A HTML5 és a CSS3 újdonságai fejlesztői szemmel

A Wikipédia HTML 5 szócikke nem túl bőbeszédűen, de egész jól összeszedi, hogy hogyan is jutottuk el a HTML 5 mai állapotáig. Az egész a WHAT Munkacsoport (Web Hypertext Applications Technology Working Group) megalakulásával kezdődött 2004 júniusában, pár hónapos előkészítő munka után. A csoport alapítói az alternatív (IE-hez képest) böngészőgyártók, konkrétan az Apple (Safari), a Mozilla Alapítvány (Firefox) és az Opera Software (Opera) voltak, céljuk egy a W3C-tól független, annál hatékonyabban működő, nyitott, laza összefogás volt.

A Microsoft eleinte ki lett hagyva a játékból, később pedig egy ideig még nem ismerte el a törekvéseket, de az IE 8 kapcsán már elkezdett implementálni részleteket, és az IE 9-ben további implementációk várhatóak. A W3C akkoriban nem a rugalmasságáról volt híres, a tagok vehettek csak részt a döntésekben és az irányok meghatározásában, és sokkal inkább az akadémiai hozzáálláson, mint a praktikumon volt a hangsúly. A problémák a W3C ajánlásokban szereplő, de a böngészőkben nehezen megvalósítható, vagy egyszerűen csak nem használt funkciókban (lásd például a CSS 2.1 megjelenésének oka, vagy az XHTML 2.0 teljes csődje) jelentkeztek.

A WHATWG a Web Forms 2.0, Web Apps 1.0 és Web Controls 1.0 dokumentumok elkészítésével kezdett el foglalkozni. A Web Forms célja a HTML 4.01-ben definiált form elemek olyan jellegű bővítése volt, melyek a régi böngészőkkel is kompatibilisek, de igazodnak a kor igényeihez, és JavaScripttel a régi böngészőkben is megvalósíthatóak. A Web Apps egy sokkal összetettebb, a webalkalmazásokat támogató, már létező és teljesen új fejlesztések szabványos irányba tereléséről szólt. Új HTML elemektől kezdve a session kezelés, a helyi adattárolás, WYSIWYG szerkesztés, 2D és 3D canvas, különböző kommunikációs megoldások és további kisebb-nagyobb fejlesztések mind a HTML leíró nyelvet, mind pedig a DOM-ot illetően az, amit magába foglalt a specifikáció. Végül a Web Controls célja olyan lehetőségek definiálása volt, melyek lehetővé tennék új “widgetek”, kvázi HTML elemek definiálását és működésének leírását.

Az új ajánlások közzététele és tervezése eleve a W3C ajánlások formátumával kompatibilis módon zajlott, és célként volt kitűzve, hogy amennyiben lehetséges, a W3C fogadja majd be a dokumentumokat. A szabványok kialakítása ezután nagy lendülettel elkezdődött, új elemek is beléptek, és volt olyan is, amiről kiderült, hogy mégsincs rá szükség, és 2006-ban indult egy blog is, mely folyamatosan beszámol azóta is a fejleményekről. 2007-ben a W3c bejelentette, hogy újra nekifut a HTML történetnek, ekkor már nyílt levelezőlistával, és határozottan együttműködve a WHATWG-vel is. A Web Apps 1.0-ba végül beleolvadt a Web Forms 2.0, és átnevezték HTML 5-re, a Web Controls pedig időközben elhalt a nem túl nagy érdeklődés, illetve a hasonló célú XBL 2.0 miatt.

HTML 5 – itt tartunk

A HTML 5 fejlesztése kifejezetten aktív. A specifikálás azóta sem állt meg, s bár elég jól körvonalazódott már a HTML 5 tartalma, továbbra is előfordulhat, hogy új elemek kerülnek be, vagy kikerülnek kevésbé fontos elemek. Sok részlet pedig folyamatosan finomításra kerül. A böngészőgyártók elkezdeték implementálni a különböző lehetőségeket, összességében elmondható, hogy az összes szóba jövő böngésző jó úton halad, s még ha az Internet Explorer le is van maradva, de a legtöbb dolog ebben a böngészőben is implementálva lesz szépen lassan.

Egy bekezdésben nehéz lenne összefoglalni, hogy mennyi részlete van a specifikációnak, nagyon-nagyon komplex. Nagyon sokat lehet tanulni belőle nem csak a jövőről, de arról is, hogy most hogyan működnek a böngészők és úgy általában a web, hiszen a céljai között az eddig nem dokumentált, de az évek során kompromisszumos megoldásként összeállt viselkedések definiálása is szerepel.

A dokumentum nem csak a HTML elemeket, hanem a DOM lehetőségeit, illetve egyéb, a HTML feldolgozásához, megjelenítéséhez kapcsolatos részleteket is leír. Íme egy önhatalmúlag összeállított kivonat:

Elég szabadon válogattam a dokumentumból részleteket, de a lista hosszúságából talán látszik, hogy nem egy 5 perces olvasmányról van szó, s hogy a böngészőgyártók elé igen komoly feladatok vannak kitűzve. Hogy tovább árnyaljam a képet, az olyan lehetőségek például, mint a canvas elem, itt a felsorolás egyik pontjában egy belső felsorolás részeként szerepelnek csak, holott egy könyv teljes fejezetét, vagy akár egy könyvet is lehetne szentelni a témának.

CSS 3 – így történt

A CSS 3 egy egészen más utat járt be, a kezdetektől W3C projektként fut. Itt is érdemes elolvasni a Wikipedia CSS bejegyzését, jól mutatja be a CSS múltját. A CSS 2 1998 májusában jelent meg, de a böngészők már ekkor komoly lemaradásban voltak, a Macintoshra kiadott Internet Explorer 5.0 a CSS első változatát is csak két évvel a második változat kiadása után, 2000-ben implementálta, és ezzel az első, legmodernebb böngésző volt akkor. A második változatot évekkel később sem tudta egyik böngésző sem megvalósítani teljes egészében annak viszonylagos összetettsége miatt. A helyzet normalizálása érdekében hozta ki a W3C a CSS 2.1-es változatát, mely alapvetően egy butított megvalósítás volt, a praktikumot előtérbe helyezve, és igazodva az akkori böngészőkhöz kihagyták belőle a “megvalósíthatatlan” részeket.

Tanulva a hibáiból a CSS 3 immár modularizált lett, vagyis különböző funkciók mentén modulokra robbantották az újdonságokat, melyeket a böngészők így “csomagban” tudnak megvalósítani, vagy akár átmenetileg figyelmen kívül hagyni. A CSS 3 egyes moduljai közel végleges, más moduljai kezdetleges állapotban vannak (helyzet), hatalmas mozgolódás nincs is ezirányban a specifikáció terén (a teljesen hiányos roadmap), havonta egy-két dokumentum frissül. Az implementációt illetően a böngészőgyártók bár nem rohannak, de jó ütemben implementálják az érdekesebb modulokat, adott funkciókat egész jól valósítanak már meg, sok dolog van még így is hátra.

A CSS 3 fejlesztése is sokkal nyitottabb folyamat már, mint korábban volt, a levelezőlistához bárki csatlakozhat, és véleményt, javaslatokat formálhat az irányokról, problémákról. [...]

Összefoglalás

Mint a fentiekből is látható, izgalmas korba születtünk. Jópár évnek kell eltelnie, mire a HTML 5 és a CSS 3 többségét használni fogjuk tudni, de sok olyan részlet van, melyek már ma is elérhetőek. Vagy azért, mert a “gracefully degradation” jegyében a felhasználó egy tökéletesen működő, csak fapadosabb megoldással találkozik az azokat nem támogató böngészőkben, vagy pedig azért, mert JavaScript vagy más megoldásokkal azokban a böngészőkben is működőképesek lehetnek, melyek alapvetően nem támogatják még azokat. Ahol ez a helyzet, s ahol ebből nem származik komoly hátrány, ott mindenképpen javaslom az újdonságok használatát, hiszen ezzel kényelmesebbé tehető a modern böngészőket használók élete, és látványos megoldásokat lehet kihozni a dologból.

A szerző Bártházi András, a Miner.hu fejlesztője, a Webakadémia Blog írója. A cikk teljes terjedelmében (a CSS funkciók leírásával) elolvasható a Webakadémia.hu oldalon.