Idén elindulhat az Amazon műholdas internetszolgáltatása

Ugyan még eléggé kezdeti állapotban, de az Amazon idén elindíthatja saját internetszolgáltatását, miután július elején sikeresen végrehajtotta tizennegyedik műholdindítását, melynek során további 29 műhold került alacsony Föld körüli pályára egy United Launch Alliance (ULA) Atlas V hordozórakétával.

Az e-kereskedelmi óriás kereskedelmi távközlési műholdkonstellációja, a korábban Project Kuiper, de később már Leo így jelenleg 394 működő műholdat számlál, ami elegendő lehet ahhoz, hogy még 2026 folyamán elinduljon a kereskedelmi szolgáltatás első fázisa. A következő indítások elsősorban nem a szolgáltatás bevezetését, hanem a lefedettség és a hálózati kapacitás bővítését szolgálják majd Chris Weber, az Amazon LEO műholdas üzletágának vezetőjének elmondása szerint.

Legalább ennek örülhetnek a vállalatnál, mert a helyzet finoman szólva sem túl rózsás. Meglehetősen kellemetlen helyzet, amikor egy műholdas cég, mely több ezer távközlési műhold indítására kért engedélyt évekkel ezelőtt, a hatóság előtt kénytelen magyarázkodni, miért nem tudta határidőre üzembe állítani a flottát. A cég kénytelen volt ugyanis belátni januárban, hogy az idén nyárra nem fog tudni pályára állítani 1600 Leo műholdat, legfeljebb a vállalt kontingens jobb esetben 15-20 százalékát, méghozzá azért, mert nincs elég rakéta a kilövésekhez.

A frontendes szakma tündöklése és alkonya A modern JS keretrendszerek önálló kompetenciává emelték a frontend-fejlesztést. Most viszont úgy tűnik, hogy ez a szakma kikophat a piacról.

Az engedélyeztetési ügyekben eljáró Federal Communications Commission (FCC) június 5-i határozatában megkegyelmezett a cégnek, és eltörölte a július 30-i részhatáridőt, ugyanakkor megtartotta a teljes projekt lezárására vonatkozó 2029 júliusi dátumot - eddig kéne az Amazonnak valahogy alacsony Föld körüli pályára (Low Earth Orbit, azaz LEO) juttatnia 3232 távközlési műholdat.

A hálózat kiépítésének ütemét jelenleg tehát nem a műholdgyártás, hanem az indítási kapacitások korlátozzák. Az Atlas V rakéta eddig megbízható munkát végzett, amit hamarosan levált a modernebb Vulcan hordozórakéta. A helyzetet bonyolítja, hogy az Amazon két kulcsfontosságú indítópartnere is technikai problémákkal küzd: a Blue Origin New Glenn rakétája nemrég felrobbant egy indítóállásos teszt során, miközben a ULA Vulcan rakétájának üzembe állítása is késik egy hajtóműrendszerrel kapcsolatos vizsgálat miatt.

A tízmilliárd dolláros kezdeti büdzsével létrehozott Kuiper az Amazon eddig legnagyobb szabású projektje, mellyel a vállalat új területekre kíván evezni, és olyan, földi és műholdas internetet szolgáltató cégek versenytársává kíván válni, mint az AT&T, a T-Mobile USA vagy éppen a Starlink - melynek műholdjait már mobilkommunikációs célokra is használják. A Starlinkhez hasonlóan az Amazon fő célkitűzése is az, hogy internetszolgáltatást nyújthasson a gyengébben lefedett területeken a fogyasztók, kormányzati szervek és vállalatok, pl. légitársaságok számára.

A kereskedelmi óriás 2026 közepére tervezi a szolgáltatás elindítását, amihez több tízmilliárd dollár értékben foglalt le rakétakapacitást műholdjainak pályára állításához.  Azt egyelőre nem tudni, hogy mely országokban válik először elérhetővé a szolgáltatás, azonban az eddigi tervek alapján a kezdeti lefedettség az északi és déli félteke magasabb földrajzi szélességeit érinti majd, és ahogy újabb műholdak állnak szolgálatba, a hálózat fokozatosan terjeszkedik az Egyenlítő irányába, végül fokozatosan megvalósulhat a globális lefedettség. Ez a stratégia eltér a hagyományos bevezetésektől, mert a műholdas internet esetében a lefedettséget közvetlenül a pályán működő műholdak száma és azok elhelyezkedése határozza meg, ezért a hálózat természetes módon, fokozatosan épül ki.