Legfelsőbb bíróságon a Microsoft és az amerikai kormányzat pere
Az amerikai legfelsőbb bíróság egyelőre nem tudja eldönteni, mennyire hozható párhuzamba a fizikai hordozó és az adat. A jelenlegi törvények nem adnak egyértelmű útmutatást a külföldön tárolt adatok kérdéséhez.
A legfelsőbb bírósághoz került a Microsoft és az amerikai kormányzat évek óta húzódó pere a külföldi szerveren tárolt adatok bekéréséről. Az ügy még 2014-ben indult, mikor az amerikai hatóságok egy drogügyben végeztek nyomozást, és ennek keretében hozzáférést kértek egy Outlook.com-os postafiók tartalmához. Azonban mivel az adatokat a Microsoft az írországi adatközpontjában tárolta, ezért a vállalat azzal érvelt, hogy az adatokat csak a dublini bíróságon keresztül lehetne kikérni. A kormányzat álláspontja szerint az amerikai cégek kötelesek átadni a náluk lévő információt a hatóságok kérésére - az adattárolás országától függetlenül. A tech cégek, köztük a Microsoft viszont vitatják a kormányzati álláspontot, és ennek eredménye a több éves per.
Korábban a fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy a cégnek nem kell átadnia az adatokat az amerikai hatóságoknak, mivel azok az írországi tárolás miatt nem esnek a vonatkozó szabályozás hatálya alá. Számos fellebbezési fordulót követően végül az ügy a legfelsőbb bíróságon kötött ki, melynek előzetes véleménye alapján úgy tűnik, hogy a bíróság mégis újból az amerikai kormányzatnak fog igazat adni. A bírók többsége ugyanis különböző aggályokat fogalmazott meg, hogy miért ütközik problémába, ha a külföldi szerveren gyűjtött és tárolt adatokról az adott ország rendelkezhet.
A bírók nézete szerint a Microsoft és más nagyvállalatok "könnyen" tudják mozgatni az adatokat az interneten keresztül egyik országból a másikba, miközben az amerikai adatkezelők egyfolytában hozzáférhetnek. Például Samuel Alito szerint egy amerikai cég által üzemeltetett adatközpont hiába van másik országban, az nem feltétlenül tartozhat kizárólagosan a külföldi ország rendelkezési körébe. A bíró véleménye, hogy az adatok esetében nem egy kézzel fogható, fizikailag létező dologról van szó, hiába vannak azok "fizikailag valahol létező egy vagy több számítógépen", de magukat az adatokat az internetes szolgáltatók bármikor áthelyezhetik.
Brad Smith, a Microsoft jogi igazgatója (Forrás: On MSFT)
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Másrészről John Roberts, a legfelsőbb bíróság elnöke szerint a vállalatok egyfajta értékesítési szempontként szeretnék felhasználni a felhős és emailes szolgáltatásaikhoz a döntést, hogy a "kormányzat nem férhet hozzá az emailjeitekhez". A Microsoft ellenérve, hogy az adatokat a felhasználókhoz minél közelebb szeretnék tartani, hogy elkerüljék a szolgáltatásban a késleltetést, de Roberts szerint ez nem elég jó érv, mivel egyesek hajlandóak lennének lassabb szolgáltatással fizetni azért, hogy az adataik ne kerülhessenek a hatóságokhoz - idézi részletes beszámolójában a Lawfare.
Több bíró szerint nem is kellene jogi precedenst állítani az ügy eldöntéséhez, amennyiben a törvényhozók végre rendeznék a kérdést az adatok kikéréséről, az 1986-os tárolt kommunikációról szóló törvény (Stored Communications Act) lecserélésével, mely arról rendelkezik, hogy a hatóságok bármikor és egyszerűen hozzáférhetnek a felhős szolgáltatásokban őrzött információkhoz, viszont nem tér ki külön a külföldön tárolt adatok kérdésére. Ehhez a jelenlegi gyakorlat szerint mindössze egy szövetségi házkutatási parancs szükséges, míg például a fizikai adathordozók lefoglalása ennél bonyolultabb engedélyekhez kötött. Egyes bírók nyitva hagynák a kérdést a Kongresszus felé, hogy törvénybe foglalja a probléma hosszú távú megoldását, melyre például a Cloud Act lehetne megoldás, de ez jelenleg csak törvénytervezet. A testület várhatóan júniusban hozza meg döntését.