Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

25 fontos mérföldkő a 25 éves magyar GSM-érából

Koi Tamás, 2019. március 28. 12:25

1994. tavaszán új korszak kezdődött a magyarországi távközlésben, megjelentek az első, digitális rendszerű mobiltelefon-hálózatok, az akkor hipermodernnek számító GSM technológiára épülve. Az eltelt negyed évszázad legérdekesebb tényeit gyűjtöttük csokorba.

Negyed évszázaddal ezelőtt, március utolsó napjaiban Magyarországon is adottá vált minden feltétel ahhoz, hogy elinduljon a digitális rádiótelefon hálózat, az akkor hipermodernnek számító GSM technológián. Az akkor már évek óta létező, gyakran táska méretű mobiltelefonok után megjelenő, zsebben elférő készülékek egyre nagyobb tömegeknél jelentek meg, a technológia pedig később lehetővé tette, hogy a telefonbeszélgetések után az internetkapcsolat is mobilizálódjon. Összeszedtük a legérdekesebb tényeket az elmúlt negyed évszázadból.

  • A magyar GSM-éra hivatalosan 1994. március 26-án vette kezdetét, a Pannon GSM szolgáltatásának indulásával. A világ első GSM-hívása ezt megelőzően körülbelül három évvel zajlott le Finnországban, 1991. júliusában.
  • A jelenlegi piacvezető jogelődje, a Westel 900 március utolsó napján indította a szolgáltatást.
  • Az első GSM-előfizetések kizárólag beszédszolgáltatást tartalmaztak, nem volt SMS és MMS, sem hangposta.
  • Kezdetben - a vezetékes előfizetésekhez hasonlóan - teljesen természetes volt a csúcsidejű és csúcsidőn kívüli díjszámítási gyakorlat. A percdíj 1994-ben csúcsidőben 25-30 Ft volt, csúcsidőn kívül ennek nagyjából a fele. A legolcsóbb készülék is több mint 80 ezer forintba került, a legdrágábbért több mint 100 ezret kellett fizetni. Viszonyításképpen, 1994-ben a bruttó átlagkereset 33300 Ft volt.
  • A szerződéskötés feltételeként csatlakozási díjat is megszabtak a szolgáltatók, ez eleinte 20-25 ezer forint volt. 
  • Újdonságnak számított, hogy a fogadott hívásokért - az NMT-alapú szolgáltatásokkal ellentétben - nem kellett fizetni.

  • Szintén újdonságnak számított a külföldi, páneurópai használat lehetősége, vagyis a roaming, melyet később kiterjesztettek a kontinens határain túlra is.
  • Egyes anekdoták szerint annak köszönhető, hogy a Pannon (később Telenor) 20-as előhívót, a Westel (később Telekom) pedig a 30-ast kapta, hogy a korábbi indulás végett elsőként a Pannon GSM illetékesei választhattak számmezőt.
  • A rövid szöveges üzenetek (SMS) terjedésére 1996-ig kellett várni. Az SMS azóta is az egyetlen olyan szöveges üzenetcserélő platform, mellyel minden mobilkészülék elérhető.
  • Az első pre-paid előfizetések 1997-ben jelentek meg és a kiszámítható(bb) költségek révén pár éven belül több százezer ügyfél számára tették lehetővé a csatlakozást.
  • 1999. novemberében, azaz a két riválishoz képest öt év hátránnyal indította el szolgáltatását a Vodafone Magyarország. A cég elsőként használta az 1800 MHz-es sávot beszédcélú átvitelre.
  • 2000-ben eltűnt a Westel 900 GSM nevéből a GSM jelző, miután a cég is használatba vette az 1800 MHz-es spektrumot.
  • A Vodafone 2001. januárjáig nemzeti roaming keretében a Pannon GSM és a Westel 900 900 MHz-es hálózatát használta, ezt követően váltott teljesen saját infrastruktúrára.
  • 2001-ben a KSH adatai szerint először fordult elő, hogy a GSM-előfizetések száma átlépte a vezetékes előfizetések számát.
  • Az első GSM-alapú adatszolgáltatás (GPRS) 2001-ben jelent meg, és az analóg telefonos modemekhez mérhető sávszélességet biztosított.
  • 2004-ben lezajlott a magyar mobilpiac első komoly rebrandingje, a Westel 900-ból T-Mobile lesz, a piros-kék színvilágot felváltja az azóta is használt magenta. 
  • 2005-ben indult az UMTS-alapú 3G-szolgáltatás, mely már valódi mobil szélessávnak volt nevezhető, ideális esetben akár az akkor népszerű xDSL vezetékes elérések sávszélességével.
  • A 3G bevezetését követően 2006-ban a Pannon is elhagyta a nevéből a "GSM" utótagot, illetve arculatot váltott, a norvég tulajdonos által globálisan használt arculati elemekhez igazodva (ekkor jelent meg az azóta is használt "kék propeller"). A cég 2010-ben vette fel a Telenor nevet.
  • A máig tartó 4G-s fejlesztések az évtized elején kezdődtek, az első kereskedelmi 4G-s szolgáltatást a Telekom indította 2012-ben, az 1800 MHz-es frekvenciasávon.
  • 2014-re már országos lefedettségű 4G-szolgáltatást tudtak nyújtani a mobilszolgáltatók az újabb, immár kifejezetten adatátviteli célra kiosztott spektrumkeretnek köszönhetően. 
  • Ugyanebben az évben először merült fel komolyan a lehetősége annak, hogy az 1999. óta változatlanul háromszereplős mobilpiac egy újabb szereplővel (DIGI) bővüljön.
  • 2015-ben a Telenor és a Telekom kölcsönös frekvencia-haszonbérleti szerződése révén mindkét cég duplájára (150 Mbps-re) tudta növelni a 4G-s adathálózat elméleti maximális sávszélességét a teljes lefedettségi területen.
  • 2016-ban odaítélték az első frekvencialicenceket a 3400-3800 MHz-es sávban. Addigra a mobilszolgáltatók rádiós hálózata a kezdeti, 900 MHz-es spektrum mellett 800 MHz-en, 1800 MHz-en, 2100 MHz-en és 2600 MHz-en egyaránt üzemel, a spektrumkapacitás több mint 90%-át különböző adatszolgáltatásokhoz használják a cégek.
  • Ugyanebben az évben kezdték el tesztelni az operátorok az LTE-alapú hanghívást, mely az addigra két évtizedes, GSM-alapú hangot hivatott leváltani, jobb hangminőséget és kapacitás-kihasználást biztosítva. A rendszert 2017-ben élesítette hálózatán elsőként a Telekom.
  • 2018-ban tulajdonost váltott a Telenor, a norvég anyacég eladta a mobilszolgáltatót a cseh PPF befektetőcsoportnak. Ezzel szinte egyidőben a Vodafone Csoport bejelentette, hogy felvásárolná a Liberty Global több európai érdekeltségét. A feltételezhetően idén záródó üzlet eredményeként a Vodafone Magyarországba olvadhat a UPC Magyarország, ezzel a Telenor maradhat a magyar mobilpiac egyetlen, kizárólag mobiltávközlési és kapcsolódó szolgáltatás kínáló telekommunikációs cége.

A magyar mobilpiac a kezdetektől mostanáig a világpiaci trendekhez igazodva gyökeres változásokon ment keresztül, a kezdeti, hangátviteli szolgáltatások által vezérelt üzleti modell ma már egyértelműen adatközpontú megközelítésre váltott. Az 5G-korszak hajnala ezzel együtt számos aspektusból komoly kihívás elé állítja a meglévő szolgáltatókat, akiknek a korábbiakhoz képest egészen új, ma még akár nem is ismert felhasználói igényeknek megfelelően kell kiépíteniük, bővíteniük meglévő hálózatukat.

Eközben lassan elindult az a globális trend, melynek megfelelően egyre-másra kezdenek szakítani az operátorok az eredeti, GSM-gyökerekkel. Így Ausztráliában mostanra gyakorlatilag az összes mobilszolgáltató lekapcsolta már 2G-alapú hálózatát, de ugyanerre a döntésre jutott az Egyesült Államok egyik legnagyobb szolgáltatója, az AT&T is. Európában - illetve vélhetően hazánkban is - inkább a 3G-s hálózatok leszerelése válhat idővel aktuálissá, mivel a helyettesítő technológia évek óta rendelkezésre áll, a kizárólag 2G-s, beszédcélra használt mobilok száma ugyanakkor továbbra is rendkívül magas a magyar hálózatokon.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.