Nem írja alá a Meta az európai AI-kódexet

A Meta globális ügyekért felelős vezetőjének közleménye szerint a cég elutasítani tervezi az MI általános célú gyakorlati kódexének aláírását az Európai Unióban, mivel nem ért egyet az általa túlzónak talált előírásokkal. A Meta szerint a fejlesztőkre vonatkozóan követni kívánt szabályok jogilag több területen is bizonytalanná teszik a modellfejlesztők helyzetét, és egyes intézkedések túlmutatnak az AI-törvény hatályán.

Az Európai Bizottság múlt pénteken adta ki az általános célú nagy nyelvi modellekre (GPAI) vonatkozó iránymutatást tartalmazó gyakorlati kódexet (Code of Practice), amit eredetileg május másodikára ígért. Ennek betartása önkéntes, de a nem együttműködő vállalatok nem részesülhetnek az aláíróknak nyújtott jogbiztonság előnyeiből. A kódex lényegében egy támogató keretrendszert nyújt a mesterségesintelligencia-rendszerek felhasználását az Európai Unió területén szabályozó rendelet, az AI Act szabályainak való megfeleléséhez, melynek elsődleges célja, hogy jogbiztonságot nyújtson az aláíróknak.

Kafkával tér vissza az álomból a HWSW free! 2 év után, július 23-án újraindul a HWSW free! meetup-sorozat, melyet a Kafka evangelizációjának szánunk. Ingyenes, online, gyere!

Nem a Meta a szabályokat ellenző egyetlen cég: az ASML Holding és az Airbus szintén aláírta azt a nyílt levelet, amiben több fejlesztő is arra szólította fel az uniós végrehajtókat, hogy adjanak haladékot, és szüneteltessék a törvény implementálásának folyamatait a jövő hónapra tervezett hatályba lépés előtt, de a bizottság továbbra is ragaszkodik az eredeti ütemtervhez. A több mint 50 európai üzleti vezetőből álló csoport nyílt levelében főleg a szabályok bonyolultságára hivatkozva fejezte ki ellenérzését a kódex iránt.

A 13 független szakértő által kidolgozott kódexet a Microsoft viszont valószínűleg aláírja a sajtóértesülések szerint, miután Brad Smith, a Microsoft elnöke a cég támogató hozzáállásáról számolt be. Az OpenAI és a Mistral már alá is írta az önkéntes vállalásokat.

Az AI Act hivatalosan tavaly augusztus elsején lépett hatályba, és fokozatosan kell alkalmazni egy 24 hónapos átmeneti időszakot követően, végül 2026 közepétől lesz az európai, illetve a nemzeti jogrendszerek része. Idén február másodikán érkezett el az első fontos határidő, ameddig az AI-t alkalmazó vagy szolgáltató cégeknek fel kellett mérniük, hogy az alkalmazott/fejlesztett szoftverek, megoldások közül melyik minősül az AI Act szerinti AI rendszernek. Értékelniük kellett továbbá, hogy ha van ilyen AI rendszerük, akkor az a rendelet szerinti tiltott AI-nak minősül-e, és amennyiben igen, akkor meg kellett szüntetniük annak használatát, fejlesztését, forgalmazását.

Az általános célú AI-modellekre vonatkozó kötelezettségek augusztus másodikán válnak jogilag kötelező érvényűvé, de a jövő hónaptól kezdődően forgalomba hozott új modellekre csak egy évvel később lesznek érvényesek. A meglévő modellek esetében két évet kapnak a fejlesztők 2027. augusztus 2-ig, hogy megfeleljenek a szabályoknak.

A rendelet célja, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegyék az üzemeltetők, a szabályozás ugyanakkor számos további kérdést is felvet. az AI Act az Európai Bizottság saját hatástanulmánya szerint mintegy 20%-kal fogja megemelni az európai vállalatok megfelelési költségeit, és ez 2025-ig mintegy 30 milliárd euróba fog kerülni az európai gazdaságnak, ezért kritikusai szerint jelentősen hátráltathatja az európai innovációt. A határidők halasztását kérő vezetői csoport szerint Európa AI-jal kapcsolatos szabályozási tervei a nem egyértelmű, egymást átfedő és egyre összetettebb uniós szabályozások miatt kifejezetten károsak lehetnek.