Szerző: Koi Tamás

2013. június 13. 11:38

Végleg elbukhat a 3D-s tévézés

Az év végén megszünteti 3D-s sportadóját a világ egyik legnézettebb sportcsatornája, az ESPN, ezzel tulajdonképpen kijelenthető, hogy az otthoni 3D-s tévézés érdeklődés hiányában hivatalosan is elbukott, legalábbis az Egyesült Államokban. A csatorna döntése olyan lavinát indíthat, mely az egész iparágon átsöpörhet.

Az év végén befejezi a 3D-s sportesemények sugárzását Észak-Amerika legnagyobb sportcsatornája, a világ legtöbb régiójában jelen lévő ESPN. Az ESPN 3D egyike volt annak a  tévéadóknak az USA-ban, amely az Avatar mozifilm óriási kasszasikerét követően megpróbálta meglovagolni a 3D tévézés körüli felhajtást, visszavonulása pedig jelzésértékű az egész iparágra nézve. A hivatalos indoklás szerint a technológia gyér elterjedtsége miatt szűnik meg a három évvel ezelőtt kísérleti üzemben elindult adás.

Egy pofon jobbról, egy balról

Az ESPN az egyik legnagyobb vásárlóerővel rendelkező piacra koncentrál elsősorban, jellemzően itt fogy, illetve fogyott a világon a legtöbb 3D-s tévékészülék, ráadásul az Egyesült Államoknál több sportot valószínűleg sehol máshol nem néznek a világon, elvileg minden adott volt tehát a sikerhez.. Ennek megfelelően a jelenleg is működő 3D-s tévécsatornák túlnyomó része sportadó, korábbi felmérések szerint a vásárlók csaknem kétharmada elsősorban sportközvetítést néz(ne) térhatású képet biztosító adással, csak ezután következnek a 3D-s mozifilmek.

Csakhogy az USA-ban egy tavaly őszi felmérés szerint mindössze a háztartások 2 százaléka rendelkezik 3D tévével, pedig a felsőbb kategóriás, nagyobb kijelzős készülékeknél ez szinte már az alapfelszereltség része, hasonlóan például az internetes csatlakozáshoz. Az ESPN 3D-re pedig  mindössze 300 ezer amerikai háztartás fizetett elő, egy olyan piacon, ahol a fizetős tévéadást néző háztartások száma megközelíti a 100 milliót, egy-egy műsor nézettsége pedig még a 300 ezernél is jóval alacsonyabb volt, a meghatározónak tekintett Nielsen metodikája szerint gyakorlatilag kimutathatatlan.

Az ESPN visszavonulása az egész iparágon végigsöpörhet, beleértve a többi tartalomszolgáltatót és a tévégyártókat. A 3D-s tévécsatorna megszüntetése a szektor összes szereplője számára különös jelentőséggel bír: a technológia egyik zászlóvivője bukott el, amelytől mindenki az áttörést remélte, abban az országban, ahol minden körülmény adott volt a sikerhez.


Az ESPN 3D-s és 2D-s kamerája egymás mellett egy amerikaifoci-meccsen

A 3D-s adás esetében mind a műsor legyártása, mind pedig a megjelenítése plusz anyagi terhet jelent a teljes közvetítési lánc, valamint a fogyasztók számára (a legkisebb kihívást a jel nézőkig történő eljuttatása jelenti), ami a kevés néző miatt jelentősen rontja a megtérülést. A tartalomgyártónak az adás felvételéhez drága és bonyolult kamerarendszerekkel, valamint az élő felvételeknél teljesen párhuzamosított adáslánccal kell rendelkeznie, hogy azok is nézhessék a műsort, akiknek nincs 3D-s megjelenítőjük.

Figyelem, a műsor hányingert, szédülést okozhat!

Az otthoni 3D-s tévézéshez köthető többletköltség eleinte a háztartások számára is igen fájó pontként volt jelen, az első 3D-s tévékészülékek ugyanis rendkívül drágán kerültek forgalomba, ráadásul komoly, a technológiai sajátosságokból adódó limitációkat kényszerítettek a nézőkre. Bár a megjelenítők ára iőközben jelentősen csökkent, a 3D pedig ma már a középkategóriás készülékeknél is (szinte) alapfunkció, a kötöttségek nagy része megmaradt. Ezen limitációk egyik legfontosabb eleme a kötelező 3D-s szemüveg, mely az aktív vagy passzív módtól függetlenül hosszabb távon kényelmetlen lehet, ráadásul mindenképpen hatással van az érzékelhető fényerőre.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra?

Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra? Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

A 3D-s tévézés, illetve általában a szemüvegen keresztüli 3D-s tartalomfogyasztás egyéb, fiziológiai, neurológiai okok miatt sem válik be a nézők jelentős részének. A térhatású kép élvezetéhez fontos, hogy mindkét szem egyformán kivegye a részét az agy képalkotási folyamatából, azaz ha a néző az egyik szemére rosszabbul lát, mint a másikra, akár pár perc alatt is megfájdulhat a feje otthon, a tévé előtt, de akár a moziban is. A 3D-s tartalomfogyasztás ugyanakkor az egészséges szem számára is rendkívül megerőltető, ugyanis a kamerák nem pont ugyanúgy fókuszálnak, illetve más mélységélességet fognak át, mint az emberi szem, ami végeredményben folyamatos fókuszálásra készteti, ezzel pedig gyorsan lefárasztja a nézőt.

OLED, 4K, a felmentősereg

A 3D sikertelensége miatt a nagyobb tartalomszolgáltatók világszerte követhetik majd az ESPN példáját, ami a tévégyártók számára a technológiai hangsúly eltolódását eredményezheti más, jelenleg prémium szegmensbe pozicionált megoldások irányába. Ezek egyike lehet a 4K, vagyis az Ultra HD, mely a Full HD adáshoz képest négyszer annyi pixelt, vagyis részletesebb képet biztosít. Szakértők ugyanakkor ezzel a technológiával kapcsolatban is szkeptikusak, mivel a 4K jellemzően csak az óriás képátlójú tévék esetén nyújt tényleges előnyöket, 50 hüvelykes képátló alatt normál nézőtávolságról nem tudja érzékelni az emberi szem a felbontáskülönbséget.


Forrás: DisplaySearch

Piaci előrejelzések szerint a 3D-s tévék (a panel technológiájától függetlenül) mindezek ellenére továbbra is velünk maradnak majd, sőt évről-évre több fogyhat majd belőlük. AZ NPD DisplaySearch tavaly szeptemberi előrejelzése alapján jövőre az értékesített 3D-s tévék darabszáma meghaladhatja a százmilliót, 2019-re pedig a kétszázmilliót. Azt ugyanakkor a DisplaySearch is belátja, hogy bár egyre több háztartás rendelkezik arra alkalmas tévével, a 3D-s tartalomfogyasztás korántsem általános, elsősorban a 3D-ben elérhető műsorok hiánya miatt.

Itthon is parkolópályán a 3D

A technológia legnagyobb európai felkarolója a brit BSkyB, melynek szintén létezik dedikált 3D-s sportadója, a tartalom pedig zömében az angol első osztályú futballiga meccseire koncentrálódik. Angliában éppen ezért a 3D-s tévézés igen népszerű időtöltés, jóllehet a szigetországban a meccsnézés inkább közösségi élményként élik meg a britek, nem véletlen, hogy többen néznek 3D-s közvetítést kocsmákban, mint otthon, a BSkyB pedig a kezdetektől fogva kínál erre kihegyezett szolgáltatási licenckonstrukciót. A BskyB 3D-adásának sikerességéről, esetleg újabb adók indulásáról azonban nemigen hallani újabban.

Térhatású képet biztosító tesztadással már itthon is találkozhattak a nézők, tavaly a londoni olimpia és a futball EB idején. Ekkor az MTVA zömében a BBC-től vett át élőben és felvételről 3D-s sportközvetítéseket, melynek külön csatornát is dedikált. Ez volt az m3D, mely a sporton kívül más 3D-s tartalmakat (elsősorban természetfilmeket) is továbbított több mint egy hónapon keresztül, az olimpiai zárónapjáig. Az MTVA egyébként máig rendelkezik engedéllyel a 3D-s csatorna sugárzására, a köztévé ennek ellenére tavaly nyár óta egyáltalán nem ad térhatású képi tartalmat.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról