Komoly botrány érik a német mobilpiacon
Láthatóan olykor a fejlett nyugat-európai országok számára is gondot okoz a tiszta frekvenciaértékesítési folyamat levezénylése: A német versenyhivatal gyanúja szerint a helyi mobilszolgáltatók egyeztetéseket folytattak egymás közt egy potenciális aukció előtti igényfelméréssel kapcsolatban. Ennek tétje, hogy egyáltalán lesz-e aukció az országban.
Komoly botrány érik Németországban a soron következő mobilfrekvencia-aukció kapcsán. A Der Spiegel a hétvégén megszellőztette, hogy a német Szövetségi Versenyhivatal még áprilisban vizsgálatot indított a négy, saját infrastruktúrával rendelkező helyi szolgáltató, a Vodafone Németország, a Telekom Németország (T-Mobile), az O2 Németország és az E-Plus lehetséges versenyellenes magatartása kapcsán. Az érintett multicégek minden vádat tagadnak.
A helyi versenyhivatal gyanúja szerint a mobilcégek többször is egyeztetéseket folytattak egymás közt, melyek során bizonyos üzleti titkokat is feltártak egymás előtt azzal a céllal, hogy a cégek a soron következő német frekvenciaaukciót elgáncsolják, vagyis összességében olcsóbban jussanak frekvenciához. Ha bebizonyosodik a kartellvád, akár jelentős büntetésre is számíthatnak a szolgáltatók.
O2 márkabolt Németországban
Forrás: Bloomberg
A németországi frekvenciahelyzet bizonyos szempontból hasonló a magyarországihoz, így 2016-ban több frekvenciahasználati licenc is lejár - beleértve az alapszolgáltatáshoz nélkülözhetetlen 900 MHz-es sáv licenceit. Bár a német szövetségi kormány még nem közölte, mikor és milyen feltételekkel ír ki ezekre a frekvenciákra aukciót, egyáltalán kiír-e aukciót, egyes piaci szereplők határozottan a licitálás ellen érvelnek.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Az E-Plus például a hét elején közölte, hogy a 2016-ban lejáró sávok licenceit legalább 2020-ig meg kellene hosszabbítania az államnak. A szolgáltató a német szabályozás azon pontjára hivatkozik, hogy csak akkor tartható aukció, ha a kereslet meghaladja a kínálatot, márpedig ez esetben ez a helyzet az operátor szerint nem áll fenn. A cég emellett azzal is érvel, hogy az állam is jobban jár, ha fenntartja a status quo-t, hiszen a négy német mobilcég éves szinten euromilliárdos nagyságrendben fizet be frekvencialicenc-díjat a kasszába.
A részben 2014-ben, illetve 2016-ban, valamint 2019-ben lejáró frekvencialicencek meghosszabbítása Magyarországon is téma április eleje óta. Ekkor jelentette be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökhelyettese, hogy az állam semelyik mobilcéggel nem kíván a licencidőszak hosszabbításra vonatkozó megállapodást aláírni. Ez különösen a Vodafone Magyarország számára lehet fájó pont, hiszen a két versenytárs lejáró licenceit egyszer már meghosszabbította az akkor illetékes Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium.
Az aukciók egyébként láthatóan Nyugat-Európa más országaiban sem mindig problémamentesek. A brit hírközlési hatóság 4G-s aukcióját például azért vizsgálja a számvevőszék, mert az eredetileg előirányzotthoz képest jelentősen kevesebb bevételre tett szert az állam a frekvenciák értékesítéséből.