Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Alkotmánybírósághoz fordulnak a távközlési versenypiac résztvevői

Ady Krisztián, 2003. január 31. 14:20
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

[Vision Communications] Kétes jogalapra helyezkedve irracionális

[Vision Communications] Kétes jogalapra helyezkedve irracionális mértékű terheket ró a távközlési versenypiac résztvevőire az a néhány napja kihirdetett kormányrendelet, amely aránytalan befizetési kötelezettséget ír elő az alternatív távközlési szolgáltatókra, miközben egyoldalúan tovább gazdagítja a korábban az egyik legnagyobb profitnövekedést elérő hazai üzleti vállalkozást, a távközlési piaci versenyben ellenérdekelt Matávot -- hangsúlyozza az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSZE) pénteken, Budapesten közzétett sajtónyilatkozata.

A többek között az eTelt, a Pantelt és a UPC-t is tömörítő ATSZE azt követően fordult a nyilvánossághoz, hogy nem tudott megállapodásra jutni az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal az Egyetemes Távközlési Támogatási Alapba történő befizetések ügyében. A sajtónyilatkozat szerint ugyanis a rendelet elviselhetetlen többletterhet jelent számos, a korábbi monopol szolgáltatóval versengő távközlési társaság számára, és súlyosan gátolja azok működését.

Az Alappal, illetve az abba történő be- és kifizetések mértékével kapcsolatos alkotmányossági aggályai miatt az ATSZE elkészítette alkotmánybírósági beadványát, és az alternatívok további jogi lépéseket is tesznek.

Az Egyetemes Távközlési Támogatási Alapra vonatkozó kormányrendeletet 2003. január 25-én hirdették ki. Ezáltal érvényesíthetővé vált a volt monopol szolgáltató által nyújtott egyetemes szolgáltatások finanszírozása. Az Egységes Hírközlési Törvény a rászorultság elvét írja elő és az Egyetemes Távközlési Támogatási Alapot az "indokolt és máshonnan meg nem térülő költségek csökkentése" érdekében rendelte létrehozni.

Az alternatívok ugyanakkor megállapítják, hogy az egyetemes szolgáltatás finanszírozása a legújabb kormányrendelet szerint elszakad a hírközlési törvényben előírt rászorultság elvtől: az alternatív szolgáltatókat arra kényszeríti, hogy befizetéseikkel más vállalatok által kínált kényelmi szolgáltatásokat (pl.: nyaralók, riasztó rendszerek távközlési költségeit) támogassák. A támogatás mértéke sincs korlátok közé szorítva: a volt monopol szolgáltató által megadott költségeket korlátlanul és teljes mértékben megtéríttetheti az Alapból.

Az alternatív szolgáltatók hazai befektetési lehetőségeit és további piaci fejlesztéseit jelentősen korlátozza az IHM irracionális mértékű költségterhe, miközben a piaci főlényben lévő szolgáltató újabb bevételi forrásokkal erősödik. A befizetési kötelezettséget az alternatív társaságok többletadóként érzékelik, amelyet a további hazai befektetéseiktől kell elvonniuk. Egy ilyen negatív hatású szabályozás hozzájárul ahhoz, hogy csökken Magyarország befektetési piacának versenyképessége és a külföldi befektetők körében az ország piaci környezetének kiszámíthatósága bizonytalanná válik.

Más környező országok jelenleg a hazainál kedvezőbb befektetési lehetőséget kínálnak a távközlési szektorban. Az alternatív szolgáltatók sajnálattal érzékelik, hogy a befizetési kötelezettséget meghatározó rendeletet a minisztérium nem módosította, és kikényszeríti a kihirdetett jogszabály révén annak végrehajtását. Ugyanakkor késlekedik a versenypiac résztvevői számára új piaci lehetőségek megnyitását lehetővé tévő egyéb, törvény által előírt és határidőhöz kötött jogszabályok (pl. LRIC költségszámítási irányelv, számhordozhatóság) megalkotásával.

Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.