Bázisállomást küldött a sztratoszférába a Deutsche Telekom
Európa legnagyobb távközlési óriása, a Deutsche Telekom is beszállt azon vállalatok körébe, melyek a magaslégkörben üzemelő rádiós átjátszóállomásokkal folytatnak kísérleteket.
Sikeres mobilhálózati összeköttetést teremtett a sztratoszféra pereméről a Deutsche Telekom és partnere, a Stratoshperic Platforms Limited több, Bajorország felett végrehajtott kísérleti repülés során. A cégek egy távirányítású repülőgépre helyezték el a szükséges komponenseket, antennákat, az így összeállított repülő bázisállomást pedig szervesen integrálták a szolgáltató meglévő kereskedelmi hálózatába. A technológiával a várakozások szerint egyszerűen és költséghatékonyan lefedhetők majd 5G-s mobilhálózattal olyan területek, melyek ellátása földi rádiós hálózattal bonyolult vagy éppen rendkívül költséges feladat lenne.
A teszt során az antennákat és egyéb berendezéseket hordozó távirányítású repülőgép a sztratoszféra alsó határáig, 14 kilométeres magasságba emelkedett, ahonnan a megfelelően paraméterezett antennarendszer lényegében akadálytalanul tud besugározni mintegy 100 kilométer átmérőjű területet. A próbarepülések során a Deutsche Telekom szakemberei sikeresen indítottak hanghívást, videohívást, illetve létesítettek 4G-s adatkapcsolatot a sztratoszférában repülő állomáson keresztül egy hagyományos okostelefon segítségével.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Az adatkapcsolat sebességének mérése során a leggyorsabb adatátviteli tempó letöltési irányba 70 Mbps, feltöltési irányba pedig 20 Mbps volt - értelemszerűen a kliens ilyenkor egyedüliként csatlakozott az állomáshoz. A kísérlethez a 2100 MHz-es frekvenciasáv egy 10 MHz-es blokkját használták a szakemberek. A Deutsche Telekom szerint a tesztek során bebizonyosodott, hogy a technológia élesbe állása során a felhasználók semmit nem fognak észlelni abból, hogy a készülékük éppen nem egy földfelszíni, hanem repülő állomáshoz csatlakozik majd.
Addig is azonban ahhoz, hogy a rendszer elterjedtté válhasson, több technológiai és jogi akadályt is le kell küzdeniük az üzemeltetőknek. Először is gondoskodni kell arról, hogy a sztratoszférában az állomások egyszerre ne csak pár óráig repülhessenek, illetve üzemeltetésük is egyszerűbbé, olcsóbbá váljon. A Deutsche Telekom partnere, a Stratospheric Platforms (melyben a DT egyébként tulajdonos is) jelenleg is gőzerővel dolgozik egy olyan repülőgépen, mely tartósan, akár hetekig is képes ilyen magasságban üzemelni.
A jelenleg még tervezési fázisban lévő repülőgép szárnyfesztávolsága 60 méter lesz, amihez mindössze 3,5 tonnás tömeg társul. A tervek szerint a repülőszerkezet egy hidrogéncellás üzemanyagrendszerrel ellátott hajtóművel lesz majd felszerelve, ami biztosítja a hosszú repülési idő mellett a kibocsátásmentes, környezetkímélő üzemet. A felsőlégköri bázisállomások alapjául szolgáló repülőgéppel folytatott első tesztrepülések 2022-ben kezdődhetnek, és ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor már 2024-ben felszállhatnak az első olyan repülő bázisállomások Németországban, melyek szervesen integrálódnak a kereskedelmi mobilhálózatokba.
A Deutsche Telekom, pontosabban annak toronycége, a Deutsche Funkturm által elvégzett kísérlet nem az első olyan kezdeményezés, mely felsőlégköri antennarendszerekkel képzel el nagy lefedettségű adatátvitelt olyan vakfoltok esetében, melyeket a földfelszínről nem tudnak ellátni. Hasonló célt szolgál a Google hőlégballonos Loon projektje, illetve volt ilyen kezdeményezése a Facebooknak is, mely alacsonyabban repülő drónokra szerelt antennákkal kísérletezett az adatátvitellel. A Deutsche Telekom tesztje volt ugyanakkor az első, mely kereskedelmi mobilhálózatba kapcsolta a repülő állomást, melyhez a földfelszínről kereskedelmi forgalomban is kapható, hagyományos mobilkészülékkel lehetett csatlakozni.