Szerző: Hlács Ferenc

2017. március 28. 13:00

Kipróbáltuk: Huawei P10

Élvonalbeli vassal és átrendezett formatervvel debütált a Huawei P10 csúcsmodellje, amelyen a megosztó, de mindenképp érdekes dizájnváltoztatások mellett egy sor hasznos szoftverfunkció is helyet kapott - de a bloatware-től még mindig nem tud szabadulni.

2017-ben sem maradt új generáció nélkül a Huawei P szériája, idén már a P10-nél tartunk, amely nem csak új funkciókat és az inkrementális hardverfrissítést hozza az elődökhöz képest, de a gyártó a formaterven is több helyen faragott - a legfeltűnőbb változás, hogy a hátlapról az előlapra került az ujjlenyomat-olvasó.

Ami a dizájnt illeti, ne kerülgessük a forró kását, a készülék az előre helyezett ujjlenyomat-olvasóval erősen iPhone-os lett, főleg mivel az újrapozicionált szenzorhoz jobban lekerekített sarkok is párosulnak - de a hosszúkás érzékelő a Samsungtól megismert, azóta több más gyártó, többek között a OnePlus és a HTC által is átvett formavilágot is erősen idézi. A cég szerint egyébként a kerekebb, kevésbé agresszív vonalvezetéssel a női közönség számára tennék vonzóbbá a telefont, de az eszköz eddig nem látott zöld színű kiadása is a hölgyeket hivatott nagyobb számban a Huawei felhasználók közé csábítani.

A P10 felépítése egyébként, ahogy azt az utóbbi években a Huawei csúcsmodelljeitől már megszokhattuk, erőfeszítés nélkül illeszkedik a prémium szegmensbe, az alumíniumházat egyetlen fémdarabból marták, az oldalak sem képeznek különálló komponenst, az előlap pedig egyetlen sima üveglap, amelyet csak a tetején elhelyezkedő hangszórónyílás, illetve a készülék aljához közeledve az ujjlenyomat-olvasó gödre tör meg. Utóbbinál semmilyen kivágást vagy fizikai gombot nem találunk, a szenzor az üveg alatt helyezkedik el, az üveglapot egyszerűen megsüllyesztette a gyártó, hogy az ujjlenyomat olvasó könnyen kitapintható legyen.

A P széria jellegzetessége, a hátoldal tetején elhelyezkedő üvegcsík, amely mögött a hátlapi kamerapáros is megtalálható, innen sem hiányzik, noha annak felső sarkai jóval kerekdedebbek mint a P9-nél, igazodva az ugyancsak erősen lekerekített sarkokhoz. A készülék külsőre tehát egyértelműen tetszetős, felépítése abszolút minőségi, egyedinek azonban (az előlapot nézve legalábbis) nem mondható. Az áthelyezett ujjlenyomat-olvasó önmagában megér egy vitát, a gyártótól eddig megszokott hátlapi szenzor hívei (köztük mi is) felhördültek a P10-ről megjelent első képek láttán, a vállalat azonban új funkciókkal igyekszik kompenzálni a módosításért - de ezekről majd később.

Csúszásveszély

A készülék 5,1 hüvelykes kijelzőjével ma már szinte kicsinek számít, nem véletlen hogy a cég az elmúlt évek trendjeinek megfelelően kiadott egy nagyobb, 5,5 hüvelykes P10 Plus verziót is belőle. A kis méret azonban esetünkben nem garantál könnyű egykezes használatot, legalábbis a fekete változat esetében: a sima, anodizált felület és a lekerekített sarkok kombinációja egészen csúszós készülékházat eredményez, amely nem csak a kisebb méretű zsebekkel állhat hadilábon, de ha az ember nem figyel a tökéletes fogásra, az eszköz az ágyban fekve is előszeretettel vándorol át a tulajdonos kezéből a szemgödrébe. Néhány nap alatt persze elsajátíthatók a P10 legbiztonságosabb fogási technikái, illetve azt is érdemes megjegyezni, hogy egyes színeknél, például a fentebb említett zöld kiadásnál a telefon hátulja kissé érdes textúrát kap, ami könnyen segíthet a fenti problémákon.

De kanyarodjunk vissza a kijelzőhöz, a Full HD IPS panel hibátlan képet ad, ekkora képátlónál kifogástalan pixelsűrűséggel és a fényerővel sem volt semmilyen probléma, még kifejezetten napos időben is kiválóan lehet olvasni-játszani a telefonon. Mindennapi használatra tehát a kijelző több mint elegendő, ha azonban komolyabb szándékaink vannak az okostelefonos VR appok terén, akkor a Full HD panel már kevés lesz (ahogy arra már korábban többször kitértünk) a VR szemüvegek lencséi mögött ez a felbontás még jól látható szúnyoghálót húz a kép fölé. Ugyanakkor ha nincsenek hasonló ambícióink, nem lesz panasz a P10 paneljére.

A telefonban a Huawei legfrissebb Kirin csúcslapkája döccenés nélkül birkózik meg lényegében bármilyen feladattal, az olyan erőforrásigényes játékok, mint az Asphalt 8 is zökkenőmentesen használhatók, illetve a JavaScript-nehéz webes felületeknél sem ütközik problémába az telefon. A sebességadatokból pedig következtethetjük, hogy nem csak most, hanem akár pár év múlva, 2020 táján sem a telefon sebességével lesz probléma. Ha már a játékoknál tartunk, illetve általában a telefont fektetve tartva fogyasztott tartalmaknál, mint például a teljes képernyős videók, érdemes megjegyezni, hogy a P10 is belefut abba a bakiba, amelybe az alsó élen elhelyezett hangszórókkal rendelkező telefonok általában: az ember akaratlanul is befogja tenyerével a hangszórónyílásokat, így eltompítva a média hangját. Ilyen esetben a fülhallgató segíthet.

Érdekes és hasznos szoftvertrükkök

A P10 Android 7.0-t futtat, amelyre a gyártó szokásához híven felhúzta saját EMUI felületének legújabb, 5.1-es verzióját. A készüléken e teszt megjelenésekor a 2017. február 1-én kiadott biztonsági frissítés található, ami egy hónapos lemaradást jelent az elérhető legújabb patch-hez képest. A Huawei érdeklődésünkre pontos információt vagy ígéretet még nem mondott annak kapcsán, hogy az eszköz milyen gyakorisággal kapja majd meg a javításokat, a cég szerint ugyanakkor hamarosan ezzel kapcsolatban bejelentés várható.

A UI-hoz visszatérve, az hagyományosan az iOS-től merít, külsejében és funkcióiban is, mint az alapértelmezetten alkalmazásfiók nélküli, az appokat vízszintesen lapozható oldalakra rendező interfész vagy épp a főképernyőn lefelé húzva előhívható gyorskeresés menü - a gyártó azonban mára egyre inkább távolodik az Apple által kijelölt úttól. Az új EMUI-ban például már elérhető az alkalmazásfiók bekapcsolásának lehetősége, így ehhez nem kell feltétlenül harmadik féltől származó launcherre váltani, illetve a dizájn is egyre letisztultabbá, egyszerűbbé válik.

A kezelőfelület érdekes újítása, hogy azon kikapcsolható a virtuális navigációs sáv, amelynek teljes funkcionalitása az ujjlenyomat-olvasóra költöztethető át. Ebben az esetben egy rövid bökéssel léphetünk vissza az adott app felületén, a hosszabb lenyomás pedig a home gombnak felel meg - utóbbi használatakor a telefon rövid rezgéssel is jelez. A multitasking nézetet a szenzoron valamelyik oldalra simítva érhetjük el - bár ez utóbbi gesztust a teszt során a rendszer többször "vissza" parancsként értelmezte. Alapvetően azonban érdemes kipróbálni ezt a kezelési módszert, hiszen a navigációs sáv eltüntetésével több helyünk lehet a kijelzőn, az ujjlenyomat-olvasó bökdösése-simogatása ráadásul gyorsan megszokható.

Maradjon köztünk

Említést érdemel még a Private Space funkció, amely a Speciális Beállítások Felhasználók füle alól érhető el. Utóbbival alternatív, titkos profilokat állíthatunk be a készüléken, amelyekhez csak az azokhoz rendelt ujjlenyomat gazdája férhet hozzá. A profilokhoz saját beállítások, háttérkép, telepített appok és dokumentumok tartozhatnak, amelyek elérhetetlenek a készülék fő profiljáról, legalábbis a megfelelő ujjlenyomat vagy PIN hiányában. A Private Space-ek beállítása után elég az azokhoz rendelt ujjal feloldani a készüléket, telefon automatikusan a megadott fiókot nyitja meg. A rendszer emellett bizonyos alkalmazásoknál, mint a Facebook vagy a Whatsapp, azok duplázását is támogatja, így egyszerre két profillal is bejelentkezhetünk az appokba. Ez különösen a telefonszámhoz kötött alkalmazásoknál jön jól, ha két SIM-mel használjuk a készüléket - mert hogy a P10 két SIM-nek is otthont adhat.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

A fenti, kifejezetten hasznos szoftveres megoldások mellett sajnos azért bloatware is jutott a telefonra, azon előre telepítve találjuk a Facebook mellett az Instagramot, a Booking.com appját és a Todoist feladatlista-kezelőt, de a gyártó saját appjaiból is bőven találunk a készüléken. Ilyen a magyar felületen egyszerűen csak Egészség néven szereplő Huawei Health, amely a más gyártóktól is ismert egészség és fitneszkövető funkciókat hozza, a HiCare, amellyel ügyfélszolgálati segítséget kérhetünk vagy akár a szervizközponttal is felvehetjük a kapcsolatot, továbbá a témaválasztó, a RAM kipucolását, az akku állapotjelzését, víruskeresést és néhány (jobbára teljesen felesleges) egyéb funkciót ellátó Telefonkezelő, valamint a cég saját zene-, videó-, jegyzet- és üzenetappja. Mindezek mellett az Eszközök mappában a szokásos alapvető szoftverpaletta is megtalálható, a zseblámpától, a számológépen és iránytűn át az olyan kincsekig mint az első kamerát használó Tükör app.

Egyre ütősebb a hátlapi szempár

Ha pedig már a kameránál tartunk, az ahhoz tartozó alkalmazást is alaposan telepakolta extra funkciókkal a gyártó. A hátlapi kamera, pontosabban kamerapáros tulajdonságait lehetőség van manuálisan szabályozni, a fókusztól, a fehéregyensúlyon át a záridőig. Az appban továbbá találunk egy sor effektet, monokróm és HDR üzemmódot, panorámamódot, azzal lehetőség van fényfestésre, illetve time-lapse készítésére is. A gyártó emellett külön hangsúlyt fektetett a portré üzemmódra, itt a képen szereplő személyt a telefon szoftveresen is kiemeli, a háttér erőteljes elmosásával.

A P10 hátlapi kamerapárosa, amely mellől most sem maradhatott ki a nagybetűs Leica logó, remekül teljesít a nagy szabadságot adó szoftver alatt, különösen a közeli képek esetében, látszik, hogy sokat fejlődött a kétkamerás konstrukció, mióta azt a cég a P9-cel bevezette. A szempár éjjel is szép képeket készít, ekkor különösen jól jön az előző generációból kihagyott, a P10-ben azonban már szerencsére megtalálható optikai képstabilizáció. Az előlapi kamera felbontása nem változott tavaly óta, annál a háttérelmosós portréfunkciók szintén kifejezetten jól működnek, és persze a szokásos "szépítő" effektek is megmaradtak, amely a szelfiken hivatott elrejteni a bőrhibákat, ráncokat.

Az eszközben egy a készülékház mérsékelt térfogatához képest egészen tekintélyes, 3200 mAh kapacitású akku található, amelynek hála az okostelefon mérsékelt használat mellett akár másfél-két napig is bírhatja szuflával, egy munkanapot pedig még komolyan meghajtva is gond nélkül kibír. A telefon alján természetesen USB-C aljzatot találunk.

A Huawei P10 hazánkban 200 ezer forint környékén kerül a boltokba, aki pedig április 4-ig leadja előrendelését, egy egészen komoly, 10000 mAh kapacitású külső akkut, USB-C kábelt, autóst töltőt, USB-C-microUSB átalakítót, illetve egy tripoddá nyitható szelfibotot tartalmazó ajándékpakkot is kap a készülék mellé. 200 ezer forint persze még a plusz zsákmánnyal együtt is nagyon sok pénz, ha azonban idei csúcshardvert akarunk vásárolni - megbízható forrásból - egyelőre nem nagyon találni ennél olcsóbb opciót.

a címlapról