Szerző: Barna József

2002. szeptember 24. 13:32

Az Internetszolgáltatók Tanácsa is elégedetlen a liberalizált piaccal

Martos Balázs, az Internetszolgáltatók Tanácsának (ISZT) elnöke tegnap a Távközlési Érdekegyeztető Fórum konferenciáján tartott előadásában bírálta a Hírközlési Törvény és a liberalizált piac internetszolgáltatókra gyakorolt hatásait. Az ISZT határozott álláspontját mutatja, hogy az előadás prezentációjában szereplő Növekedhet-e az internet elterjedtsége? kérdésre válaszként egyetlen sommás NEM szerepelt.

[HWSW] Martos Balázs, az Internetszolgáltatók Tanácsának (ISZT) elnöke tegnap a Távközlési Érdekegyeztető Fórum konferenciáján tartott előadásában bírálta a Hírközlési Törvény és a liberalizált piac internetszolgáltatókra gyakorolt hatásait. Az ISZT határozott álláspontját mutatja, hogy az előadás prezentációjában szereplő "Növekedhet-e az internet elterjedtsége?" kérdésre válaszként egyetlen sommás "NEM" szerepelt.

A modemes internetezéshez igénybevett távközlési infrastruktúra költségeivel kapcsolatban az ISZT vezetője egy OECD-elemzésre támaszkodva megjegyezte: "Nem csak mi sírunk, a világ is sirat minket". Martos szerint az OECD országok közül nálunk a legdrágább az internethasználat távközlési költsége, s különösen igaz ez a korábbi Matáv-kedvezmények eltörlése óta.

Martos kifejtette, hogy a Hírközlési törvény egyik nagy hibája volt az internetszolgáltatókat távközlési szolgáltatókká nyilvánítani. Ennek következménye, hogy míg az ISP-k (ISP = Internet Service Provider = internetszolgáltató) korábban távközlési előfizetők voltak, mára távközlési szolgáltatóként vannak jelen a piacon. Ezzel egy új típusú szerződés megkötésére kötelezték a szolgáltatókat (ez a hálózati hozzáférési szerződés), melynek kapcsán a távközlési szolgáltatók részéről zsarolhatóvá váltak az internet-hozzáférést nyújtók.

A szolgáltatók képviselője emlékeztetett arra is: az internetezők táborának növekedésével a szolgáltatók örömmel ruháztak be újabb eszközökbe a kapacitás növelése érdekében (amivel nem utolsó sorban a hálózati hardverek gyártói is jól jártak), ám ezek a beruházások mára feleslegessé váltak, a szolgáltatók kihasználatlan kapacitással rendelkeznek.

Martos Balázs konkrét adatokat is nyilvánosságra hozott: a foglalt behívóportok aránya a Matáv-kedvezmények kivezetése óta 40-50 százalékkal csökkent (azaz ennyivel kevesebben csatlakoztak modemmel a szolgáltatójukhoz), az internetezés időtartama pedig átlagosan a felére-harmadára esett vissza, a lemondott internetelőfizetések száma a százezret is megközelíti.

Az internetszolgáltatók érdekeit képviselő egyesület vezetője ugyanakkor megoldási javaslatokat is tett: mint mondta, érdemes lenne az 51-es behívószámok megszüntetését fontolóra venni, s az internetszolgáltatást elválasztani a távközlési szolgáltatásoktól. Állást foglalt a díjmegosztásból származó jövedelmek növelése mellett, s javasolta a szolgáltatáshoz kapcsolódó forgalmi adó mérséklését is.

Martos Balázs előadásának különös jelentőséget ad, hogy az ISZT-n belül olyan szolgáltatók is találhatók, melyek anyacégük révén távközlési szolgáltatókhoz kapcsolódnak, s noha háromnegyed éve zajlik a kötélhúzás az internetszolgáltatók és a Matáv között a hozzáférési szerződések megkötésével kapcsolatban, az ISZT mindezidáig nyilvánosan nem foglalt állást a kérdésben.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról