IEEE: A Python lesz az informatika lingua francája

Az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) nemzetközi szakmai szervezet nemrég tette közzé a programozási nyelveket rangsoroló éves listáját (immáron tizedik alkalommal), ami azoknak próbál iránytűt mutatni, akik a következő programozási nyelvük elsajátításán gondolkodnak. Hogy idén is a Python landolt a lista tetején, önmagában nem annyira meglepő, az sokkal inkább, miként tágul a szakadék a legnépszerűbb programozási nyelv felkapottsága és a többi nyelv közt.

Az IEEE listájának „vanilla”, azaz Spectrum verzióját kilenc metrika alapján állítják össze, köztük vannak a Google-keresésekből származó, valamint a GitHubon és a Stack Overflow-n gyűjtött adatok is (ami alapján egyébként a kritikusabb programozói réteg szkeptikusan áll a kimutatás hitelességéhez). Az interaktív formában böngészhető jelentés egy másik változata (Jobs) kimondottan a munkaerőpiac felé súlyoz (figyelembe veszi például a CareerBuilder és az IEEE álláskereső oldalának adatait), illetve nézhető egy Trending lista, ami azt mutatja, mely nyelvek népszerűek éppen.

A Spectrum lista első helyen tanyázó Python idén tovább növelte előnyét, dominanciája még meghatározóbb és láthatóbb, ami a kisebb, speciálisabb nyelvek rovására megy. A szervezet fogalmazása szerint ez lett a „csúcsnyelv”, ami a mesterségesintelligencia-fejlesztéseknél is lehetővé teszi a nagy teljesítményű és kiterjedt könyvtárak egyszerű létrehozását. A Python pozíciója pedig továbbra is szilárdulni tűnik, mivel az oktatásban is nagyobb szerepet kap.

Az IT munkaerőpiac kilábalása állandó délibáb lett Túl sok, számos esetben ellentétes hatás éri az IT munkaerőpiacot, a kínálati piac a béreket, a költséges AI pedig a headcountot eszi.

A tízéves visszatekintésben az IEEE említi, hogy a kezdeti éveket olyan új nyelvek bevezetése és felemelkedése jellemezte, mint a Google által kiadott Go (2009) és az Apple Swift (2014), amelyek a mobileszközök és adatközpontok felé történő elmozdulást tükrözték. Később a Big Data iránti érdeklődés megnövekedése hozta előtérbe az olyan speciális elemzési és vizualizációs nyelveket, mint az R és a Julia.

Ugyan a C++ és más C-nyelvek sem tűnnek el a jövőben, az IEEE szerint a Python a számítástechnika lingua francájává válik.

Az 1991-ben megjelent nyelv eleinte nem kapott különösebb figyelmet, a korábban kiadott Perl akkoriban mondhatni beárnyékolta, de mivel könnyen lehetett adaptálni, egyre nagyobb teret nyert például a Big Data-ban és az MI-fejlesztések terén, utóbbiban az új gépi tanulási könyvtárak, például a Keras és a PyTorch népszerűségének köszönhetően.

A „Jobs” ranglista első helyén azonban az SQL áll, annak ellenére, hogy kevés az esélye  ma már annak, hogy valaki pusztán SQL-programozói készségekkel álljon helyt a munkaerőpiacon. A munkaadók viszont szeretik, ha a Java és C++ ismeretek mellett párhuzamosan a szakember erős SQL-készségekkel is rendelkezik, mivel a napjainkban alkalmazott elosztott architektúrák korában számos üzleti szempontból kritikus adat tárolása zajlik SQL-adatbázisokban.

A Java és a különböző C-nyelvek együttes népszerűsége azonban felülmúlja a Pythont, különösen a nagy teljesítményű vagy erőforrás-érzékeny feladatoknál. Egyelőre pedig erősen tartják magukat olyan szoftveres környezetek is, amelyek valamilyen okból kifolyólag nem szeretnék beilleszteni a Python használatát.

A statisztikai elemzésekhez és megjelenítéshez használt R nyelv a big data iránti érdeklődés előretörésével kezdett magának teret nyerni, és bár működése hatékony, a tanulási görbéje nehéz. Ugyan a Python szintén rendelkezik hasonló analitikai funkciókat kínáló könyvtárakkal, az R népszerűségét nem csorbítja annak sajátosságai miat, ennek egyik oka az R-szkriptek nehéz hordozhatósága. Hasonló a helyzet a Fortrannal,  és sok nagy banknak továbbra is szüksége van a Cobolhoz értő programozókra.