:

Szerző: Bodnár Ádám

2003. február 12. 12:27

Hamarosan a szivárgási áram lesz a félvezetőgyártók legnagyobb problémája

Az International Solid-State Circuits Conference rendezvényen tartott beszédében Takayasu Sakurai, a tokiói egyetem professzora elmondta, hogy a chipgyártóknak legalább két nagyságrenddel csökkenteniük kell a szivárgási áramot annak érdekében, hogy a félvezetőalkatrészek bonyolultsága az eddig megszokott mértékben növekedhessen tovább. Sakurai szerint amennyiben a gyártók nem tudják megnyugtatóan rendezni ezt a problémát, Moore törvénye éveken belül érvényét veszítheti.

Az International Solid-State Circuits Conference rendezvényen tartott beszédében Takayasu Sakurai, a tokiói egyetem professzora elmondta, hogy a chipgyártóknak legalább két nagyságrenddel csökkenteniük kell a szivárgási áramot annak érdekében, hogy a félvezetőalkatrészek bonyolultsága az eddig megszokott mértékben növekedhessen tovább. Sakurai szerint amennyiben a gyártók nem tudják megnyugtatóan rendezni ezt a problémát, Moore törvénye éveken belül érvényét veszítheti.

Gordon Moore-t nemcsak mint az Intel társalapítóját ismeri a számítástechnikai világ, hanem az általa felállított és róla elnevezett törvényről is. A Moore-törvény -- amely elmondása szerint megfigyelésen alapul és teljesen ad hoc keletkezett -- kimondja, hogy egy chipen található tranzisztorok száma 18 havonta megduplázódik, miközben az áramkör mérete körülbelül a felére csökken.

A szivárgás (szivárgási áram) a félvezetők lezárt átmenetén létrejövő jelenség, amely szabad elektronok és lyukak kombinációjából származik és nanoamper nagyságrendű. Ez a jelenség az egyik legnagyobb probléma a nagyteljesítményű processzorok tervezésében. A processzorok fogyasztása a működési feszültség csökkentésével mérsékelhető, azonban ahogy a tranzisztorok nyitófeszültsége (az a feszültségszint, amikor a tranzisztor "bekapcsol") tart a 0 Volthoz, a szivárgási áram nő és egyre nagyobb problémát okoz.

A szivárgási áram elsősorban azért jelent komoly problémát a növekvő komplexitású processzorokban, mert a chipben található tranzisztorok közül egy időpillanatban csak mintegy 10 százaléka aktív, azonban a szivárgási áram az inaktív tranzisztorokban ugyanúgy jelen van, és az egyre nagyobb számú tranzisztor miatt a jövőben egyre csak nőni fog. A szivárgási áram egy kisebb csíkszélességű gyártástechnológia bevezetésénél akár két-háromszorosára is nőhet.

Sakurai szerint a szivárgási áram problémájára megoldást jelenthet, ha a gyártók olyan "kapcsolókat" építenek a chipekbe, amelyek segítségével az áramkör egyes részeit teljes egészében ki lehet kapcsolni és ezzel meg lehet szüntetni a szivárgást. Az Intel kutatói szerint a 65 nanométeres csíkszélességgel készülő áramköreiben már mindenképp alkalmazni kell az ezt az ún. "sleep transistor" technológiát.

Az alvó tranzisztorok alkalmazásával a szivárgás tized-, vagy akár századrészre is csökkenthető, azonban egyelőre még nem állnak rendelkezésre a megfelelő számítógépes tervezési és tervezésautomatizálási eszközök. Az alvó tranzisztor technológia alkalmazásához olyan tervezőszoftverek szükségesek, amelyek segítségével az áramköröket tervező mérnökök leválaszthatják és egyértelműen körülhatárolhatják a processzor azon részeit, amelyek alvó tranzisztorokból állnának.

Bár az Intel egyedül is ki tudná fejleszteni a megfelelő tervezésautomatizálási eszközöket, egyetemek és más félvezetőgyártók segítségére is számít. Az alvó tranzisztor technológia egyébként Kaushik Roy (Purdue Egyetem) kutatásain alapul.

Áprilisi, minden munkavállaló számára kötelező, laza jogi hallgatmányunk után itt a második, befejező rész. Nem kell megijedni, informatív és hasznos lesz ez is! Ennyi a minimum, amit munkavállalóként illik tudnod.

a címlapról