Szerző: Dojcsák Dániel

2009. július 8. 12:09

Jön a Google saját PC-operációs rendszere

Hivatalos vállalati blogján, magyar idő szerint reggel fél hétkor jelentette be a Google, hogy a Chrome böngésző projektet kiterjesztve egy nyílt forráskódú, Linux-alapú operációs rendszert mutat majd be körülbelül egy év múlva. A cél első lépésben a netbookok meghódítása.

\"Rájöttünk, hogy a web átalakult a főleg szöveges felületből gazdag, interaktív alkalmazások sokaságává, ezért teljesen újra kell gondolni a böngészőt. Amire szükségünk van, az nem csak egy böngésző, hanem egy modern platform weboldalak és alkalmazások számára. Ez az amit elkezdtünk építeni.\" Ezekkel a szavakkal indította tavaly szeptemberben útnak a Google böngészőjét, a Chrome-ot, ami azóta verziószámban már lassan utoléri a sok éves Firefoxot, de a Google ennél többet akar.

Pehelysúlyú bajnok

2009. július 8. hajnalra virradóra a Mountain View-i cégóriás váratlan bejelentést tett: a Google Chrome projekt kinövi magát, s egy éven belül egy főleg netbookokra szánt, nyílt forráskódú, \"pehelysúlyú\" operációs rendszer kelhet ki a böngészőnek látszó tojásból. A hivatalos Google blogon olvasható információk szerint a Chrome OS 2010 második felében lesz elérhető az átlagos felhasználók számára is, és mind az x86, mind az ARM-alapú rendszereken működőképes lesz. A Google leszögezte, hogy a Chrome OS és a mobiltelefonos operációs rendszer, az Android külön projektek, és bár lesz átfedés köztük, más feladatra születtek.

A Chrome bejelentése egy nappal azelőtt volt, hogy a böngésző letölthetővé vált, az operációs rendszer viszont összetettebb hátteret és partnerkapcsolatokat igényel, ezért is az egy évvel korábbi beharangozó, hasonlóan az Androidhoz. A Google már most tárgyal több készülékgyártóval, hogy a megjelenést követően azonnal elérhetőek legyenek netbookok előretelepített Chrome OS-sel.

Cicomázott Linux

Magáról a rendszerről műszakilag egyelőre nem sok részlet derült ki leszámítva azt, hogy egy Linux-kernelre épített egészen új ablakkezelési architektúráról van szó. A megvalósítás mikéntje a forráskód publikálásáig nem lesz ismert, az azonban árulkodó, hogy a platform alkalmazásfejlesztési felülete a web lesz, vagyis az operácós rendszer valószínűleg minden alkalmazást majd a Chrome motorjával próbál értelmezni. Utólag így már teljes értelmet nyer a Chrome projekt, mely a Firefox és Internet Explorer árnyékában megragadt volna egy réteg böngészőnek, az Operával és a Safarival lökdösődve.

A Google termékek alapértelmezett használata nem kérdés, tehát az asztali levelezőprogramot ebben az esetben leváltja a Gmail, a szövegszerkesztőt a Docs, a naptár- és határidőnapló funkciókat teljes egészében a Google Calendar lesz hivatott ellátni, a hírolvasás eszköze pedig a Google Reader lesz. Médialejátszóról egyelőre nincs hír, de a hivatalos bejegyzésben utalnak arra, hogy erre nincs is gyakran szükség a YouTube, Hulu és egyéb videomegosztó oldalak mellett.

A Chrome OS célja, hogy gyors, egyszerű és biztonságos legyen. Ezek alapvető elvárások már ma is, itt viszont a gyorsaság és a kis méret mellett a gyors indulás, illetve a web gyors elérése is fontos szempont. Sőt, az ígéretek között szerepel, hogy a teljesen az alapoktól felépített szerkezet visszanyúl az alapokhoz és a végtermék egy olyan operációs rendszer, ahol a felhasználóknak nem kell küzdenie a vírusokkal, rosszindulatú kódokkal, biztonsági frissítésekkel, a dolgok egyszerűen csak működnek.

Atombomba a Microsoftra

Habár ez utóbbi kissé nagyképű, mindenesetre egyértelművé teszi, hogy a cél a Microsofttal való szembehelyezkedés, pontosabban az, hogy a kliensoldali szoftverek jelentőségét és költségét minimalizálja, ezzel pedig világszerte megfizethetőbbé tegye az online jelenlétet, mely már a Google üzleti érdekeit szolgálja.

Pár héttel azután, hogy a redmondi cég sikeres behatolást tett a keresőpiacra, ami a Google hazai pályája, a mostani bejelentés egyesek szerint egy atomtámadással ér fel, s még csak százmillió dollárt sem kellett elkölteni a promóciójára. Ugyan csak pár órája nyilvános a Chrome OS létezése, de a hír az internetező világot olyannyira felrázta, hogy a Twitteren a téma megelőzte a tegnap elhantolt Michael Jacksonnal kapcsolatos említéseket, s sokan már azt vizionálják, hogy a Chrome véget vethet a Windows egyeduralmának a fogyasztói PC-piacon.

Igaz, mire a Chrome OS megjelenik, addigra a Windows 7 már legalább egy fél éve a piacon lesz, nehéz megjósolni előre, hogy ez mennyiben állná útját a Chrome, vagyis pontosabban a nyílt forráskódú, Linux-alapú operációs rendszernek. Az összehasonlítás viszont nem lenne igazságos, hiszen a Microsoft egy teljes értékű, teszőleges célra használható rendszert kínál, míg a Chrome OS célkitűzése, hogy a felhasználóknak ne kelljen hosszasan konfigurálni a gépüket, ne kelljen aggódni a folyamatos szoftverfrissítések miatt, az adatok, információk könnyen elérhetőek legyenek, s egyáltalában, a számítógép használat ne egy tréninget igénylő nehézség, hanem egy könnyed élmény legyen.

Amennyiben ennek meg akarnak felelni, akkor áldozatot kell hozni a funkcionalitás és univerzalitás oltárán, ugyanakkor a webes és platformfüggetlen futtatási környezetek gyors ütemű fejlődésével, mint amilyen a HTML mellett az AJAX, az Adobe Flash és Flex és a JavaFX, és a hardverek szakadatlan erősödésével egyre több és alkalmazást lehet ésszerű keretek közt operációs platformtól teljesen függetlenné tenni, és a weben keresztül lényegében konténerekben eljuttatni a felhasználókhoz.

Őszig semmi

A Google önmaga is bevallja, hogy jelenleg még az út elején jár, s hamarosan beindulnak az együttműködések különböző nyílt forráskódú közösségekkel. A nagy robbantás után viszont nagy csend következik. \"Izgatottan várjuk, ami most következik, és reméljük ti is. Az ősz folyamán figyeljetek oda a további hírekre, addig is legyen jó nyaratok\" -- zárja rövidre a hivatalos Google blogbejegyzést és a további kíváncsiskodást Sundar Pichai, termékmenedzsmentért felelős alelnök és Linus Upson fejlesztési igazgató, egyértelművé téve, hogy a bejelentéssel csupán a zászlót tűzték le, s egyelőre nem kívánnak mutogatni semmit.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról