Megszűnik a vám egyes LCD-monitorokra és nyomatókra
Nem harcol a Világkereskedelmi Szövetség határozatával Brüsszel, hanem arra koncentrál, hogy megfeleljen az abban foglaltaknak. Ennek eredményeként vámtarifától mentes kategóriába kerülhetnek át egyes multifunkciós termékek, amelyek után eddig vámot kellett fizetni.
Alig több mint egy hónapja a Világkereskedelmi Szövetség, vagyis a World Trade Organization (WTO) nyilvánosan is megfeddte az Európai Uniót azért, mert az nem informatikai terméken sorolt be multifunkciós nyomtatókat, videobemenettel ellátott LCD-monitorokra és online set-top boxokra, és ezért azokra különböző mértékű importvámot vet ki. Az uniós vámszabályozás hosszas mérlegelés és lobbitevékenységet követően 2004-ben reagált a technológiai szektorban fellépő változásokra, és úgy döntött, hogy egyes termékek nem minősülnek informatikai terméknek. Ezek közé tartoznak a kifejezetten filmnézést szolgáló videoportokkal (S-Video, komponens, HDMI) rendelkező LCD-monitorok és a fénymásolni is képes nyomtatók.
Ezen gyakorlat következtében egyes, korábban nulla kulcsos termékek európai behozatalára 6-14 százalékos vámtarifák jelentek meg, ami jelentős áremelkedést eredményezett. A gyártók természetesen azonnal panasszal fordultak saját kormányszerveikhez, különösen a gyártást kezükben tartó koreai, tajvani és kínai cégeket érintette mindez rendkívül érzékenyen. A háttérben folyó tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, és végül az Egyesült Államok vezetésével 2008-ban hivatalos eljárás indult Brüsszel ellen a WTO-nál, amelyben Japán és Tajvan is nagy erőkkel vett részt.
A vád szerint Brüsszel ezzel megsértette a 2000. január elsején életbe lépett Information Technology Agreementben foglaltakat, amelynek értelmében a résztvevő országok nem vetnek ki export-import vámot informatikai termékekre, azok 0 százalékos kulccsal szerepelnek az elszámolásban. A probléma forrása az volt, hogy a több mint egy évtizede meghatározott termékkategóriák mára egyre kevésbé alkalmasak a modern IT-eszközök megfelelő definitiv besorolására, és egyre nagyobb mozgástér adódik az önkényes értelmezéshez. Az EU úgy érvelt, hogy ezek a termékek már nem IT-eszközök, ugyanis az eredeti rendeltetésen kívül jelentős funkcionális módosításokban részesültek.
Brüsszel kezdetben mindent megtett a WTO eljárásának ellehetetlenítésére. A genfi székhelyű szervezetben vétójogot érvényesített előbb, hogy így késleltesse a procedúrát, majd a tárgyalásokra szintén kérésekkel érkezett, amiért cserébe hajlandó lett volna engedni. Brüsszel ugyanis többek közt azt is kifogásolta, hogy más országok, különösen például Japán, nem vámokkal, hanem bürokráciával és jogi csűrés-csavarással lehetetleníti el külföldi vállalatok sikeres megjelenését, így el akarták érni, hogy nagyobb lélegzetvétellel tárgyalják újra az egyezményt, kibővítve azt szabályozási harmonizációval.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Az EU azonban végül kisebbségben és alul maradt a WTO-ban, aminek eredményeként a szövetség vizsgálóbizottsága számára kedvezőtlen döntést hozott. Némileg meglepő fordulattal az EU azonban nem döntött a fellebbezés mellett, amely akár még egy évvel is elhúzhatta volna a folyamat végét, és további egy évvel a határozattal történő megfelelőség életbe lépését. Ezzel szemben az Unió együttműködési szándékát jelezte, különösen magyarázat nélkül.
Az elmúlt évek során kivetett több milliárd eurónyi vám visszafizetésére azonban nincs lehetőség. A vitatott termékkategóriák globális külkereskedelmi piaca 44 milliárd dollárt tett ki tavaly, becsli az Egyesült Államok külkereskedelmi hivatala, az Office of the United States Trade Representative. Brüsszel együttműködésével ezen termékek árának vámtarifa tartalma eltűnik, ami teret enged árcsökkentéseknek is.