Felvásárolja az eASIC-ot az Intel
Az akvizíció célkeresztjébe került cég az FPGA-k és az ASIC-ok közötti aranyközépút fejlesztésével foglalkozik.
Felvásárolja az eASIC-ot az Intel. Az akvizíciós szándék alapján a nagyjából 120 főt foglalkoztató, ugyancsak Santa Clarában székelő cég pár hónapon belül a chipgyártó birtokába kerülhet, az így megszerzett szellemi tulajdonnal pedig elsősorban nagyvállalati termékpalettáját erősítheti majd az Intel. Az eASIC ugyanis egy viszonylag ritka chipfajtával foglalkozik, amely a rugalmas FPGA-k és az alkalmazás-specifikus ASIC-ok egyes előnyeit igyekszik összegyúrni. A felvásárlás annak fényében nem meglepő, hogy az Intel és az eASIC már nagyjából három éve dolgozik együtt bizonyos projekteken - a mostani bejelentés alapján valószínűleg az előbbi cég nagy megelégedésére.
Az eASIC fejlesztései tehát valahol félúton az FPGA-k és az ASIC-ok között járnak. Előbbi, vagyis a felhasználás helyén programozható logikai kapumátrix (Field-Programmable Gate Array) olyan processzorokat jelent, amelyekben a gyártás után is szabadon alakíthatóak ki logikai blokkok, vagyis a processzor architektúrája gyakorlatilag szabadon módosítható. Az ilyen chipeket például kutatás-fejlesztésben használják előszeretettel, legyen szó egy CPU-s vagy GPU-s mikroarchitektúráról vagy vezérlőről (pl. USB). A prototípusok előbb FPGA-n születnek meg, majd ezután kerülnek fix félvezetőre, számos optimalizálást követően. A rugalmasságért cserébe egyébként viszonylag drágán kell fizetni, ugyanis az FPGA-k jellemzően igen alacsony órajelen dolgoznak, gyártási költségük pedig sokszorosa a hagyományos, alkalmazás-specifikus processzorokénak.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Épp utóbbi, tehát az ASIC jelenti a másik végletet. Ezek az áramkörök ugyanis számítási teljesítményben, valamint hatékonyságban (mind lapkaterület, mind pedig teljesítmény/watt) is kimagaslóak, cserébe viszont az architektúrájuk fix, fejlesztési idejük, illetve ezzel együtt annak költsége komplexebb áramkörök esetében jellemzően rendkívül magas.
Eszik-e vagy isszák?
Az eASIC (vagy strukturált ASIC) ezen előnyök egy részét igyekszik ötvözni. A mérnökök FPGA-alapokon készíthetik el a kívánt dizájnt, így a gyártási folyamathoz elég mindössze egyetlen maszk, amelynek hála akár fél évvel rövidebb idő alatt, illetve lényegesen alacsonyabb költségek mellett gördülhetnek le a gyártósorokról a chipek. Ezzel együtt az eASIC teljesítményben, illetve valamennyivel még disszipációban is kedvezőbb, ugyanakkor területhatékonyságban az FPGA-knal megismert nem túl kedvező értékkel kell beérni. Utóbbi ugyanakkor javítható, hála az opcionálisan kihasználható, hard-coded cellakönyvtáraknak. Mindezért cserébe ugyanakkor az eASIC elveszíti az FPGA-k legnagyobb előnyének számító programozhatóságot, vagyis bár a lapkadizájn első ránézésre a programozható logikai kapumátrixokéhoz hasonlít, az architektúra fix.
Az Intel egyébként 2015 óta dolgozik együtt az eASIC-kal, utóbbi közreműködését pedig egyes, a nagyobb partnerek számára tervezett egyedi chipekhez (elsősorban Xeonokhoz) használta fel a gyártó. Az Intel egyébként igen erős kompetenciával rendelkezik az FPGA-k piacán, hála az Altera pár évvel ezelőtti, közel 17 milliárd dollárról szóló felvásárlásának. Arról egyelőre nincs hír, hogy a lényegesen kisebb eASIC-ért mennyit fizet majd az Intel, mint ahogy arról sincs, hogy a tranzakció lezárását követően átveszi-e a gyártás az új tulajdonos, az eASIC ugyanis jelenleg a GlobalFoundries és a TSMC szolgáltatását veszi igénybe a lapkák előállításához.