Strasbourg: nem az online lapok felelnek hozzászólóikért
Az Index és az MTE javára ítélt az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban a 2010-ben kirobbant kommentbotrány kapcsán. A persorozat hatására korábban számos hazai online lap teljesen leállította a kommentelést felületén.
Fontos pert nyert meg az Index Strasbourgban: az Emberi Jogok Európai Bírósága a lap javára döntött a hazai bíróságokkal szemben, a 2010-ben, a moderálatlan olvasói kommentek kapcsán kirobbant, a magyar internetet alapjaiban átalakító persorozat folytatásában. Az ítélet értelmében a magyar bíróságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódó jogot, mikor az Index.hu Zrt.-t és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületét (MTE) tették felelőssé, a cikkeikhez fűzött olvasói hozzászólásokért.
Biztosan többen emlékeznek még a nagyjából hat évvel ezelőtti botrányra, mikor két ingatlanoldal megkérdőjelezhető fizetési felszólításokat küldött ki felhasználóinak - ezt az MTE etikátlannak nevezte, illetve az Index kiadója által működtetett, Tékozló Homár fogyasztóvédelmi oldal is elítélte cikkében. Az írások alatt néhány olvasó, ahogy az Index fogalmaz "gyalázkodó" hozzászólásokban fejtette ki véleményét az ingatlanoldalak kapcsán - amelyet egyébként az online lapok töröltek, miután értesültek azokról. Az oldalak üzemeltetője röviddel ezután pert indított, mondván, az írások és a kommentek személyiségi jogokat sértenek.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Az elsőfokú ítélet 2011 márciusában született meg az ügyben, a bíróság ekkor az MTE közleményében nem talált kivetnivalót, a hozzászólásokért viszont a kiadókat vonta felelősségre, miután az ítélet szerint azok az olvasói levelekkel egyenértékű, szerkesztett tartalomnak minősülnek. Ezt a megállapítást mind az MTE mind pedig az Index.hu Zrt. megtámadta fellebbezésében arra hivatkozva, hogy a kommentek moderálása azok nagy mennyisége miatt nem kivitelezhető, így nem is minősíthetők szerkesztett tartalmaknak.
A mintegy fél évvel később kihirdetett másodfokú döntés lényegében nem változtatott az ítéleten, csupán annyi módosítást eszközölt, hogy a hozzászólások az elektronikus szolgáltatásokról szóló törvény helyett a Polgári törvénykönyv alapján jogsértők - ezt a véleményt később a Kúria is osztotta, kimondva, hogy a lapok felelősséggel tartoznak az esetleges ellenőrizetlen, sértő kommentekért.
A következő körrel jutott az ügy Strasbourgba, ahol az Emberi Jogok Európai Bírósága végül kimondta, a hazai bíróságok álláspontja nem teszi lehetővé a személyiségi jog és a véleményszabadsághoz való jog mérlegelését, az ítéletek nem voltak összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Strasbourg szerint a magyar bíróságok döntése akkor állná meg a helyét, ha az érintett tartalomszolgáltatók azután sem törölték volna a renitens kommenteket, miután értesültek azokról.
A strasbourgi ítélet komoly problémát tisztázott a hazai online sajtóban - sok lap épp a 2010-ben kirobbant botrány miatt, hasonló perektől tartva tiltotta le teljesen a hozzászólásokat felületén.