Nagyot eshet a nemzetközi hívások díja
Ahogy az várható volt, a roaminghívások, illetve általánosságban a roamingdíjak szabályozása, majd eltörlése után az Európai Unió a nemzetközi hívások árának letörését tűzte ki célul a nemzetközösség tagállamain belül. Az erről szóló tervezet 19 eurócentben maximalizálná a nemzetközi percdíjakat.
Fontos politikai konszenzus született az Európai Unió távközlési cégeinek működését érintő újabb átfogó irányelv, a Bizottság által 2016-ban előterjesztett Elektronikus Hírközlési Kódex bevezetését illetően, így az uniós törvényalkotás újabb fázisába léphet a szabályozási keretrendszer. Az új keretirányelv egyik fontos momentuma, hogy a roaming árszabályozáshoz hasonlóan maximalizálná a nemzetközi hívások percdíját és SMS-költségét az unión belül, ami jelenleg tagországi szolgáltatóktól és hívásiránytól függően a belföldi (perc)díjak többszöröse is lehet.
Mindenkinek jó (lenne)
Az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács közt tavaly októberben kezdődtek a tárgyalások az új keretirányelvről, az uniós vezetők 2018. júniusi határidőt jelöltek meg arra, hogy a rendes jogalkotási eljárás keretében sikerüljön megállapodásra jutni a javaslatról. A javaslatcsomag az egységes digitális piac további erősítésén túl egyebek mellett konzisztens spektrumpolitikát és kevésbé fragmentált szabályozói közeget ígér, valamint egyszerre igyekszik a fogyasztók és a szektorba hosszú távon beruházni szándékozó szolgáltatók érdekeit szem előtt tartani.
Az új kódex egyik fontos, az uniós előfizetők terheit jelentősen csökkentő intézkedése a nemzetközi percdíjak maximalizálása lehet. A szövegezés így 19 eurócentben (napi árfolyamon kb. 64 forint) maximalizálná a belföldről más uniós tagországok irányába indított hívások percdíját. Ez a díj Magyarországon jelenleg hálózattól függően átlagosan 160 Ft, ami a roamingdíjak tavalyi eltörlését követően - politikai szempontból - kevéssé indokolható árszint, így várható volt, hogy az unió rövidesen hozzányúl ehhez a területhez további piacszabályozás útján.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A tervezet emellett tovább egyszerűsítheti a számhordozási folyamatot, további transzparenciát ír elő a tarifák összehasonlíthatósága érdekében, egyszerűbbé teszi a szerződés felbontását az előfizető által, illetve a csomagolt ajánlatok igénybe vétele esetén további védelmet nyújtana a fogyasztók számára. Az e célt szolgáló intézkedések zöme jelenleg a tagállami törvényhozás és hatóságok illetékessége, így például részben már az irányelv szellemiségében született a magyar távközlési szektor működését szabályozó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2015-ös elnöki rendelete. Ez két lépcsőben lépett életbe és uniós szinten is meglehetős szigorral szabályozta különösen a határozott idejű szerződések kereteit. Tavaly októbertől pedig a szerződések határozott időtartamát maximalizálta 12 hónapban a magyar törvényhozás abban az esetben, ha szerződéskötéskor nem vásárol készüléket az előfizető.
Éljenek a közös hálózatok!
A szolgáltatók számára cserébe több ponton is enyhítést, illetve kedvezőbb feltételeket biztosítana a kódex. Így például ösztönzi a közös erővel kiépített hálózatok létrejöttét azzal, hogy az ilyen esetekre érvényes szabályozási terheket csökkenti (dereguláció), illetve egységesen 20 évben határozná meg az árveréseken vagy pályázatokon odaítélt spektrumlicencek érvényességi idejét. A keretirányelvet létrehozó intézmények szerint ezzel kiszámíthatóbbá válna a működési környezet, amit a szolgáltatók az uniós piacszabályozás kapcsán a legtöbbször kifogásolnak.
A javaslatcsomag 2025-ig további, konkrét célkitűzéseket is előírányoz, így például:
- gigabites kapcsolat a legnagyobb hatású szereplők, például iskolák, közepes és nagyvállalatok, valamint a legjelentősebb közszolgáltatók számára
- növelhető sebességű, legalább 100 Mb/másodperces kapcsolat minden európai háztartás számára
- 5G-s lefedettség minden városi területen és a legfontosabb szárazföldi közlekedési útvonalakon.
A szolgáltatók ezzel együtt láthatóan nem elégedettek a konszenzussal, legalábbis ez derül ki az Európai Távközlési Szolgáltatók Szövetségének (ETNO) nyilatkozatából. A szervezet szerint a a kódex lényegében egy elszalasztott lehetőség, mely nem ösztönzi befektetésre a távközlési cégeket, illetve egy már eleve szerteágazó és bonyolult rendszert még komplexebbé tesz. Mindez lassíthatja az optikai hálózatok bővítését és az 5G-s fejlesztéseket egyaránt, ami komoly lemaradást eredményezhet a régió számára - állítja a lobbiszervezet. A nagykereskedelmi összeköttetésekre vonatkozó szabályozási elem révén a kódexet értelemszerűen elsősorban a nagyobb, domináns szereplők támadják, míg a kis szolgáltatók többnyire üdvözölték a a politikai konszenzus létrejöttét.
Bár a kódex szellemiségében aligha fog már változni, hosszú időnek kell eltelnie, mire a szabályozás az összes bürokratikus lépcsőfokot megjárja. Így egyaránt szavaznia kell róla a Parlamentnek és a Tanácsnak, ezt követően pedig két évük lesz a tagállamoknak arra, hogy jogrendjükbe ültessék az irányelvet.