A telkók lehetnek az OpenStack zászlóvivői
Tavaly már lehetett látni a jeleit, idén pedig egyértelművé vált, melyik szektor lehet az egyik legnagyobb OpenStack-használó.
Az OpenStack túl van az alapvető konszolidáción, most jönnek a következő fontos lépések – mondta nekünk Jonathan Bryce, az OpenStack Alapítvány vezetője tavaly egy budapesti beszélgetésen. Ezek (a nyílt forrású, vállalati környezetbe szánt rendszerekre jellemzően) elsősorban a rendkívül komplex telepítési és konfigurálási, illetve a későbbi üzemeltetési-karbantartási folyamatok egyszerűsítését, az Alapítvány partnerei valamint az egyéni fejlesztők, hozzájárulók közötti hatékonyabb kommunikációt és munkaszervezést, valamint a nagyon szükséges szakemberképzés előmozdítását takarják.
Az idei austini konferencia alapján ezeken a területeken tényleg jelentős előrelépés történt, és egy tavaly még csak bimbódzó, mára viszont szárba szökkenő trend is reflektorfénybe került: az OpenStack egyik nagy (ha nem egyenesen a legnagyobb) reménysége a telekommunikációs szektor lehet.
A 2015-ös budapesti rendezvényen az Ericsson előadói a "mennybe menesztették" a platform NFV képességeit (a cég egyébként az egyik legnagyobb hozzájárulója az OpenStacknek hálózatvirtualizációs területen), a napokban pedig Austinban a svéd vállalat mellett az AT&T, a Verizon és a Deutsche Telekom működésük jövőbeli alappilléreként beszélt az OpenStackről. Bryce szerint ma a platform felhasználóinak még csak 14 százaléka kerül ki a telekommunikációs szolgáltatók közül, de ez az arány gyors ütemben növekszik, és egyértelműen húzóág a fejlesztésben és terjedésben egyaránt. A Verizon eddig öt amerikai adatközpontját állította át NFV-alapúra, a cég műszaki igazgatója szerint az ötleteléstől a kivitelezésig mindössze háromnegyed év alatt.
Szakember is kéne
Persze a legtöbb, az OpenStacket akár csak tesztkörnyezetben próbálgató cégnél nem ez a sebesség a jellemző. Ahogy Bryce, úgy az ausztrál székhelyű Aptira európai igazgatója, Kiss Márton is rendre kiemelte nekünk beszélgetéseink során, hogy a saját kútfőből próbálkozóknál az első számú szűk keresztmetszet a hozzáértő szakemberek hiánya. De mert nyílt forrású szoftverekről van szó, sokan még mindig a licencköltségeket és a drága verziókövetést akarják megspórolni, nem a sokkal rugalmasabbá váló hosszú távú üzemeltetésen.
Pedig a moduláris felépítésű OpenStack leginkább erről szól, nem a kezdeti és támogatási kiadások lefaragásáról. "Nyílt forrásból nyílt forrást implementálni sokszor nagyon nehéz tud lenni" – mondta a HWSW-nek Alan Clark, a SUSE iparági kezdeményezésekért felelős igazgatója és az OpenStack Alapítvány igazgatótanácsának tagja.
Ezen tudnak segíteni az egyrészt akár disztribúcióval is rendelkező vagy csak bevezetési-tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó beszállítók, másrészt a most bejelentett képzési és minősítési program, a COA (Certified OpenStack Administrator) is. A vizsga 300 dollárba kerül (és Bryce szerint elég nehéz), a komolyabb anyagi befektetést igénylő képzésekért pedig a Training Marketplace-t érdemes átböngészni – budapesti tanfolyam egyelőre nincs fent, de például zágrábi igen, a kínálat pedig bizonyára bővülni fog.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Alan Clark azt is elmondta, hogy az Alapítvány nem csak partnerektől, hanem üzemeltetői találkozókon és kisebb helyi meetupokon is rendszeresen gyűjti a visszajelzéseket és a igényeket, és mindent összegezve határozza meg a fejlesztési prioritásokat. Clark szerint az elmúlt évben a hozzájárulások feldolgozását is hatékonyabbá tették, és mára sokkal kevésbé jellemző azok felhalmozódása.
Mitaka és egyéb "apróságok"
A napokban megjelent az OpenStack legújabb kiadása, a Mitaka is. Ez a fent említett könnyebb bevezetés és konfigurálás jegyében számos ponton egyszerűsítette a fontosabb modulok beüzemelését, és az előre definiált sablonok száma is megnőtt – a részletes fejlesztési listát a kiadás oldalán lehet elolvasni. Amit talán érdemes kiemelni, az az OpenStack Client, ami egy csokorban egységesíti a különböző szolgáltatások API-hívásait, így nem kell azokat egyenként megtanulni.
A Mitaka mellett persze számos más újdonságról is volt szó a konferencián. Alex Polvi, a CoreOS igazgatója Kubernetesszel menedzselt, konténerben futó(!) OpenStacket demózott, a Red Hat bejelentette az RHOP 8-at (amihez a Dell teljes hardveres támogatást nyújt), a SUSE pedig az OpenStack Cloud 6-ot. A HPE-nél a Helion OpenStack a 3.0-s verzióhoz érkezett, a Cisco az előre konfigurált és tesztelt Metapodot kínálja telepítéssel és 24/7-es támogatással, a Supermicro, az Arista és a Mirantis pedig szintén egy elvileg konyhakész, akár órák alatt hadrendbe állítható megoldást dobott piacra.