Évekre 14 nanométeren ragadhatnak az Intel asztali processzorai
Egy frissen kiszivárgott ütemterv szerint még 2021-re is 14 nanométeres asztali CPU-kkal számol az Intel.
Friss, a gyártópartnereknek szánt kliensprocesszoros Intel útitervet szivárogtatott ki a Tweakers.net. Az ütemterv legnagyobb érdekessége, hogy az alapján a chipgyártó egészen 2021 végéig nem szállítana 10 nanométeres asztali processzorokat. E helyett a lassan immár 5 éve alkalmazott, többszörös ráncfelvarráson átesett 14 nanométert alkalmazná tovább az Intel egy vélhetően új mikroarchitektúrával. Ezzel szemben a csíkszélességre érzékenyebb mobil vonalon a korábban ígértnek megfelelően még idén megérkezhetnek az első 10 nanométeres processzorok, ám csak limitált mennyiségben.
Szoftvertesztelés: ütött az óra A tesztelői szakmát rengeteg friss hatás éri, kifejezetten nehezített pálya ez mostanság.
Az útiterv legnagyobb meglepetését tehát az asztali, S-szériás processzoros tervek jelentik. Amennyiben a diákon látható információk helytállóak, az Intel egészen jövő év második negyedévéig nem dob piacra új szériát, marad az épp a héten kiegészített 9. széria. Ezt a már korábban megszellőztetett Comet Lake követheti valamikor 2020 tavaszán. Iparági pletykák szerint a fejlesztés nem csak a 14 nanométert, de a Skylake mikroarchitektúrát is továbbviszi apróbb módosításokkal. A Comet Lake legnagyobb fejlesztése a még tovább növelt magszám lesz, a lapka ugyanis legfeljebb 10 darab magot kínál majd. Ezzel vélhetően a heteken belül bemutatkozó 3000-es asztali Ryzenekre próbál majd reagálni az Intel, amelyeket akár 16 magig is skálázhat az AMD.
A Comet Lake-nél több meglepetést mutat az újdonságnak számító Rocket Lake. A 2021 második negyedévére datált fejlesztés legnagyobb érdekessége, hogy azt továbbra is 14 nanométeren "öntené" szilíciumba az Intel. Kétség nem fér ahhoz, hogy ezzel a termékek bizonyos szempontból hátrányban lesznek az AMD processzoraihoz képest, amely cég addigra már a TSMC 7 nanométerének második generációjával gyártathatja termékeit. Ahogy múlt héten kiderült, hosszabb távon számol a tajvani bérgyártó fejlesztéseivel az AMD, amelyek közül 2021 végén akár már az 5 nanométert is igénybe veheti. Ez tetemes előnyt jelenthet majd az Intel 14 nanométeréhez. A különbség elsősorban a disszipációban, ezzel együtt pedig a hatékonyságban mutatkozhat majd meg, de a fejlettebb gyártástechnológia az egy órajel alatt végrehajtható műveletek, vagyis az IPC feltornászásában is sokat segíthet. A csíkszélesség csökkentésével előálló, a gazdaságosan gyártható lapkaméretbe még beleférő többlet tranzisztormennyiséget ugyanis a mikroarchitektúra kiszélesítésére, illetve további végrehajtóegységek beépítésére lehet fordítani.
Azzal kapcsolatban egyelőre csak találgatni lehet, hogy az Intel miért tartaná még további 2-3 évig 14 nanométeren asztali processzorait. A hányattatott sorsú 10 nanométer 2021-re bizonyosan készen áll majd a nagy volumenű tömegtermelésre, azonban nem kizárt, hogy a gyártástechnológiával nem tudná hozni a 14 nanométeren mostanra elért igen magas, 5 GHz körül órajeleket a gyártó. Az AMD-vel folytatott viszonylag szoros rivalizálásban a cég mostanra a maximum közelébe csavarta a frekvenciákat, amely sokat hozzátesz az aktuális processzorkínálatának előnyéhez. Az Intel tehát úgy láthatja, hogy az asztali termékeinél még 2021-ben is vállalható kompromisszumot jelent majd az extra hosszú életúttal bíró 14 nanométer. A döntésben vélhetően az is fontos szerepet játszik, hogy a tavaly kialakult kapacitáshiány miatt épp milliárdos beruházással bővülnek a 14 nanométeres gyártósorok, amit az Intel szeretne mihamarabb visszatermelni.
Arról egyelőre nincs információ, hogy a 14 nanométeres Rocket Lake is a 2021-re már 6 éves Skylake-et viszi tovább, vagy esetleg egy új mikroarchitektúrát hoz. Utóbbi tűnik a valószínűbbnek, a korábbi tervek szerint ekkora már bőven elkészül a kvázi teljesen új, Cove kódnevű vonal első tagja, sőt, a decemberi ígéret szerint 2021-ben már annak harmadik iterációja, a Golden Cove lehet terítéken, amely a 2020-ra datált Willow Cove-hoz képest az egyszálas végrehajtás teljesítmény növelésére helyezi a hangsúlyt. Nem kizárt, hogy a Rocket Lake már ilyen magokkal érkezik, az azonban kérdéses, hogy esetlegesen milyen kompromisszumot jelenthet majd, hogy a vélhetően 10 nanométerhez igazított fejlesztést 14 nanométeren gyárthatja majd le az Intel.
Az útiterv alapján a notebookok piacán már jövőre szélesebb körben elterjedhetnek a 10 nanométeres termékek. A termékek minden bizonnyal azért kaphatnak nagyobb gyártástechnológiai prioritást, mert az asztali rendszerekkel ellentétben a mobilprocesszoroknál sarkalatos pont a minél kisebb csíkszélesség. Ily módon számottevően csökkenthető disszipáció, a notebookok esetében ugyanis minden tized watt komolyan befolyásolja az akkus üzemidőt. A kétmagos Ice Lake modellekkel elrajtoló gyártástechnológiára építve valamikor jövő év második negyedévében érkezhetnek meg a négymagos Tiger Lake processzorok. Ezekkel a párhuzamosan a Comet Lake és Rocket Lake is megveti lábát a mobilprocesszoros piacon, vélhetően azért, hogy az Intel magasabb magszámú, például hatmagos termékeket is kínálni tudjon majd.