Nem tárgyalhatna zsarolókkal a brit közszféra
Egy egyelőre még meglehetősen unortodoxnak számító módját választotta a brit kormány annak, hogy elejét vegye a közintézményeket érő zsarolóvírus-támadásoknak.
A különböző brit közintézményeket, köztük iskolákat, állami kórházakat vagy akár állami tulajdonban lévő kritikus infrastruktúra-cégeket védene a kormányzat új kezdeményezése, mely a zsarolóvírus-támadások által okozott károk jelentős mérséklésére, visszaszorítására irányul az országban.
Egy készülőben lévő jogszabály-kiegészítés megtiltaná ezen intézmények számára, hogy váltságdíjat fizessenek a zsarolóknak, hasonlóan a kormányzati adminisztráció intézményeire már jelenleg is vonatkozó megkötésekkel.
A jogszabálymódosítás emellettolyan elemeket is tartalmaz, mely a privát szektor bizonyos szereplőit is kötelezhetik arra, hogy kormányzati állásfoglalást kérjenek egy-egy váltságdíj-tárgyalás során.
A brit közintézményeket sújtó zsarolóvírus-támadások a 2017-es WannaCry-hullámmal kezdődtek igazán komoly mértékeket ölteni Nagy-Britanniában. Az egyik első, komolyabb támadás éppen a Nemzeti Egészségszolgáltatót (NHS) érte, azóta pedig sorozatosan jelentkeznek a hasonló kaliberű esetek, melyekre a brit kormány szerint hatékony megoldás lehet, ha a túszul ejtett szervezetek egyszerűen nem fizetnek, a zsarolók ezáltal ugyanis inkább olyan célpontot választanak majd, melyeket nem köt ilyen jogszabályi előírás.
Bár a "zsarolókkal nem tárgyalunk" megközelítés egyre közkedveltebbnek tűnik, egyelőre nincsenek rendelkezésre álló adatok arról, hogy ténylegesen mennyire működik. A módszer kritikusai szerint egyes intézmények nem engedhetik meg maguknak, hogy a kifizetetlen váltságdíj miatt hosszabb leállásra kényszerüljenek, de ez a módszer nem vezet eredményre azokkal a hackercsoportokkal szemben sem, melyeknek nem elsősorban anyagi javak szerzése motivál, hanem a zavarkeltés.