Bíróság elé állítaná Oroszország a Telegram alapítóját

Terrorsita tevékenység elősegítése és támogatása miatt nemzetközi elfogatóparancs kiadását kezdeményezte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) Pavel Durovval, a Telegram közösségi- és kommunikációs platform alapító-tulajdonosával szemben.

Az FSB vádja szerint a Telegram megsértette az orosz jogszabályokban foglaltakat azzal, hogy a hatóságok felszólítására sem távolított el olyan csevegőcsoportokat, csatornákat vagy éppen botokat a rendszerből, melyeket a feltételezések szerint az ukrán titkosszolgálatok és/vagy terrorszervezetek használnak akcióik koordinálására Oroszországban.

A 2013-ban alapított Telegramnak mára nagyjából egymilliárd felhasználója van világszerte, a platformot pedig az orosz-ukrán háborús konfliktus kirobbanása óta mindkét hadviselő fél előszeretettel használja.

Az AI ára Fizetnek a befektetők, fizetnek a felhasználók, és nagy árat fizet az IT munkaerőpiac is. Vékony jégen járunk. Itt a 85. kraftie adás.

A Kreml ugyanakkor az elmúlt években igyekezett a Telegram használatát korlátozni a lakosság körében más nyugati platformok mellett, az államilag koordinált MAX üzenetküldő és ügyintézésre használható rendszer felé terelve az orosz állampolgárokat.

Durovhoz - aki orosz állampolgársága mellett emírségek-beli és francia állampolgársággal is rendelkezik - kötődik a Telegram mellett a legnagyobb orosz közösségi alkalmazás, a VKontakte létrehozása is, az alapító azonban 2014-ben az orosz hatóságok nyomására kiszállt a cégből.

A milliárdost 2024-ben Franciaországban hasonló vádakkal egyszer már letartóztatták, a hatóságok azt kérték rajta számon, hogy nem tesz eleget a platformján megjelenő illegális tevékenységek visszaszorítása érdekében, illetve nem működik együtt a rendvédelmi szervekkel.

Az akkori ügy jelentős feszültséget eredményezett az orosz-francia diplomáciai kapcsolatokban, amit jól jellemez, hogy Oroszország - akkor még - segítséget ajánlott fel Durovnak és támogatásáról biztosította a milliárdost.