Még keményebben lép fel Ausztrália a 16 év alattiak védelmében
Még mindig nem eléggé hatékony a 16 év alattiak kiszűrése a közösségimédia-platformokon, ezért a szigetország kormányzata megduplázza a techcégekre kiszabható bírságot, miközben az online biztonságért felelős hatóság szélesebb vizsgálati jogköröket kap.
Ausztrália tavaly novemberben fogadta el a törvénytervezetet, mely a fiatalkorúak mentális egészségére gyakorolt káros hatásokra hivatkozva megtiltja a közösségimédia-platformok számára, hogy 16 éven aluli felhasználók hozzáférhessenek szolgáltatásaikhoz. A vállalatok akár 49,5 millió ausztrál dollár (34 millió USD) pénzbírságot kaphatnak, ha nem teszik meg az ennek biztosításához szükséges intézkedéseket. A tilalom december elején lépett hatályba, onnantól kezdve a megnevezett tíz legnagyobb platform, köztük a TikTok, a YouTube, az Instagram és a Facebook is kötelessé vált blokkolni a meghatározott korhatár alatti felhasználók hozzáférését.
Ausztrália kormánya az első három hónap eredményeivel nem volt elégedett, a világszerte figyelemmel kísért szabályozás ellenére továbbra is a 16 év alatti ausztrál fiatalok jelentős része használja a legnépszerűbb közösségi platformokat. Ugyan a vállalatok korábban 4,7 millió feltételezett kiskorúak fiókját deaktiválták, de a szerv szerint naponta értesülnek olyan esetekről, hogy a tinédzserek sikeresen megkerülik a korlátozásokat. A kormány álláspontja szerint ez azt mutatja, hogy a szolgáltatók csak minimális erőfeszítéseket tesznek az életkor-ellenőrzési kötelezettségek teljesítésére.
A helyi kormányzat szombaton válaszként bejelentette, hogy „ösztönzésként” megduplázza az előírásokat nem teljesítő technológiai cégekre kiszabható maximális büntetést, így a jövőben akár 99 millió ausztrál dollár pénzbírságot is kaphatnak a vállalatok, ami pontosan kétszerese a hatályba lépéskor meghatározott 49,5 millió ausztrál dolláros maximális szankciónak.
A kormányzat nem csak pénzügyi szankciók terén húzza szorosabbra a gyeplőt, de kiterjeszti az ausztrál online biztonsági hatóság, az eSafety Commissioner hatókörét a szükséges vizsgálatokhoz. A szervezet a jövőben nemcsak nyilatkozatokat igényelhet a platformok üzemeltetőitől, hanem kötelezően bekérheti a belsős vállalati dokumentumokat, igazgatósági jegyzőkönyveket, e-maileket, valamint az életkor-ellenőrzési rendszerek működésére vonatkozó technikai bizonyítékokat. Még ezeken felül akár harmadik felektől (például életkor-hitelesítési szolgáltatóktól vagy alkalmazásboltoktól) is információkat kérhet be.
A hatóság eddig a Facebook, az Instagram, a YouTube, a Snapchat és a TikTok ellen indított és folytat aktívan megfelelőségi vizsgálatot annak gyanújával, hogy az üzemeltetők nem alkalmaznak megfelelő technikai intézkedéseket a 16 év alatti felhasználók kiszűrésére.
A platformok főként automatizált viselkedéselemző szoftvert alkalmaznak annak megállapítására, hogy a felhasználó valóban betöltötte-e már a 16. életévét. Akiket a visszajelzés szerint tévesen azonosít a rendszer kiskorúnak, egy harmadik féltől származó második kormeghatározó eszközzel kérhetnek újabb vizsgálatot.
A szabályozó hatóság szerint valószínűsíthető, hogy sok 16 év alatti ausztrál gyermek képes volt fiókot létrehozni korhatáros közösségi média platformokon egyszerűen azzal, hogy kijelentette, hogy 16 éves vagy idősebb. A szülők közel egyharmada számolt be arról, hogy 16 év alatti gyermekük legalább egy aktívan használt közösségimédia-fiókkal rendelkezik a tilalom hatálybalépése után is, kétharmaduk szerint pedig adott platform nem is próbálta meghatározni a gyermek életkorát.