Nincs irigylésre méltó helyzetben a Magyar Telekom menedzsmentje, hiszen amellett, hogy a céget egyik nemzetközi krízishelyzetből a másikba lépve kell elnavigálni, illetve megfelelően irányban tartani, a piaci konszolidáció révén egy minden eddiginél erősebb versenytárssal is szembe kell néznie hamarosan.

A Magyar Telekom tegnap tette közzé negyedik negyedéves üzleti jelentését, melyet a társaság még úgy zárt, hogy minden kulcsszegmensben (mobil- és vezetékes egyaránt) piacvezetőként volt jelen a hazai távközlési szektorban, idén februártól viszont a piacszerkezet jelentősen megváltozott, miután befejeződött a Vodafone Magyarország felvásárlási tranzakciója.

Ún. közérdekű összefonódás

A tranzakciót - akárcsak a Digi Távközlési Kft. és leányvállalatainak korábbi felvásárlását - nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánította a kormány, ezzel az ügylet lényegében bármilyen hatósági közbeavatkozás nélkül, meglehetősen gyorsan lezajlott - a szándéknyilatkozat bejelentésétől a tulajdon átruházásáig alig több mint öt hónap alatt.

Az összefonódás kapcsán korábban megszólalt Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is, aki kifejtette, hogy egy új, erősebb piaci szereplő megjelenése erősítheti a versenyt a hazai távközlési piacon - lényegében ugyanezeket a szavakat lehetett olvasni Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnökének a tranzakció lezárását követő első interjújában, melyet a Portfóliónak adott. 

A tranzakció létrejötte (az egészen kis, helyi kábelszolgáltatókat nem számítva) egyértelműen a Magyar Telekomnak fájhatott leginkább, a szolgáltatónak ugyanakkor volt ideje felkészülni az elkerülhetetlennek tűnő helyzetre, melyre a negyedéves eredményeket értékelő mai sajtótájékoztatón Rékasi Tibor, a vállalat vezérigazgatója egyben utalt is:

Egyetértek azzal, hogy a verseny erősödni fog, de megvan a stratégiánk a magyar piacra és ezt a stratégiát folytatni fogjuk

-mondta el Rékasi a HWSW kérdésére.

A Magyar Telekom számára a Vodafone felvásárlása, illetve a Digi és a Vodafone egy kézbe kerülése elsősorban a vezetékes szegmensben jelent komoly kihívást, ahol a szolgáltató a tavalyi év végén 1 millió 514 ezer vezetékes szélessávú előfizetővel rendelkezett, ezzel első alkalommal átlépve az 1,5 milliós lélektani határt.

A társaság a lineáris tévészolgáltatások szegmensében ennél ugyanebben az időben valamivel kevesebb, 1 millió 378 ezer ügyfelet tudhatott magáénak - ebből 1 millió 152 ezer előfizető már IPTV szolgáltatást használt. Ez egyébként rendre 7%-os és 5%-os éves növekedésnek felel meg - érdekes adalék, hogy mindeközben a vezetékes adatforgalom éves szinten 35%-kal nőtt a szolgáltató hálózatán.

A Telekomnál eközben intenzív vezetékes hálózatfejlesztés zajlott a tavalyi évben, így a vállalat egy év alatt 375 ezer új optikai elérést létesített, igaz, ebből alig több, mint 90 ezret sikerült csak előfizetői végponttá konvertálni. A szolgáltató egyébként az év végére több mint 3,4 millió otthon és háztartás számára tette elérhetővé a gigabites letöltést nyújtó infrastruktúráját (ebbe az optikai eléréseken kívül a modernizált HFC-hálózat is beletartozik), így összességében a szolgáltató által lefedett végpontoknak nagyjából 77%-a képes elérni ezt a sávszélességet - legalábbis letöltési irányban.

A vezetékessel szemben a mobilszegmensben a Magyar Telekomnak egyelőre semmi sem veszélyezteti a piacelsőségét, miután a szolgáltató hálózata az év végén 5 millió 950 ezer SIM-et kezelt, a szerződéses állomány pedig megközelítette a 3,8 milliót.

A cég az idénre tervezett 5G-s fejlesztésekről ezúttal sem árult el konkrétumokat, az ugyanakkor kiderült, hogy a mobilos ügyfeleknek mára a 15,1%-a használ 5G-képes készülékeket, ezeknek pedig az egyharmada csatlakozik ténylegesen is 5G-s hálózathoz (ehhez a Telekomnál jelenleg a legnagyobb, korlátlan adatcsomaggal kell rendelkezniük az előfizetőknek, a dominós ügyfelek pedig teljesen kimaradnak a körből).