Szerző: Habók Lilla

2018. augusztus 28. 14:44

A Brexit miatt készülhet a britek saját Galileo műholdja?

Hiába vette ki a részét az Egyesült Királyság Űrügynöksége a Galileo fejlesztésében és fordított rá 1,4 milliárd eurót, most úgy néz ki, hogy fejlesztheti helyett a műholdját. A britek szerint legalább a szakértelem és a projekt alapjai készen állnak.

Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az Egyesült Királyság megkísérli előkészíteni saját műholdas navigációs rendszerét, mivel a Brexit miatt nem tud megegyezni az Európai Unió Galileo műholdjainak kedvező használatáról, vagy a titkosított szolgáltatásról úgy általában - számol be róla a The Register. Megjelent ugyanis egy jelentés az EU-ból való kilépés vám- és adózási vonatkozásairól, amelyben szerepel, hogy a brit pénzügyminisztérium engedélyt adott egy legalább 92 millió fontos (101 millió eurós) megvalósíthatósági tanulmány készítésére az Egyesült Királyság saját Galileo változatáról.

Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) 2016-ban indította a sokat késlekedő Galileo szolgáltatást, mely az EU tagállamok számára ingyenes lakossági helymeghatározási, navigációs szolgáltatásokat biztosít, de a lényeg itt a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás (PRS) titkosított kapcsolata. A rendszer például terrortámadások esetén és egyéb veszély- vagy válsághelyzetekben képes egy centiméter pontosság alatt tartani értékeket, akár a közlekedésben, az egészségügyben vagy a hírszerzésben - a teljes funkcionalitás majd 2020-ra készül el. Ugyan az EU-s tagállamok vagy akár a britek is igénybe vehetik az amerikai Navstar GPS-t vagy az orosz GLONASS-t is, de a saját műhold sokkal pontosabb adatokat küld, és politikai konfliktus esetén is rendelkezésre áll. Márpedig az Egyesült Államok az iparági források szerint egyre inkább csak a saját fegyveres erői számára szeretné fenntartani a pontosabb és robusztusabb szolgáltatást.

prs_galileo

A britek számára éppen ezért a legelőnyösebb az volna, ha továbbra is a Galileót használhatnák a pontos adatok miatt és mivel ez már kész van, amelyben egyébként a briteknek nagy fejlesztői és anyagi szerepe is volt. Az Egyesült Királyság 1,4 milliárd eurót fordított eddig a Gaileóra, amit a Financial Times forrásai szerint meg is próbál jogi úton visszaigényelni. Emellett pedig igyekezett más országoknál jobb ajánlatot elérni az EU-nál a Galileo további titkosított használatára - nyilatkozta a The Guardian diplomata informátora.

Ha viszont a Galielo szolgáltatásáért az Egyesült királyság a továbbiakban nem tud versenyképes alapon hozzáférni és nem teljesíti tovább a biztonsági követelményeiket, akkor "logikus módon új alternatív után kell nézni" - tette hozzá Greg Clark üzleti, energia- és ipari stratégia ügyi államtitkár a BBC-nek. Márpedig egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy az EU ebben az esetben is ugyanúgy akarja kezelni az Egyesült Királyságot, mint bármely más EU-n kívüli országot.

"Az Egyesült Királyság egyoldalúan és önállóan úgy döntött, hogy kivonul az EU-ból. (...) Az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködést a Galileón új alapokra kell helyezni." - mondta Michel Barnier, az EU főtárgyalója brexites kérdésekben. Ennek értelmében az unió nem vonná meg teljesen a britektől a Galielo használatát, viszont drágábban adná, és ami nagyobb probléma, hogy a PRS-t már nem biztos, hogy rendelkezésre bocsátaná. Az EU jelenlegi álláspontja szerint a szolgáltatás olyannyira érzékeny adatokat tartalmaz, hogy ahhoz csak a tagállamok kaphatnak hozzáférést, márpedig az Egyesült Királysággal még nem jött létre biztonsági megállapodás a Brexit utáni időkre. Egyelőre úgy tűnik, hogy az EU nem akar kivételt tenni a britekkel, hiába hivatkozik az a "biztonsági együttműködésre", mert jövő márciustól már akkor is külügynek fog számítani.

A szakértelem adott

Az Egyesült Királyság Űrügynökségének álláspontja szerint a Galileo létrehozásában is jelentősen kivették a részüket, ezért a projektből már sok dolog rendelkezésre áll, és a szakértelem lényegében adott. Főként az ügynökség a brit műholdakat irányító Airbusra számítana, amely a kontinentális központjain keresztül a Galileóban is folytathatná a munkáját, de emellett az ügynökség álláspontja szerint a brit műholdas rendszer fejlesztését is vezethetné. Ráadásul ebben az esetben nem az egész EU-ra kiterjedő rendszert kell létrehozni, hanem csak az Egyesült Királyságra. "A képességek nagy része már rendelkezésre áll, amely egy műholdas-navigációs rendszer létrehozásához szükséges, mivel már kifejlesztettük azt a Galileóból kivett részünk keretében" - mondta Graham Turnock, az ügynökség ügyvezetője.

galileo_brit_cegek

Sok más brit cég dolgozik még a Galileón, de a Brexit után csak EU-s központtal tehetik meg

Hogy egy ilyen rendszer valójában mennyibe kerülne, az majd a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után derülhet ki. A Galileo eddig 9,7 milliárd eurót emésztett fel és 26 műholdja kering az űrben, amiből az Egyesült Királyság 1,4 milliárd eurót fizetett be. Úgyhogy a britek remélik, hogy részben ebből fizethetik majd ki az új műholdas rendszert, ami a BBC-nek nyilatkozó Turnock szerint legfeljebb 5 milliárd fontba (5,5 milliárd euró) fog kerülni. Ehhez a külügyi tudósító szerint felhasználhatják az EU másik nagy űrprogramját, a Copernicust, amely sokkal nyíltabb rendszerre épül. Egy névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztviselő azonban hangsúlyozta, hogy a megvalósíthatósági tanulmány nem tárgyalási alapként készül, hanem azt biztosítaná, hogy a britek továbbra is a műholdas piac élvonalában maradjanak, még akkor is, ha végül sikerül megállapodni a Galileo használatáról. Ha nem sikerül, akkor viszont a tanulmány mégis jó alap lehet a megvalósításhoz.

a címlapról