Megérkezett a HP és a Hitachi új csúcskategóriás tárolója

XP7, ami valójában az új VSP

A HP bejelentette új csúcskategóriás tárolóját, az XP7-e, a Hitachi pedig előrukkolt a VSP G1000-rel. A két bejelentés valóban egy és ugyanaz, az XP7 pofás, a legújabb HP formatervezési trendbe illeszkedő háza valójában a Hitachi VSP G1000 tárolót tartalmaz. A két eszköz a külső burkolatot leszámítva azonos, a cikkben leírtak pedig mindkettőre ugyanúgy érvényesek.

A japán cégtől nem idegen üzleti modell a csúcskategóriás eszköz más márkanéven történő értékesítése, korábban a HP mellett a Sun Microsystems is a Hitachitól "vette kölcsön" csúcskategóriás tárolóit, mielőtt a cég beolvadt volna az Oracle-be. A tárolópiacon így a márkanevek sokasága ellenére három klasszikus csúcskategóriás szereplő versenyez, az EMC VMAX, az IBM DS8800-as sorozat, illetve a Hitachi VSP. A három közül jelenleg a Hitachié a frissült legrégebben, a jelenlegi generációs VSP még 2010-ben mutatkozott be, így ráfért már a frissítés.

Ezeket a készülékeket a vállalatok a legnagyobb teljesítményt és megbízhatóságot igénylő ügyfeleknek kínálják, a XP7 "hatkilences" (99,9999%) rendelkezésre állást tud, ami évente mindössze 31,5 másodperc (!) nem tervezett leállást jelent - ezt a cég nem csak reklámozza, hanem szerződésben kötbér mellett garantálni is tudja. A teljesítményéről pedig annyit, hogy a Hitachi szerint másodpercenként több mint 3 millió IO művelet a csúcs, a külső sávszélessége 48 gigabájt/sec, NFS műveletből pedig ugyanennyi idő alatt 1,2 milliót tud végrehajtani. Az előző generációs VSP-hez képest az IOPS sebesség négyszeresére nőtt, a sávszélesség 3,5-szörösére, miközben az energiahatékonyság is 10 százalékkal emelkedett.

Az új hardver

A VSP egy többkontrolleres felépítésű rendszer, ahol a vezérlők egy közös cache-n osztoznak, amelyet egyedi fejlesztésű,  (Hitachi Hi-Star) non-blocking crossbar interfész kapcsol össze a tároló backenddel. Kontrollerből (Virtual Storage Director) legfeljebb 16 lehet egy XP7/G1000 eszközben, ami az elődmodellhez képest épp kétszeres. A tároló legfeljebb 2304 darab 2,5 hüvelykes vagy 1152 3,5 hüvelykes meghajtót képes kezelni, emellett lehetőség van maximum 384 darab SSD vagy 192 "flash modul" használatára, utóbbi a Hitachi saját fejlesztésű, tisztán flashmemóriás vállalati tárolója a legnagyobb IO teljesítményt igénylő környezetek számára olyan extra képességekkel mint az inline írástömörítés, amellyel az MLC NAND chipek fáradását lehet csökkenteni. Az XP7/G1000 csúcskapacitása 4,5 petabájt, amelyet 4 terabájtos lemezekkel lehet elérni.

A 10U kivitelű "blokktároló fej" 192 darab 8Gb FC porttal rendelkezik, de a roadmapen már fent vannak a 16 Gb portok is, amelyekre később frissíthetnek az ügyfelek. A mainframe-felhasználók számára maximum 176 FICON interfész használatának biztosításával próbálja édesebbé tenni a tárolót a Hitachi és a HP, de maximum 176 FCoE interfésszel is lehet az eszközt konfigurálni. Az XP7/G1000 "unified" tárolóként is használható, vagyis a blokkszintű mellett fájlszintű elérést is meg tud valósítani. Ehhez a 3U méretű HNAS "fej" áll rendelkezésre, egy XP7/G1000 maximum 8 ilyet tud fogadni. Objektumtároló funkcionalitás is biztosított.

A tároló természetesen tudja az olyan képességeket mint a replikáció, a thin provisioning (kapacitás logikai túlfoglalása), illetve a dinamikus adatrétegezés, amely során az XP7/G1000 a legsűrűbben elért adatokat automatikusan a legnagyobb teljesítményű médiára (tipikusan flash/SSD) mozgatja. "Kötelező gyakorlatként" az XP7/G1000 külső tárolókat is képes virtualizálva bevonni saját ernyője alá (IBM SVC módjára), a támogatott eszközök terjedelmes listájában EMC, Dell, NetApp, Fujitsu, IBM és HP tömbök szerepelnek a Hitachi saját termékei mellett, beleértve a korábbi VSP-ket is. Az XP7/G1000 megvásárolható egyébként szimplán virtualizációra is, saját tárolókapacitás nélkül.

Aktív-aktív fürtözés külső segítség nélkül

A legérdekesebb extra a Hitachi Storage Virtualization Operating System (SVOS) aktív-aktív fürtözési képessége, amely egyelőre csak papíron létezik ugyan, de pár hónap múlva valóban elérhetővé válik. Egy több adatközponttal rendelkező vállalat ma rendszerint valamiféle replikációt használ arra, hogy szinkronban tartsa adatait a helyszínek között, megkülönböztetve elsődleges (éles) és másodlagos (vésztartalék) helyszínt. A SVOS által (legfeljebb 100 kilométeres földrajzi távolságra) megvalósított aktív-aktív fürtözés esetében nincs ilyen, minden adat minden helyszínen aktív, gyakorlatilag egy földrajzilag elosztott tárolót kapunk. A funkcionalitás nagyon hasonlít az EMC-féle Vplexéhez, amit a Hitachi is elismer, a nagy különbség az, hogy az XP7/G1000 esetében ehhez nincs szükség egy külön berendezésre, maga a tároló operációs rendszere valósítja meg.

Az aktív-aktív fürtözést egyelőre csak az XP7/G1000 tudja, de a Hitachi feltett szándéka, hogy a további termékein (pl HUS, HUS VM) is bevezesse rövid határidőn belül. Az ilyen fejlett képességek implementálásával a vállalat talán végre meg tudja vetni a lábát a középkategóriában is, ahol eddig minden erőfeszítése ellenére a versenytársak vitték a prímet - a Hitachi láthatóan próbál kitörni a high-end tárológyártó szerepkörből, de egyelőre az erőfeszítéseit viszonylag kevés siker koronázza. Ehhez jó alap lehet az SVOS operációs rendszer, amelyet a cég különösebb gond nélkül vihet el a középkategóriába, ezzel egységes platformot nyújtva a vásárlóknak.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A Hitachi termékportfóliójában a VSP jelenti a csúcskategóriát, de mi a helyzet a HP-val, ahol a pár éve felvásárolt 3PAR is megtalálható a kínálatban? A HP az XP7-et feltehetően azoknak a vevőknek fogja csak ajánlani, amelyek eddig is XP-t használtak és kitartanak a család mellett, mert igénylik a platform olyan képességeit mint a FICON-csatlakozás, a külső tárolók virtualizációja, esetleg az extrém szintű rendelkezésre állás. Minden másra a 3PAR lesz a cég értékesítőinek javaslata.

Szoftverek

Az új vassal együtt a Hitachi megújította a Command Suite tárolómenedzsment-alkalmazásait, például felkészítette őket az SVOS támogatására, valamint a teljes portfólión REST API-kat vezetett be a feladatok automatizálásához. A VSP G1000-et és az SVOS-t a Hitachi Unified Compute Platform és az UCP Director friss, 3.5-ös verziója is kezeli már, utóbbi a VMware vSphere környezetek számára fejlesztett felügyeleti komponens.

A VSP-felhasználóknak (Magyarországon a termékek pozicionálása miatt aligha vannak sokan) érdemes tudnia, hogy a G1000 megjelenésével a 2010-ben bemutatott korábbi generációt a Hitachi kifuttatja, de pánikba esni nem érdemes, még legalább egy évig megmarad a kínálatban a kifutó modell is.