Brüsszel egy hírközlési hatóságot szeretne

Még ki sem nevezték a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnökét, máris felmerült annak a lehetősége, hogy az új vezető az előtte álló kilencéves mandátumot egy hírközlési szabályozói kérdésekben jóval kisebb hatáskörrel bíró testület vezetőjeként lesz kénytelen betölteni. Brüsszel ugyanis láthatóan eltökélt, hogy az egységes európai telekommunikációs piac érdekében egy kézbe fogja a telekommunikációs szektor szabályozását. Kiszivárgott információk és szakértői vélemények szerint már csak az a kérdés, hogy a tagállami hírközlési hatóságok befolyása gyakorlatilag teljesen megszűnik, vagy a minimálisra csökken.

Szorul a hurok

Az egységes európai távközlési piac az uniós csúcspolitika egyik kedvelt vesszőparipája az utóbbi hónapokban, években. Az elképzelés - melynek célja egy, az Egyesült Államok telekommunikációs piacához hasonló, centralizáltan szabályozott, mégis valamennyire tagolt európai távközlési piac létrehozása - különösen két EU-s szakpolitikus, Neelie Kroes digitális portfólióért felelős biztos és Joaquín Almunia versenyügyi biztos körében szerepel prioritással a listán. Ám a két politikus láthatóan máshogy képzeli el az európai piacszabályozás mikéntjét.

Kroes hónapokkal ezelőtt jelentette be, hogy az ősz folyamán egy új, a telekommunikációs szektort gyökeresen átalakító távközlési reformcsomagot tesz majd le az asztalra, melynek egyik központi eleme a roaming szabályozása, pontosabban annak teljes eltörlése, valamint az európai hatósági rendszer reformja. A 72 éves, rendkívüli határozottságáról ismert politikusasszony és csapata által összeállított reformcsomagot elsősorban a mobilszolgáltatók részéről érték támadások a szigorú roamingszabályozás miatt, ugyanakkor a csomagban olyan elemek is találhatók, melyek kifejezetten kedvezhetnek az operátoroknak.

^{Neelie Kroes}

Ezen elemek egyike a hírközlési szabályozási keretek teljes átalakítása, melynek alapjai már a reformcsomag először kiszivárgott változatában is szerepeltek, meglehetősen kevés konkrétummal. Ez a szabályozói szerkezeti átalakítás a tervek szerint lehetőséget biztosítana a nemzetközi jelenléttel bíró távközlési multik leányvállalatai számára arra, hogy egy általuk választott, kvázi "honos" hírközlési hatóság szabályozói hatálya alá rendeljék magukat. Vagyis elméletben példaként akár az is előfordulhatna, hogy a Vodafone Magyarország a brit hírközlési hatóság (Ofcom) szabályozói hatálya alá tartozhatna.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Ez a terv azonban számos komoly kérdést felvet és egyértelműen sérthet bizonyos nemzetérdekeket, elég csak a nemzeti kincsnek tekintett frekvenciák odaítélésére, vagy az egyéb spektrumszabályozási kérdésekre gondolni. Emellett egyértelmű, hogy egy ilyen döntéssel azoknak a tagállamoknak a befolyása nőhetne jelentősen az európai hírközlésszabályozás terén, amelyek a legnagyobb európai távközlési multik anyaországai is egyben (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország).

Ennél még radikálisabb, ugyanakkor a tagállamokra nézve talán kissé igazságosabb változtatásokat sürget Joaquín Almunia csapata, mely a héten túl "megengedőnek" titulálta Kroes reformjavaslatát. A versenyjogi biztos szerint a tagállamok piacai közt tapasztalható árakat és szolgáltatásminőséget érintő különbségeket leghatékonyabban egy egységes európai hírközlési hatóság létrehozásával lehetne eltüntetni, mely egyfajta szuperhatóságként mind a 28 tagállamban szabályozói szerepet töltene be.

Előre a Redingi úton

Az egységes(ebb) európai hírközlési hatóság létrehozására egyébként már Neelie Kroes elődje, Viviane Reding jelenlegi bizottsági alelnök is tett kísérletet. Reding végül a szuperhatóság létrehozása helyett 2009-ben csak annyit tudott elérni, hogy létrejött az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC), mely valójában inkább egyfajta laza tanácsadói szervnek minősül, melybe minden tagállam delegál résztvevőket.

Egyelőre kérdéses, hogy akár Kroes, akár Almunia elképzelése miként találhat nagyobb támogatásra a tagállamok körében, mint Reding eredeti terve a szuperhatósággal kapcsolatban. A tagállamok minisztereinek ugyanis meg kell szavazniuk a reformcsomagot, amire végül az Európai Parlamentnek is áment kell mondania. Ez a tervek szerint valamikor jövő tavasszal, várhatóan még a parlamenti választások előtt megtörténhet.