Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Kiveti a startup-adót a Deutsche Telekom

Gálffy Csaba, 2015. október 30. 14:15

Mindössze néhány nappal az Európai Parlament kritikus szavazása után közzétette álláspontját a Deutsche Telekom elnök-vezérigazgatója, Timotheus Höttges. A bejegyzés szerint a cég a netsemlegességet féltő aktivisták legrosszabb rémálmait váltja hamarosan valóra, a Telekom azonnal lecsap a beépített kiskapukra és bevételmegosztásos modellt vezet be. Lesz tehát netadó, de ezt nem az állam szedi.

hirdetés

Teljes mértékben igyekszik majd kihasználni a héten elfogadott új internetes szabályozásba beépített jogi kiskapukat a Deutsche Telekom - fogalmazta meg új bejegyzésében Timotheus Höttges, a telekommunikációs multi elnök-vezérigazgatója. A bejelentés szöges ellentétben áll a hálózatsemlegesség elvével és az elfogadott szabályozás szellemiségével, de a törvény betűjének megfelelhet.

Mint arról részletesen beszámoltunk, a kedden megszavazott TSM-csomag két fontos területet szabályoz újra. Egyrészt bizonyos korlátok között ingyenessé teszi a roamingot, másrészt lefekteti az európai hálózatsemlegességi elveket. A tagállamok, elsősorban a német kormányzat nyomására azonban az elkészült szövegben az abszurditásig hígult a hálózatsemlegesség definíciója - erre figyelmeztetett a kritikus keddi szavazás előtt rengeteg civil szervezet, egyetemi professzorok, digitális jogvédők is. A kritikákat akkor lesöpörte az asztalról a tervezet két arca, Andrus Ansip digitális piacért felelős biztos és Günther Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos, ígéretük szerint a szöveg elegendő védelmet biztosít az európai tech-szférának.

A Telekom most közzétett hivatalos álláspontja azonban a kritikusok legrosszabb forgatókönyvét kelti életre. A kontinens legnagyobb telekommunikációs szolgáltatója ugyanis bejelentette, hogy a szabályozásban kivételként rögzített és megengedett "specializált szolgáltatásokat" úgy definiálja, mint magasabb minőségű, prioritásos hozzáférés, amelyet fizetés ellenében igénybe vehetnek a hálózaton szolgáltatást nyújtó cégek. Ez pontosan azt a "kétsebességes" internetet jelenti, amelyen egyes online szolgáltatások preferenciális hozzáférést vásárolhatnak az előfizetőkhöz, és amelyet az Európai Bizottság ígérete szerint a szabályozás lehetetlenné tesz.

"Melyek ezek a specializált szolgáltatások? Videokonferenciáktól az online játékig, távgyógyászattól az automatizált közlekedésirányításig, az önvezető autóktól az internetre kötött ipari termelési folyamatokig - ezek a szolgáltatások más, esetenként szigorúbb minőségi követelményekkel rendelkeznek [az internetes kapcsolatot illetően], mint az egyszerű böngészés vagy az e-mailek, amelyek megérkezhetnek pár ezredmásodperccel később. Egy videokonferencia például nem szabad akadozzon még csúcsidőben sem. Ebből kifolyólag szükség van arra a lehetőségre, hogy az érzékeny szolgáltatásokhoz kötődő adatnak prioritást adjunk a hálózaton amikor a hálózat túlterhelt." - fejti ki Höttges.

Az álláspont szerint az új internet-adót elsősorban startupokra vetné ki a vállalat - legalábbis azokra, amelyek "minőségi" internetet szeretnének. Az üzleti modell bevételmegosztás lesz, vagyis a startupok rendszeresen a hálózaton szerzett bevétel néhány százalékát fizetik be a Telekom kasszájába, cserébe preferenciális hozzáférést kapnak a vállalat előfizetőihez. Höttges szerint éppen ez biztosítja majd, hogy a startupok felvehessék a versenyt a már bevett szereplőkkel szemben és a nagyokhoz hasonló szolgáltatást nyújthassanak anélkül, hogy saját adatközpontokat építhetnének. Höttges arról nem tesz említést, hogy természetesen a nagy szereplők is vehetnek majd ilyen preferenciális hozzáférést.

Az Economist nyomtatott verziójában kritizálja ezt a kétsebességes koncepciót - a gazdasági lap szerint ugyanis pontosan azokat a cégeket, a kontinens startupjait lehetetleníti el, amelyektől a digitális gazdaság megvalósítását és az európai innováció feltámadását várnánk. A brit lap szerint egyébként pontosan ez tükröződik a most elfogadott szabályozásban is: míg az Egyesült Államok hatékonyan védi a hálózatsemlegességet, köszönhetően annak, hogy a telekommunikációs lobbival szemben, a civilekkel közösen szálltak síkra a nagy tech-cégek, kontinensünkön a telekom-lobbi masszív túlsúlyba került a helyi online szolgáltatások relatív súlytalanságának betudhatóan. Így az EU-t a civilek önmagukban nem tudták meggyőzni, a szabályozás pedig a telekommunikációs cégek érdekeit tükrözi - mondja az Economist. A helyzetet súlyosbítja, hogy a tagállamok sok esetben tulajdonosai is ezeknek a gigacégeknek (lásd német érdekeltség a Telekomban, norvég tulajdon a Telenorban, stb.), így a cégek a tagállamokon keresztül nagy befolyást tudtak gyakorolni a szabályozásra.

A Vodafone-nak is tetszik az ötlet

Ennél is keményebb szavakkal illette a szabályozást és a Telekom álláspontját a Spiegel, amely egyenesen a Telekom által beszedett internetadóról beszél. A Spiegel cikke megszólaltatja a német Vodafone-t is, közlésük szerint egyelőre nincs tervben egy ilyen üzleti modell implementálása, de nézeteik megegyeznek a Telekoméval. A Vodafone szerint jelenleg csak a VoIP és Internet TV számít kivételezett, "specializált" szolgáltatásnak, de "természetesen később más ilyen szolgáltatások is lesznek".

 

 

A Höttges-féle bejegyzést kommentár végett a Magyar Telekomnak is elküldtük, a hazai leányvállalat nem kívánt ahhoz semmit hozzáfűzni és a német céghez irányított vissza.

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.