Százezer magyar háztartás használna szélessávú internetet
[BellResearch] A szélessávú internet-hozzáférésre épülő alkalmazások az internetezők nagyobb tömegét mozdíthatják meg azáltal, hogy átformálják a társadalom információ- és tudásszerzési mintázatait, valamint szórakozási szokásait. A BellResearch és a Siemens közös, A szélessávú internet-hozzáférésre épülő alkalmazások piacpotenciálja című tanulmánya szerint legalább 100 ezer -- jelenleg modemmel netező -- háztartás váltana széles sávra, ha a nagyobb sebességen túl közvetlen előnyét is élvezhetné a multimédiára épülő információs szolgáltatásoknak, elektronikus távképzési formáknak vagy audiovizuális szórakoztató tartalmaknak.
Otthoni Internet-kapcsolatok típusa 2002. áprilisban
Az otthoni internetezők kétharmada a 2002. április adatfelvétel időpontjában analóg modem segítségével érte el a világhálót, bár már minden ötödik válaszadó ISDN-en keresztül szörfölt. A nagyobb adatátvitelt lehetővé tevő, szélessávú hozzáférési megoldásokat -- a háztartás részéről komolyabb beruházást igénylő ADSL-t, valamint a kábeltévés megoldást -- a megkérdezettek közül mindössze minden tizedik vette igénybe az első negyedév végén.
A modemes vagy ISDN kapcsolattal rendelkező hazai netezőket egyelőre természetes módon a szélessávú hozzáférés alapvető előnyei, a nagyobb sebességű letöltés és adattovábbítás érdekli leginkább, hiszen szeretnék eddigi szörfözésüket kényelmesebbé tenni. A BellResearch és a Siemens közös kutatásában arra keresett választ, hogy az otthoni netezőket a szélessávú hozzáférés triviális előnyei mellett milyen -- fejlettebb országokban már megvalósított -- alkalmazások hozhatnák lázba, vagyis a jelenleg modemes vagy ISDN kapcsolattal rendelkezőket mivel lehetne jelenlegi hozzáférésük modernizációjára ösztönözni. A kutatás 15 különböző szolgáltatás iránti érdeklődést és keresletet mért fel, amelyek közül a továbbiakban a legnépszerűbb fogadtatásban részesülteket mutatjuk be.
A legnagyobb motiváló tényezőnek az információ- és tudásszerzéshez kapcsolódó szolgáltatások bizonyultak: tíz közül kilenc otthoni felhasználót érdekelné, hogy bizonyos szakterületekre vonatkozóan oktatási programokban vehessen részt, vagyis Interneten keresztül férhetne hozzá egyetemi előadások anyagaihoz, vagy vehetne részt online nyelvtanfolyamon. Az "e-learning" során saját maga határozhatná meg a tanulás idejét, tempóját, módszerét, valamint a tananyag tartalmát, sőt elektronikus fórumokon vitathatná meg társaival az elhangzott anyagot, webes felületen keresztül tesztelhetné tudását, vagy az oktató a kijavított teszteket e-mailen küldhetné el a diákoknak. Hasonlóan kedvező fogadtatásra számíthatnak az olyan online archívumok, amelyek segítségével egy virtuális könyvtárhoz hasonlóan online módon férhet hozzá a felhasználó az egyébként nehezen beszerezhető dokumentumokhoz (pl. szakfolyóiratok cikkeihez, fotóarchívumokhoz, statisztikai adatokhoz, stb.).
A tengerentúlon a szélessávú kapcsolatok felhasználói körében a szórakozás-központú multimédiás alkalmazások dominálnak, vagyis az amerikai felhasználók háromnegyede online zenehallgatásra, minden második zenei fájlok letöltésére használja az Internetet , 20-30 százalékuk a világhálón keresztül [is] néz mozifilmeket, vagy tölt le virtuális videotékából filmeket a DVD-k szélesebb kínálatának köszönhetően. A szórakoztató célú alkalmazások iránt itthon is kiemelt érdeklődés mutatkozik, igénybevételi szándékuk jelentős lenne: a hazai netezők 70-80 százalékát lázba hoznák a virtuális videotéka-alkalmazások, amely segítségével a kiválasztott filmet akár a PC-n, akár a televízión is megnézheti egy vagy több alkalommal a szolgáltatás, illetve letöltés feltételeitől függően.
A passzív szórakozás mellett minden második netező fantáziáját mozgatják meg a szélessávú Internet által multimédiás funkciókkal is felruházott virtuális "játszóterek", ahol akár egyedül, akár másokkal, vagy akár mások ellen vehet részt a játékokban a PC-je segítségével. A játék varázsát a multimédia és az interaktivitás összefonódása jelenti, amely lehetővé teszi, hogy valósághű kalandjátékok során a felhasználó játékosokból álló csapatokat hozzon létre, illetve a játék során az eseményeket is irányíthatja.
A lehetséges szélessávú alkalmazások ismertetése után az analóg vagy ISDN vonalon keresztül internetezők közül minden második [48%] úgy nyilatkozott, hogy érdekelné a szélessávú Internet kapcsolat: a válaszadók 28 százaléka biztosan, további 20 százaléa valószínűleg igényelné a szélessávú internethozzáférést, amennyiben azon keresztül új szolgáltatásokhoz jutna hozzá. Az alkalmazások oldaláról közelítve, a szélessávú kapcsolatra valószínűleg vagy biztosan igényt tartók hozzávetőleg 100 ezer háztartás jelentenek a privát szférában.
A BellResearch és Siemens közös tanulmánya rámutat: nem biztos, hogy a szélessávú internethozzáférések elterjedéséhez csak a szolgáltatók közötti árversenyen keresztül vezet az út. Olyan érdekes, hasznos vagy szórakoztató tartalmak létrehozására van szükség, amelyek az internet új felhasználási területeit jelölik ki. A jövőben az az internetszolgáltató lehet nagyobb eséllyel sikeres, amely tartalom- és alkalmazásfejlesztő partnereken keresztül már nem csupán a hozzáférés-szolgáltatásra összpontosít, hanem a fogyasztók tágabb értelemben vett jövedelméért száll ringbe a hagyományos információszerzési, oktatási és szórakozási szokások megreformálásán keresztül. A tartalmakban gazdag jövő megteremtéséhez azonban meg kell oldani az elektronikus tranzakciók biztonsága mellett a szerzői jogi védelem alá eső tartalmak felhasználásának és disztribúciójának elektronikus kezelését is (digital rights management).
A kutatás célcsoportját az otthoni internethozzáféréssel rendelkező háztartások képezték, a megkérdezett az a 14 éves vagy idősebb személy volt, aki a PC és az internet legaktívabb felhasználója a háztartáson belül. Amennyiben egyes kérdéseknél szükséges volt, a BellResearch a háztartásfőt is bevonta az interjúba. A 2002. márciusi adatfelvétel során 635 db 20-25 perces telefonos interjú készült, amelynek eredményei regionális elhelyezkedés és településtípus szerint reprezentatívnak tekinthetők az otthoni Internet-használókra nézve.