategória (integráló jellegű dokumentum) keletkezik.

Az ISSN adatbázisban szereplő hazai lapok egy része már nem működik -- gyakorlatilag elérhetetlen --, ilyen például az Internetto is. Ilyenkor az adatbázisban rögzítik a megszűnés tényét. Az ismertebb, csak interneten megjelenő lapok közül ISSN számmal rendelkezik például az Index, a Portfólió, a Terminál vagy a Mobilvilág. Ám ha a közeljövőben az ISSN központ ellenőrzi e kiadványok archívumait, jó részük elbúcsúzhat az ISSN számtól.

A Magyar ISSN Nemzeti Központ hosszú távú tervei közt szerepel az internetes lapok feldolgozása is ám ehhez változásokra van szükség a hazai digitális kultúra archiválása terén. A lapszámok szerinti archiválás a világhálón megjelenő sajtótermékek esetében nem tartható -- vagy legalábbis igen ritka --, ám a bibliográfiai számbavétel, melynek csupán kezdőlépése az ISSN regisztráció, megkívánja a kiadványok teljes, tartós és egyetemes hozzáférhetővé tételét. Amíg azonban ezt a követelményt a netlapok kiadói vagy egy nemzeti digitális archívum nem tudja biztosítani, a napi kereső nélküli on-line lapoktól visszavonhatják az ISSN számot.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról