A Microsoft egy lépéssel közelebb került a megállapodáshoz a trösztellenes perben

[Bloomberg, CNET, WSJ] Colleen Kollar-Kotelly szövetségi bíró kedden kijelentette, hogy mind a Microsoft, mind az amerikai igazságügyi minisztérium az antitröszt megállapodásokat szabályozó törvényeknek megfelelően járt el, ez egy lépéssel közelebb hozza a feleket ahhoz, hogy a megállapodást elfogadják.

Egy hétfői keltezésű, de amerikai idő szerint kedd délután nyilvánosságra hozott memorandum szerint Kollar-Kotelly arra a következtetésre jutott, hogy a megállapodni szándékozó felek betartották az ún. Tunney-törvény előírásait. A memorandum fontos lépés afelé, hogy a szövetségi bíró elfogadja az igazságügyi minisztérium, a kilenc állam és a Microsoft megállapodását.

A kilenc további állam (Connecticut, Florida, Iowa, Kalifornia, Kansas, Massachusetts, Minnesota, Utah, West Virginia és D.C.) szigorúbb szankciókat szeretne elérni, ez az ügy is Kollar-Kotellyhez tartozik.

Emmett Stanton, a Fenwick & West trösztellenes ügyekre specializálódott ügyvédje szerint Kollar-Kotelly várhatóan hamarosan meghozza ítéletét a megállapodás érdemi részével kapcsolatban. "Nincs értelme annak, hogy egy ilyen tartalmú memorandumot közzétegyen a szövetségi bíró, ha a végső döntés nem születik meg viszonylag gyorsan" -- mondta Stanton.

A Nixon-korszakban született Tunney-törvény értelmében a megállapodáshoz két fontos tényező szükséges, mielőtt Kollar-Kotelly hozzájárulna az ügylethez. Az első az, hogy meg kell határozni azt, hogy minden fél részt vett-e a megállapodásban, és politikai háttértárgyalások nem befolyásolták a megállapodást. Ebbe többek között az is beletartozik, hogy megfelelő módón fel kell fedni az ügylettel kapcsolatos kommunikációt.

Kollar-Kotelly 36 oldalas memoranduma azt jelenti, hogy az igazságügyi minisztérium és a Microsoft megfelelt ennek az első elvárásnak.

"Sok hűhó volt azzal kapcsolatban, hogy a benyújtott anyagok megfelelőek voltak-e, hogy megadták-e az összes megfelelő kapcsolatot a Kongresszusnál, stb." -- mondta Stanton. "Kollar-Kotelly úgy döntött, hogy a benyújtott anyagok megfelelőek és teljesek, így nincs szükség arra, hogy további eljárást folytasson ezeket illetően, vagy további anyagok benyújtását kérje az igazságügyi minisztériumtól, illetve a Microsofttól annak érdekében, hogy az ügy érdemi részében végső döntést hozzon".

Most azonban a bírónak azzal kapcsolatban is döntést kell hoznia, hogy a megállapodás megfelel-e a közérdeknek, ez a Tunney-törvény második passzusa. Ha Kollar-Kotelly úgy dönt, hogy ez nincs így, akkor kötelessége visszautasítania a javasolt megállapodást.

A memorandum egyik lábjegyzetében Kollar-Kotelly megjegyzi, hogy döntést kellett hoznia azt illetően, hogy a megállapodás megfelel-e a Tunney-törvénynek, mivel menet közben jelentős elutasításba ütközött a javasolt ügylet.

Jim Desler, a Microsoft szóvivője elmondta, hogy a cég örül annak, hogy a bíróság megerősítette a vállalat és az igazságügyi minisztérium pozícióját számos olyan kérdést illetően, amelyek kapcsolatban vannak a Tunney-törvénnyel. "Várjuk a bíróság ítéletét a megállapodásunkat illetően, úgy véljük, hogy ez megfelelő jogorvoslatot nyújt ez ügyben".

Stanton kihangsúlyozta azt, hogy Kollar-Kotelly hamarosan el fogja dönteni azt, hogy mennyire megfelelő a megállapodás. Márpedig ez előre vetítheti azt is, hogy hogyan fogja kezelni az ügy még hátralévő részét, amelyben kilenc állam szeretne elérni erősebb szankciókat, mint a javasolt megállapodás.

A felperes államok több változatot kínálnak a Microsoftnak:

• értékesítsen egy különálló Windows-verziót, amelyből kihagyhatóak lennének egyes middleware-ek, például a böngésző és a médialejátszó
• a népszerű Office szoftvercsomagot a cég aukció keretében licencelje más operációs rendszerekre
• ingyenesen tegye közzé az Internet Explorer webböngésző forráskódját
• 10 évig használja a Sun Java Virtual Machine-t a Windowsban

A Microsoft érvelése szerint a szigorúbb restrikciókból csak a versenytársak nyernének, ellenben csökkenne a fogyasztók hozzáférése egy megbízható szoftverplatformhoz.

A kilenc felperes állam szerint ezek a szigorúbb jogorvoslatok jobban megfelelnek Thomas Penfield Jackson szövetségi bíró 1999. novemberi és 2000. áprilisi ítéleteinek, valamint a fellebbviteli bíróság 2001. júniusi ítéletének.

Tavaly júniusban egy szövetségi fellebbviteli bíróság fenntartotta az alsóbb fokú bíróság azon ítéletét, miszerint a Microsoft illegálisan fenntartotta Windows monopóliumát a PC operációs rendszerek piacán, többek között olyan lépésekkel, mint a webböngésző beépítése az operációs rendszerbe a rivális Netscape böngésző esélyeinek rontására.

A fellebbviteli bírók visszautasították a cég több részre darabolását, amelyet az alsóbb fokú bíróság javasolt a jövőbeni antitröszt törvényszegések megakadályozására, azonban az ügyet tovább küldték egy új bírónak (ez Kollar-Kotelly) annak érdekében, hogy a legjobb jogorvoslatot megállapítsa.

A szakértők szerint Kollar-Kotelly döntése a megállapodással kapcsolatban nyár végére vagy ősz elejére várható.