HWSW

Távközlési liberalizáció: kit miért nem érint?

[Magyar Infokommunikációs Jelentés 2002] A vállalati szektorban már több éve folyik a verseny a telefonbeszélgetéseknek a Matáv hálózatáról való eltereléséért, ennek ellenére a hagyományos vezetékes telefonszolgáltatásból származó bevételek több mint 80%-át továbbra is a Matáv realizálja. Az alternatív szolgáltatók fókuszából kiesett mikro- és kisvállalatok 90%-a egyáltalán nem érzékeli a liberalizáció hatását.

[Magyar Infokommunikációs Jelentés 2002] A vállalati szektorban már több éve folyik a verseny a telefonbeszélgetéseknek a Matáv hálózatáról való eltereléséért, ennek ellenére a hagyományos vezetékes telefonszolgáltatásból származó bevételek több mint 80%-át továbbra is a Matáv realizálja. Az alternatív szolgáltatók fókuszából kiesett mikro- és kisvállalatok 90%-a egyáltalán nem érzékeli a liberalizáció hatását.

A hazai nagyvállalatok közel kétharmada [65%], a középvállalatok több mint fele [54%] 2002. első félévében kapott személyre szabott ajánlatot vezetékes telefonszolgáltatásra, pontosabban bizonyos hívásirányokban -- belföldi távolsági és/vagy mobil és/vagy nemzetközi relációban -- elérhető megtakarításokra. Ennek ellenére a többség [a nagyvállalatok 66%-a, a középvállalatok 85%-a] egyáltalán nem érzi a vezetékes telefonpiac 2001. év eleji liberalizációjának előnyét, amely arány még magasabb a mikro- és kisvállalatok esetén [90%].

Ennek oka nem csupán a kritikák állandó össztüzében lévő szabályozásnak köszönhető: A vállalati szektor a beszédcélú VoIP [Voice Over IP] szolgáltatást tekintve részben már korábban is versenypiac volt, így a vállalatok a tényleges piacnyitás előtt megtapasztalhatták az egyes hívásirányokban való megtakarítás lehetőségét, igaz, akkor még az előírt minőségrontás mellett. A beszélgetés tartamára biztosítani kellett a legalább 250 ms átlagos késleltetést a hangjelek végpontok közötti átvitelében. A szolgáltató nem garantálhatta vállalkozási feltételeiben, hogy a beszédcsomagok elvesztésének a valószínűsége, mely a beszédhang rövididejű kimaradásával járhat, kisebb, mint 1%.

A liberalizációt megelőzően, elsőként 1999-ben a mobil és az alternatív üzleti kommunikációs szolgáltatók indították el a VoIP szolgáltatást. Elsőként a PanTel, illetve a vele szövetkezett Pannon GSM vezette be az IP alapú nemzetközi távolsági telefonhívást 2000 első félévében, a szolgáltatást +0-ra "keresztelték". Az alternatív szolgáltatók közül a saját hálózattal nem rendelkezők zömében 2000 második félévében léptek piacra. 2001. április végén már összesen 23 vállalat és cégcsoport nyújtott kis- és/vagy nagykereskedelmi VoIP szolgáltatást Magyarországon.

2002 közepén kb. 4600 cég vett igénybe alternatív távközlési szereplőtől vezetékes telefon szolgáltatást, amelyek közül minden második [55%] a 10 fősnél kisebb mikrovállalati szegmensbe tartozik. Annak ellenére, hogy számosságukat tekintve a 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok az alternatív szolgáltató kapcsolatoknak mindössze egyötödét adják, minden ötödikről [19%] elmondható, hogy alkalmaz valamilyen költségtakarékossági megoldást.

A több vezetékes szolgáltató igénybevételének valószínűsége a cégnagysággal együtt drasztikusan csökken, hiszen az alternatívok ajánlatai mindezidáig a jelentősebb nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező közép- és nagyvállalati szegmensre koncentráltak. Ugyanakkor a mikro- és kisvállalati szegmensben ma is jelentős igény mutatkozik a mobil és távolsági hívásirányú megtakarításokra. Ahhoz azonban, hogy kisebb hívásforgalom mellett is megérje az alternatív szolgáltatónak ezen cégeket kiszolgálni, illetve a távolsági és mobil irányokban is érezhető megtakarítást tudjanak kínálni, az összekapcsolási szerződések feltételeinek újratárgyalása lenne szükség.

A hazai vezetékes szolgáltatóknak az 1 vagy több főt foglalkoztató cégektől befolyt -- vezetékes telefonforgalomból származó -- havi bruttó árbevétele 2002. közepén mintegy 13 milliárd forint volt. Ehhez a 10 vagy több főt foglalkoztató vállalati szegmens közel bruttó 7, míg a 10 fősnél kisebb vállalatok bruttó 6 milliárd forinttal járultak hozzá. A mintegy 1250 db 250 fősnél nagyobb vállalat generálja a kiadások közel egyötödét, és velük azonos volument képviselnek a telefonszámlák költségeiből az 50-249 fős középvállalatok, amelyek számosságukat tekintve több mint négyszer annyian folytatnak üzleti tevékenységet.

A teljes hazai, vezetékes telefonnal rendelkező vállalati körön belül a vezetékes telefon forgalomból eredő bevétel több mint 80%-át 2002. év közepén még továbbra is a Matáv realizálta. Az alternatív szolgáltatókkal kapcsolatban álló 10 főt vagy többet foglalkoztató vállalati körben a PanTel jellemezhető a legmagasabb ügyfélkapcsolati aránnyal, azonban mellette meghatározó jelenléttel bír a piacon az eTel és a Vivendi is.

A cikk adatai:
//www.hwsw.hu/hirek/19294/tavkozlesi-liberalizacio--kit-miert-nem-erint-.html
Író: Bodnár Ádám (bodnar.adam kukac hwsw.hu)
Dátum: 2003. január 06. 13:28
Rovat: eco@tech