Tényleg jön az ingyenroaming (frissítve)

Jövőre ténylegesen megszűnik a külföldi mobiltelefonhasználat felára az Európai Unió több százmillió állampolgára számára abban az esetben, ha a mobilszolgáltatást a nemzetközösség tagállamain belül kívánják igénybe venni, azaz szakszóval barangolnak (roaming). Az Európai Bizottság a mobilpiac tavaly novemberi újraszabályozása után most kiadta a fair felhasználásra vonatkozó irányadását is, amely pontosan meghatározza, hogy a mobilszolgáltatók jövő júniustól milyen esetekben nem jogosultak roaming-felárat számlázni ügyfeleiknek.

Bon voyage!

Az unió végrehajtó szerve által tegnap közzétett tervezet egyértelműsíti, hogy az Európai Parlament és a Bizottság 531/2012-es számot viselő rendeletének kiegészítéseként létrejövő szabályozás néhány kivételes esettől eltekintve nem engedélyezi az EU-n belül működő mobilszolgáltatók számára, hogy barangolás során a belföldi percdíjon, SMS-díjon és adatforgalmi díjon felül további díjtételt, felárat szedjenek be ügyfeleiktől. A 2017. június 15-én életbe lépő új szabályozás emellett eltörli a fogadott hívások után fizetendő roaming percdíjat is.

A kiegészítő szabályozás ugyanakkor a szolgáltatók érdekeit is igyekszik szem előtt tartani, leginkább azzal, hogy eltörli a különböző országok közötti verseny lehetőségét, így az egyes előfizetőkért továbbra is csak a hazai szolgáltatók szállnak síkra. Továbbá a tervezet (amelyet várhatóan ebben a formában fog elfogadni a Bizottság) figyelembe veszi, hogy bizonyos szolgáltatások árképzése, azok tartalma vagy az igénybe vétel egyéb feltételei jelentősen eltérhetnek az EU tagországain belül. Ennek hátterében több, a szolgáltatók üzletmenetét jelentősen befolyásoló, az adott tagállam szuverén döntésén alapuló tényező is állhat, mint például az adózási környezet, vagy a frekvencialicencekért és frekvenciahasználatért fizetendő díjak.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A Bizottság ezért megállapított egy úgynevezett fair használati limitet annak érdekében, hogy egyes tagállamok operátorainak ne kelljen más tagállamokban működő szolgáltatókkal versenyezniük - e gondosan kialakított kompromisszum tette lehetővé a megállapodás tető alá hozását. Mindez a fogyasztó oldalára levetítve gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy magyar állampolgár továbbra sem fog tudni Magyarországon életvitelszerűen használni például szlovák SIM-et, szlovák tarifákkal.

Hogy ezt elkerülje, a Bizottság két alapvető fair use feltételt illesztett be a rendelettervezetbe. Ezek egyike a nemzetközi jog azon passzusára alapul, miszerint a megszakítás nélküli, 90 napot meghaladó külföldi tartózkodás esetén az állampolgároknak regisztrálniuk kell magukat az adott országban, mint életvitelszerűen ott tartózkodó külföldi állampolgárok. Amennyiben egy ügyfél egy évben ennél hosszabb ideig tartózkodik külföldön, a rendelet értelmében a szolgáltatók joggal tekinthetik életvitelszerű használatnak a roamingot, így felárat szabhatnak a használatnak.

90 napig senki nem nyaral

Az évi 90 napos keret az uniós felmérések szerint bőségesen meghaladja azt az átlagos időtartamot, melyet egy EU-s állampolgár más tagországok határain belül tölt, jellemzően turisztikai vagy üzleti céllal. A Bizottság ugyanakkor hozzáteszi, hogy a tagállamokon belüli árkülönbségek, valamint a piac dinamikája miatt nem minden esetben biztosítható, hogy a 90 napos korlátozás teljesen gátat szab a visszaéléseknek vagy az egyéb anomáliáknak, így második feltételként megszabja, hogy az ügyfeleknek legalább 30 naponta meg kell szakítaniuk a külföldi tartózkodást, mely technikailag azt jelenti, hogy be kell jelentkezniük telefonjukkal a honos hálózatra.

A Bizottság a szabályozás megalkotásakor igyekezett a határmenti ingázókra is gondolni, így a rendelettervezetben külön szabály vonatkozik az olyan esetekre, amikor egy előfizető készüléke egy szomszédos ország hálózatára csatlakozik, de még ugyanazon a napon újra regisztrál a honos hálózaton. A jogszabálytervezet értelmében az ilyen napok nem számítanak majd bele a 90 napos limitbe. Ezzel egyszersmind a szándékolatlan roamingtól sem kell többé tartaniuk a határ menti településeken élőknek.

Szintén korlátozza a rendelet az "eldobható" feltöltőkártyákhoz köthető visszaélési lehetőséget, vagyis azt, hogy valaki kizárólag roaming használatra vásároljon pre-paid SIM-et. Ez alapján a szolgáltató előírhatja, hogy az ügyfél a roaming használat előtt bizonyos forgalmat generáljon a belföldi hálózaton is - jóllehet ennek mértékét nem szabja meg a rendelet. Ezt a gyakorlatot egyébként már korábban is alkalmazták egyes szolgáltatók bizonyos feltöltőkártyás tarifák vásárlása esetén.

Kivételes esetek

A szolgáltatóknak emellett bizonyos esetekben lehetőségük van egyedi alapon roaming felárat számlázni, ha bebizonyosodik, hogy az ügyfél visszaél a rendeletben biztosított lehetőségekkel. Az ilyen esetekben az operátor először is figyelmeztetni köteles az ügyfelet, és csak akkor jogosult a többletdíj beszedésére, ha ennek hatására nem változik az ügyfél viselkedése. Fontos, hogy a fair use keretek alkalmazását a nemzeti hírközlési hatóságoknak folyamatosan és szigorúan be kell tartatniuk, így a szolgáltatók nem térhetnek el kényük-kedvük szerint a rendeletben foglaltaktól.

Bár a rendelet a roaminghasználat számos egyéb, fontos aspektusát szabályozza (erről későbbi cikkünkben írunk), összességében kijelenthető, hogy az Európai Unió 2017-re végül eljuthat arra a pontra, melyet a barangolás uniós szintű szabályozásának 2007-es kezdetekor célul tűzött ki magának. A barangolási díjak ettől az időponttól kezdődően folyamatosan, évről-évre csökkentek, előbb a hang- és SMS-szolgáltatásra, később pedig az adatszolgáltatásra vonatkozóan is. Idén pedig - utolsó lépésként - a hatósági árat (perc- és SMS-díj, adatforgalmi díj megabájtonként számolva) felváltotta a tényleges roaming felár, mely alapján a szolgáltatók ügyfelei az EU tagországaiban a hazai díjakon felül fix összeget fizetnek a roaminghasználatért.

A jelenleg is érvényben lévő tarifatáblázatok szerint 2016. április 30-tól a belföldi, hálózaton kívülre irányuló hívások esetén érvényes percdíjakon felül bruttó 19,1 forint, de legfeljebb bruttó 72,8 forint lehet egy percnyi indított hívás, míg a hívásfogadás többletdíja bruttó 4,3 forint. A többletköltség SMS-ek esetén 7,6 Ft (de egy SMS nem kerülhet többe 23 forintnál), míg az adatforgalomnál alkalmazott többletdíj április 30-tól a hívásokhoz hasonlóan 19,1 forint, de legfeljebb 72,8 forint, megabájtonként.

Roaming díjcsomagok - másképp

A tervezet szerint a mobilszolgáltatók továbbra is szabadon alakíthatják díjcsomagjaikat, addig, ameddig azok néhány (nagyon fontos) kitételnek megfelelnek. A díjcsomagok eszerint barangolás alatt is érvényesek maradnak, évi legalább 90 napon át és egyszerre legalább 30 napig. Az előfizető a díjcsomagban foglalt hang-, SMS- és adatmennyiséget leforgalmazhatja barangolás alatt (ez komoly előrelépés, előszőr még szigorú kvótákat tartalmazott a fair use tervezet). Fontos elem viszont, hogy a korlátlan előfizetések korlátozottak lesznek roaming-környezetben: a külföldi használatot a szolgáltatók korlátozhatják. A minimum korlát itt az azonos díjcsomagot használó előfizetők átlagos havi forgalma az elmúlt 12  hónapra vetítve - ezt a számot egyébként a szolgáltatónak közölnie kell a saját fair use kvóták formájában.

A fentiek csak a minimumot szabályozzák, vagyis egy-egy szolgáltató dönthet úgy, hogy ezeknél sokkal nagyvonalúbb lesz. Jöhetnek például olyan, utazó üzletemberekre szabott tarifák, amelyek egész éves roamingot is tartalmaznak, ebben a Bizottság nem köti meg az  operátorok kezét.

Frissítve: A tervezet publikálását követően Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke a dokumentumot eltávolíttatta és egy új verzión dolgozik. Egyelőre nincs információ arról, hogy pontosan milyen változások készülnek, és hogy a felhasználók vagy a hírközlési szolgáltatók nyomására módosít a szövegen a Bizottság.