Komolyan keresztbe tett Kína a Metának
Az Egyesült Államok és Kína technológiai konfliktusa a határokon átnyúló vállalatfelvásárlásokat is egyre közvetlenebbül érinti, ennek ékes példája, hogy vissza kellett vonni a Meta és a Manus között létrejött 2 milliárd dolláros üzletet.
A Meta tavaly év végén jelentette be, hogy felvásárolja a Manus nevű szingapúri startupot kétmilliárd dollárért, mely a kínai Butterfly Effect, más néven Monica.Im termékeként indult mielőtt önálló entitássá nőtte ki magát. A Manus kimondottan olyan ügynökök készítésére fókuszál, melyek képesek összetettebb piackutatási, kódolási és adatelemzési feladatok végrehajtására, így nem véletlen, hogy a fejlesztő felkeltette a nagy amerikai techvállalatok érdeklődését is, sokan a „következő DeepSeek-ként” emlegették.
A tranzakció azonban már a bejelentést követően felkeltette a kínai hatóságok figyelmét, egyáltalán nem meglepő módon főként a kialakult geopolitikai helyzet miatt. A helyi vizsgálatok során az is szempont volt, hogy a Kínában kifejlesztett AI-technológiák külföldi vállalathoz kerülése összeegyeztethető-e a kínai külföldi befektetési, technológiaátadási és exportellenőrzési szabályokkal.
Az AI ára Fizetnek a befektetők, fizetnek a felhasználók, és nagy árat fizet az IT munkaerőpiac is. Vékony jégen járunk. Itt a 85. kraftie adás.
A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) végül áprilisban arra utasította a feleket, hogy vonják vissza a tranzakciót, ezt követően megkezdődött a Meta és a Manus kapcsolatának felszámolása, amit egy hónapokig tartó szétválasztási folyamat követetett. Ennek utolsó lépcsőfoka, és a legfrissebb fejlemény, hogy a Manus ismét önálló vállalatként folytatja működését, a cég napokban közölte, hogy a Meta struktúrájából történő kiválás részeként bizonyos felhasználói adatok törlésére is sor kerül.
A tranzakció meghiúsulása így nem csupán egy több milliárd dolláros vállalatfelvásárlás kudarca, hanem a globális AI-piac geopolitikai megosztottságának újabb példája is. A Manust eredetileg Kínában alapították 2022-ben, és csak később helyezte át központját Szingapúrba. A relokáció ugyan megnyitotta az utat a globális terjeszkedés előtt, de a kínai eredetű technológia továbbra is a pekingi hatóságok látóterében maradt. A Metától való elválasztás is bizonyítja, hogy nem feltétlen válik be az ilyen irányú stratégia, tehát egy technológiai vállalat székhelyének áthelyezése önmagában nem segít teljesen elszakadni a származási ország szabályozási környezetétől.