Elkészült a világ első kereskedelmi kvantumszámítógépe?
Egy kanadai vállalat azt állítja, elkészítette a világ első kereskedelmi kvantumszámítógépét, amelyet a jövő héten a kaliforniai Számítástechnikai Múzeumban be is mutat az érdeklődőknek. A tudományos világ meglehetősen szkeptikus, ugyanis a legtöbben arra számítottak hogy az első kvantumszámítógép legkorábban 2020 körül készülhet el, így nem csoda, ha a szakemberek kétkednek. Hiszem ha látom -- ez az általános hozzáállás.
Eközben a D-Wave nem mást állít, mint hogy jövő kedden egy olyan kvantumszámítógépet mutat be, amely több mint 65 ezer számítást képes párhuzamosan végezni. Sőt, a cég azt is közölte, hogy hamarosan elérhetővé teszi Orion névre keresztelt kvantumszámítógépének kapacitását megrendelők részére, illetve jövőre már mások számára is gyárt majd kvantumgépeket. A tudományos világ lélegzetvisszafojtva vár, ugyanis a kvantumgépek segítségével számos olyan feladat oldható meg szinte pillanatok alatt, amelyeken hagyományos szuperszámítószámítógépek akár évekig is dolgoznának.
NP-teljes problémák megoldása pillanatok alatt
A kvantumszámítógépek legígéretesebb felhasználási területe az ún. nondeterminisztikus polinomiális (NP-teljes) problémák megoldása lehet. Az NP-teljes problémák esetében előre nem tudható, mennyi idő kell a megoldás megkereséséhez, illetve nem lehet tudni azt sem, hogy a kapott eredmények ellenőrzéséhez mennyi időre van szükség (még csak közelíteni sem lehet polinomiális lépésszámmal). Az NP problémák számítása ezért hagyományos gépekkel rendkívül sokáig tart, ugyanis a számtalan variációt egyenként ki kell számítani, majd ellenőrizni. Ezért a hagyományos számítástechnikában rendszerint közelítő algoritmusokat használnak az ilyen esetekben, a kvantumgépek ugyanakkor párhuzamosan képesek kiszámítani akár az összes lehetséges megoldást.
A kvantumszámítógépekben az adat alapegysége a kvantumbit (qubit), aminek az értéke egyszerre lehet 0 és 1, mivel a kvantumfizika szabályai szerint a részecskék nem csak két állapotuk van, hanem egyszerre akár mindkettőt is felvehetik, ezt hívják szuperpozíciónak. A D-Wave által épített prototípus 16 qubites, ami azt jelenti, hogy 216, azaz 65536 adaton képes egyszerre műveleteket végrehajtani. Hagyományos 16 bites számítógép használatával 65536-szor egymás után kellene végrehajtani ugyanazt a műveletet, hogy megkapjuk azokat az eredményeket, amelyet a kvantumgép egy lépésben.
Keresés, kódfejtés, orvosi felhasználás, Aknakereső
Az NP-teljes problémák számos tudományos és műszaki területen felmerülnek, legyen szó adatbázisban való keresésről, minták összehasonlításáról, vagy akár olyan orvosi és egészségügyi feladatokról mint a molekuláris kutatás vagy az emberi géntérkép elkészítése, vagy akár a mai informatika egyik legfontosabb kihívásáról, a kódolásról és a visszafejtésről. Az egyik klasszikus, és a kódolás-dekódolás alapját képező NP-teljes probléma a számok prímtényezők szorzatára való felbontása, ami egy kellően nagy szám esetében akár évekig is eltarthat.
Egyes vélekedések szerint NP-teljes probléma a Windowsba épített Aknakereső (Minesweeper) is: vannak olyan esetek amikor nem oldható meg találgatás nélkül. Az NP-teljes problémák azért okoznak nagy fejtörést a tudományos világban, mert nincs (hatékony) algoritmus a megoldásukra.