Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
>> Hibrid felhőtől a konténereken át, egészen a kvantumprogramozásig - 6 klassz téma a HWSW május 21-i nagy Microsoft Azure meetupján. <<

Megmagyarázta bizonyítványát az Intel

Asztalos Olivér, 2019. május 09. 14:31

Jövőbeni fejlesztéseiről, azon belül is a 10, illetve 7 nanométeres munkálatokról beszélt tegnap az Intel. A kötelező kincstári optimizmusnak megfelelően a vállalat vezetése egy cseppet sem aggódik a következő éveket illetően, amit legalább egy tucat új fejlesztéssel igyekszik majd alátámasztani. A kék diákon minden remekül jól mutat, a kérdés viszont most is az, hogy ebből mit sikerül majd átvinni a gyakorlatba.

Gyártástechnológiai fejlesztéseiről beszélt befektetőinek szóló rendezvényén az Intel. A chipgyártó felvázolta következő nagyjából 4 évre szóló terveit, melyek alapján idén biztosan megérkezik az első értékelhető mennyiségű 10 nanométeres szállítmány. A masszív, 2-3 éves késés miatt azonban viszonylag rövid 2-2,5 éves karriert szán a csíkszélességnek, amit már 2021 második felében követnének a 7 nanométeres megoldások. A vállalat ígéri, első EUV-s fejlesztése időben készen áll majd a gyártásra, miközben az felveszi majd a versenyt a bérgyártók 5 nanométeres technológiáival.

10nm_reality

Prezentációjában az Intel újból elismerte, hogy a 1274-es kódnév alatt futó fejlesztésnél túllőttek a célon, az eljáráshoz párosított elvárások túl agresszívnek bizonyultak, melyeket a fejlesztőcsapat végül képtelen volt időre teljesíteni. A 10 nanométerhez ugyanis 2,7-es skálázódási tényezőt határozott meg a cég, vagyis ennyivel nő a tranzisztorsűrűség a 14 nanométerhez képest. Ez agresszívabb, mint korábban, a 14 nanométer például csak 2,4-es tényezőt hozott, a versenytársak pedig sokkal lazább, 1,5-2 körüli tényezőkkel dolgoznak. Emiatt csúszott a fejlesztés nagyjából 2-2,5 évet, amit az Intel a 14 nanométeres csíkszélesség egyes ráncfelvarrásaival hidalt át.

Az Intel szerint ez remekül sikerült, a 2015-ben bemutatott fejlesztés különböző finomhangolásaival ugyanis összesen nagyjából 20 százalékkal magasabb teljesítmény (vagyis órajele) lett a végeredmény. A 14+ jelölésű variánsra elsősorban a Kaby Lake kliensprocesszorok és a Skylake-SP szerverprocesszorok épültek, a 14++-ra pedig a Coffed Lake, illetve a közelmúltban bemutatott Cascade Lake család alapozik. A gyártó pénzügyi jelentései alapján valóban sikerült jól áthidalni a 10 nanométeres csúszás miatti éveket.

Problémába csak tavaly ősszel futott az Intel, amikor a hirtelen megnőtt igények miatt egyszerűen elfogytak a szabadon bevethető gyártósorok, amely miatt egyes, jellemzően olcsóbb kliensprocesszoros termékekből hiány alakult ki. A vállalatnak persze kapóra jött, hogy a konkurensek számára sem állt rendelkezésre lényegesen jobb opció. A bérgyártók 10 nanométere nem hozott kellő előrelépést, a (TSMC-féle) 7 nanométer pedig csak az elmúlt hónapokban vált szélesebb kör számára is elérhetővé, amit a közvetlen riválisok közül elsőként az AMD lovagol meg.

ice_lake

Az Intel azonban igyekezett lehűteni a kedélyeket, mondván, az első tömeggyártásba (is) került 10 nanométeres fejlesztés már a küszöbön van. Ez az Ice Lake-U chipdizájnt takarja, melyet júniusban kezd el szállítani a gyártó. A korábbi generációkhoz hasonlóan az "U" jelülés a kifejezetten alacsony fogyasztású (15W TDP), notebookokba szánt chipekre utal. Ezekről immár tudni lehet, hogy az aktuális generációhoz hasonlóan 4 darab processzormaggal érkeznek, tehát az Intel egyelőre nem emeli tovább a kategória magszámát. Sunny Cove magok mellé Gen11-es GPU-t társítottak a mérnökök, mely a korábban közöltnek megfelelően GT2-es konfigurációban került be a lapkába.

Az Ice Lake többi variánsáról egyelőre nem beszélt a cég, így az sem derült ki, hogy a közelmúltban felröppent pletykáknak mennyi valóságalapja van. Egy friss, a gyártópartnereknek szánt kliensprocesszoros útiterv alapján ugyanis a chipgyártó egészen 2021 végéig nem szállítana 10 nanométeres asztali processzorokat. E helyett a lassan immár 5 éve alkalmazott, többszörös ráncfelvarráson átesett 14 nanométert vinnék még tovább az Intel egy vélhetően új mikroarchitektúrával. A vállalat tegnap bemutatott gyártástechnológiai tervei szerint ez akár azt is jelentheti, hogy egyáltalán nem kerül piacra 10 nanométeres asztali kliensprocesszor, a chipgyártó ugyanis 2021-ben már 7 nanométeres lapkákat szállítana.

intel-7nm

A fejlesztés alatt lévő technológiával kapcsolatban az Intel ismét elmondta, hogy elégedett a munkálatokkal. A munkálatok egy, a 10 nanométerétől teljesen külön projekt keretein belül folyik, dedikált fejlesztőcsapattal. Fontos részlet, hogy 7 nanométeréhez már egy fokkal óvatosabban áll a vállalat, így ennél egy kevésbé kockázatos, ~2-es skálázódási tényezővel kalkulált a tervezőcsapat, ami az EUV levilágítás bevezetésével kombinálva viszonylag könnyen elérhető célnak tűnik. Az extrém ultraibolya fény bevetésének nagy jelentősége van, az iparág már több mint egy évtizede szemez a költséges, de végső soron elkerülhetetlen EUV technológia bevezetésével. A 13,5 nanométeres hullámhosszú, extrém ultraibolya fény óriási előnye, hogy azzal nagyobb mélységélesség, illetve felbontás mellett lehet áramköröket megrajzolni, mely a csíkszélesség további csökkentésének első számú előfeltétele.

Az első 7 nanométeres termékek tömegtermelését tehát már 2021-ben elindítaná az Intel. Addig azonban még két 10 nanométeres variánst is tervez a gyártó, a 14 nanométernél látottakhoz hasonlóan csőben van egy 10+ és egy 10++ ráncfelvarrás is. Ezekkel elsősorban vélhetően az elérhető maximális órajelet igyekszik feljebb tornászni a tervezőcsapat, mely a hírek szerint egyelőre nagyon messze van a 14++ értékeitől. A 7 nanométer esetében is hasonló stratégiát vázolt fel, tehát ebből is érkezik majd 7+ és 7++ kiadás, egészen 2023-ig kitolva a csíkszélesség életútját. Érdekes kérdést vet fel, hogy mindez mire lesz majd képes a bérgyártók fejlesztésével, illetve az arra épülő termékekkel szemben. Az Intel ugyanis a TSMC és a Samsung 5 nanométeréhez hasonlítja 7 nanométerét, miközben utóbbi cég 2021-2022 környékére már 3 nanométert ígér a FinFET-et leváltó nanohuzal-tranzisztorokkal (GAA).

10 nanométeres Xeon, 7 nanométeres GPU

A gyártástechnológiák mellett arra épülő termékekről is beszélt az Intel. 10 nanométerén készülő első kiszolgálós termékét jövő év első felére datálja a gyártó, ám arról nincs egyértelmű információ, hogy ez pontosan mi lesz. Bár az Intel már szállítja az Ice Lake-SP mintapéldányait, CPU mellett FPGA, GPU, vagy akár az kifejezetten gépi tanulásos gyorsítónak tervezett Nervana NNP (Neural Network Processor) egyik dizájnja is megtestesítheti majd az első 10 nanométeres nagyvállalati terméket. A Xeonokkal kapcsolatban az Intel megjegyezte, hogy a jövőben megjelenő termékeket (az AMD-hez hasonlóan) több különálló lapkából állítja majd össze, így javítva az egyre nagyobb kihívást jelentő kihozatalon.

intel_tiger

Az Intel továbbá hivatalosan is beszélt a Tiger Lake kódnevű fejlesztésről, amely jövőre érkezhet, vélhetően már a 10+ gyártástechnológián. Ez az új (frissített) Willow Cove CPU-s mikroarchitektúra mellett új grafikus egységet is bemutat, melyek kettősétől elsősorban a mobil, vagyis a notebookok piacán vár előrelépést az Intel. A vállalat ezen megjegyzése akár azt is alátámaszthatja, hogy a már említett útitervnek megfelelőn a Tiger Lake nem kerül piacra asztali processzor formájában. Végül, de nem utolsó sorban az Intel elmondta, hogy első 7 nanométeres termék egy GPU lesz, amelyet 2021-re datál. Ez már egy Gen13-as architektúrára épülő chipdizájn lesz, amit első körben adatközpontos gyorsítóként tervez piacra dobni az Intel.

6 klassz téma, 6 jó előadó a HWSW május 21-i nagy Microsoft Azure meetupján.