Szerző: Dojcsák Dániel

2011. január 25. 14:20

Nem adja ingyen a zenét a Sony sem

Az Apple áthelyezi súlypontját a zenékről az alkalmazásokra, legalábbis az App Store ma már legalább annyira erős üzlet mint az iTunes. A Sony viszont még csak most, 2011 hajnalán indítja el a tavaly szeptemberben bejelentett online zenei szolgáltatását.

A Sony Music Unlimited nevű szolgáltatása az Egyesült Királyságban és Írországban már decemberben elérhető volt, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban pedig múlt héten indult el. Ahogyan az iTunes is főként az Apple-termékeket támogatja, úgy a Sony rendszere is természetesen a saját háztáji médialejátszásra képes eszközöket célozza meg: a PlayStation 3 konzol mellett a cég Blu-Ray lejátszóin, Bravia televíziókon, továbbá PC-n is elérhető és androidos okostelefonokon is megjelenik a közeljövőben.

Iparági összefogás a csökkenő bevételek ledolgozására

A Sony Music Unlimited már indulásakor 6 millió zeneszámot vonultat fel, ami versenyképes a Last.fm, Pandora, Spotify és egyéb vezető online zenei szolgáltatásokkal. A katalógusban a Sony Music repertoárja mellett a többi nagy kiadó, a Universal, az EMI Music és a Warner tartalmai is megtalálhatóak. A kiadók partnersége révén létrejövő zenebolt komoly ígérettel kecsegtet, mégpedig azzal, hogy a piac valaha teljhatalmú urai újra nagyobb kontrollt szereznek a bevételek felett.

A zeneipar hosszú évek óta keresi, mivel lenne kompenzálható a CD-eladások csökkenéséből származó bevételkiesés, de erre még a jól teljesítő iTunes sem volt elegendő. Pedig az Apple 2001-ben elindított zeneboltja tavaly átlépte a 10 milliárd dalletöltést, s mostanra az amerikai zenepiac elsőszámú szereplőjé vált. Az NPD Group kutatása szerint iTunes-on keresztül több zene fogy mint a Wal-Mart üzletekben vagy az Amazonon keresztül.

Erős a konkurencia

A Sony tehát egy kemény piacra érkezik, és új belépőként, látva az elmúlt évek tendenciáit, egyszerre kíván konkurenciát állítani a klasszikus zeneáruházaknak, mint az iTunes és a modernebb felfogású streaming-szolgáltatóknak, mint a Spotify. A Sony vehemenciáját ismerve pedig biztosan számíthatunk arra, hogy a zenéket hamarosan videós tartalmak is követik majd, egyes vélemények szerint elsőként az Egyesült Királyságban debütálva.

A Sony nyilatkozatában elhangzik, hogy az online zenepiaci útja mellett “sok hulla fekszik” már most is, de a Music Unlimited túlélési esélyét biztosra veszi a cég, leginkább amiatt, mert 1-2 éven belül több mint 350 millió internetre csatlakozó konzumelektronikai vagy számítástechnikai eszköz támogatja majd alapból a szolgáltatást. A masszív online adatbázisok elől sosem szabad kihagyni egy jó keresőt és egy kiváló ajánlórendszert, amit ez esetben a Sony tulajdonában lévő Gracenote ad majd. Ez a Last.fm rendszeréhez hasonlóan a felhasználók ízlése és hallgatási szokásai szerint ajánl majd fel további muzsikákat.

/

A videónál már bejött

A kiadók közvetlen értékesítés felé húzódása erősen hajaz a filmipari szereplők 2009-es amerikai megmozdulására, amikor is a kiadók és tévécsatornák Vevo néven egy saját platformot indítottak. Kevesebb mint két évvel az indulás után pedig sikerként lehet a Vevót elkönyvelni, hiszen azon túl, hogy promóciós célokat is szolgál, a csatornák, például a Viacom tulajdonában lévő MTV értékelhető profitot termel ezen a felületen keresztül, illetve a Vevo a prémium hirdetői kört vonzza, az előfizetői/felhasználói kör pedig immár 60 milliónál is nagyobbra nőtt.

A Sony szerint a többi szereplőhöz képest jelentős előnyt élvez, hiszen bármelyik online streaming szolgáltatót nézzük, azok kivétel nélkül mind startupok voltak, a Sony viszont egy óriási cégként kezd ebbe bele. Az indulással kapcsolatban csak egyetlen aggálya van a cégnek, mégpedig az online kalózkodás, amire a nagy kiadók mind a mai napig panaszkodnak. Holott a szerzői jogi környezet, a földrajzi korlátozások, illetve a gyakran gyenge minőségű szolgáltatások és átláthatatlan kezelőfelületek éppúgy felelősek a warez forgalom növekedéséért, mint az, hogy az emberek nem hajlandóak fizetni valamiért, amit ingyen is megkaphatnak.

Az ingyenes nem termel pénzt

Az Unlimited Music szolgáltatás filozófiája, hogy “az ingyenes nem termel pénzt”, így a Sony nem is tervezi, hogy hirdetési bevételekkel növeli a platform eredményeit, hanem kizárólag előfizetéses rendszert épít fel. Az alapcsomag az európai piacon havi 3,99 euró, míg a prémium csomag 9,99 euró lesz, ami nagyjából megfelel a Spotify árazásának. A svéd gyökerű Spotify az Egyesült Királyságban és a skandináv országokban a legnépszerűbb, így jó terep lesz a Music Unlimitednek az induláshoz. A verseny kemény lehet, viszont a brit felhasználók nagy része már pontosan ismeri az online zenei szolgáltatások működését, s elmagyarázni nem kell azt, csak az előnyöket mantrázni

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Előnyöket pedig sorol a Sony, már úgy is, hogy az androidos kliens még meg sem jelent. Az alapcsomagban a fentebb sorolt Sony platformokon és PC-n elérhető kliensen keresztül hallgathatunk zenéket a 6 millió darabos katalógusból, illetve a szoftverben szinkronizálhatjuk a saját gyűjteményünkben lévő számokat is, amik ugyanúgy részét képezik majd a kínálatnak. Ezen felül online rádiókat hallgathat a felhasználó, csakúgy, mint a Last.fm-ben vagy a Spotifyban, s a korszakra, stílusra, hangulatra szűrés mellett a Sony/Gracenote Sense Me technológiája megpróbálja a rendelkezésre álló adatok alapján kitalálni, hogy milyen zenét hallgatnánk szívesen.

Prémium szolgáltatás, prémium országokban

A prémium előfizetőknek az online rádiókból is jár a prémium szolgáltatás, amiről nem derül ki a leírások alapján, hogy valójában mit jelent, de valószínűleg itt alaposabban definiált összeállításokat, slágerlistákat és szerkesztett tartalmat kapnak. Emellett teljes kereshetőséget és univerzális lejátszást ígér a prémium szint, ami feltételezi, hogy ez az alapcsomagnak nem része, ahogyan a lejátszási listák készítésének lehetősége sem.

Sajnos hazánkban az Unlimited Music sem lesz elérhető, ahogy a Last.fm asztali változatát leszámítva szinte egyik jelentősebb online zenei szolgáltatás sem, így kipróbálni nem tudtuk, de a Sony globális jelenlétére alapozva talán érdemes reménykedni abban, hogy a terjeszkedés során a startupokkal ellentétben ez el fog érni Magyarországra is.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról