Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
React Native, Kotlin, Flutter, Flux, WebAssembly, Java, Android... + app security. Nettó 20 óra fejlesztői tartalom, HWSW mobile!, november 29-30!

ARM és szerver? A Qualcomm új lapkával próbálkozik

Asztalos Olivér, 2017. november 13. 10:30

Határozott belépővel próbál szerencsét az ARM-os szereplőknek eddig bevehetetlennek tűnt piacon a cég, a első számú célpontot a felhős adatközpontok jelentik.

hirdetés

Bemutatta első, szerverekhez tervezett processzorait a Qualcomm. Centriq 2400 családdal mindent beleadott a kaliforniai tervezőcég, a magok száma mellett a gyártástechnológiával sem spóroltak a mérnökök. A processzor legfeljebb összesen 48 magot vonultat fel, ráadásul az azokat tartalmazó lapka 10 nanométeres gyártástechnológiával készül, ami előnyt jelent a piacot évek óta uraló Intel 14 nanométeres megoldásaival szemben. Ezek ellenére a siker korántsem garantált, a területen abszolút kezdőnek számító Qualcommnak most tucatjával kellene meggyőznie a potenciális ügyfeleket arról, hogy ruházzanak be a mindeddig vajmi kevés sikert felmutató ARM-os ökoszisztémába.

A Qualcomm egy meglehetősen komplex lapkát állította össze belépőnek, abban ugyanis párba szedve (Falkor duplex) összesen 48 darab processzormag, azokhoz kapcsolódóan pedig 12 megabájt L2, illetve 60 megabájt L3 cache kapcsolódik. A magok közötti kapcsolatot egy kétirányú, (kör)gyűrűs buszrendszer biztosítja, amely másodpercenként 250 GB/s-os sávszélességet biztosít. A processzormagok teljesen egyediek és kimondottan a szerverekhez készültek, amelyhez korábbi AMD, Intel, és Broadcom mérnököket is szerződtetett a Qualcomm. Az így megszületett ARMv8-A utasításarchitektúrát használó, kizárólag 64 bites kódot futtató Falkor mikroarchitektúra egyes részleteiben egyezik a legújabb Snapdragonokból ismert Kryo családdal.

falkor_block_diag

A magok külvilághoz kapcsolódását egy hatcsatornás, DDR4-2667 memóriát támogató vezérlő biztosítja, amely a legfeljebb 768 gigabájt összkapacitású modulukra 128 GB/s sávszélességet kínálhat, amit inline tömörítéssel fejel meg a kontroller, növelve az effektív értéket. A beépített PCI Express vezérlővel már kicsit szerényebben bánt a Qualcomm, az ugyanis csupán 32 Gen3-as sávot kínál, amely az Intel és AMD aktuális megoldástól egyaránt elmarad, ami például az NVMe SSD-k számát korlátozhatja. A tervezőcég kiemeli, hogy lapkája a chipsetet is integrálja, így a gyártóknak nem kell helyet (és hűtést) biztosítani egy külső lapkához.

Ahogy a HWSW korábban megtippelte, mindezt a Snapdragonok gyártásánál is partner Samsung bérgyártó üzletága önti szilíciumba. A 835-ös alkalmazásprocesszorokkal már megismert 10LPE kódnevű eljárás tranzisztorsűrűségben felülmúlja a szerverpiacon legnagyobb rivális Intel 14 nanométerét, teljesítményre (órajelre) kihegyezett lapkánál közel 17 százalékkal kisebb SRAM cellák gyárthatóak a dél-koreai cég eljárásával. Mindez kapóra is jött a Centriqnek, az ugyanis nem kevesebb, mint 18 milliárd tranzisztort vonultat fel, amit a Samsung eljárásának hála viszonylag kicsi, 398mm2-es területen sikerült csatasorba rendezni.

centriq

A felsorolt egységeket első korbán három modellel osztotta fel a Qualcomm. A csúcsot a Centriq 2460 képviseli, amelyben minden aktív, tehát a 48 mag és a 60 MB L3 is, előbbiek alapórajele pedig 2,2 GHz, ami turbóval 2,6 GHz-re szökhet fel, az első hallásra alacsony, 120 wattos TDP erejéig. Ennél alig kínál kevesebbet a Centriq 2452, amelyben két magot (vagyis egy Falkor duplexet) és az azokhoz kapcsolódó 2,5 megabájt L3 cache-t tiltotta le a Qualcomm, más nem változott. A legolcsóbb, 2434 számozásra hallgató modellben már picit jobban megszaladt az olló, ez 40 magot és 50 MB L3-at kínál 2,3 GHz-es alap-, és 2,5 GHz-es turbó mellett, a TDP pedig 110 watt. A processzorokat rendre 1995, 1373, illetve 888 dollárért kínálja a cég, amely alapján a középső darab, azaz a Centriq 2452 tűnik a legjobb vételnek.

A Qualcomm ezeket három Intel modell ellen küldi harcba: a 2460 a Xeon Platinum 8180 (28 mag, 2,5-3,8 GHz, 205W TDP), a 2452 a Xeon Gold 6152 (22 mag, 2.1-3.7 GHz, 140W), a 2434 pedig a Xeon Silver 4116 (12 majd, 2,1-3,0 GHz, 85W TDP) ellenfele lenne. A Qualcomm szerint processzorai minden tekintetbe, így számítási teljesítmény, hatékonyság, illetve ár szempontjából is jobbak. A cég ezeket saját SPECint_rate2006 méréseire alapozza, amely alapján tempóban hozza az Inteleket, bizonyos esetekben pedig gyorsabb azoknál. Hatékonyságban már egyértelmű az előny, az árazást tekintve pedig nagyjából négyszer kedvezőbb a Centriq processzorok mutatója.

Sokadik nekifutás

Az ARM-alapú szerverprocesszorok kalandjába eddig jóformán mindenki belebukott, a Calxeda mellett a listán ott az Applied Micro X-Gene családja, vagy a Broadcom Vulcan projektje, és az AMD kvázi halva született Opteron A1100 sorozata is, fél évtizedes távlatban sem sikerült akár részsikereket sem elérniük a rendszereknek. A kudarc oka nagy részt az Intel igen agresszív stratégiájában is keresendő, a domináns, a piacot magának tartogató gyártó roppant agresszív megelőző csapásokkal gátolta meg az ARM piacszerzését, a Xeon D családdal vagy az Atom magok szerveres implementációjával (Avoton és Centerton família) minden versenyelőnyüktől megszabadította a konkurenciát.

centriq2

A Centriq tulajdonságait tekintve azonban talán még sosem mutatkozott ilyen jó esélye ARM-os tervezőcégnek. A Qualcomm szerint már akadnak is érdeklődők megoldására, az Alibaba, és az ARM-os világgal már korábban bepróbálkozott (Moonshot) HPE épít a Centriqre. Ezek mellett már ott a Microsoft is, amely már hónapokkal ezelőtt elárulta, hogy a Project Olympus keretein belül a Qualcomm fejlesztését is kipróbálja. Végül, de nem utolsó sorban a rövid listán ott a másik adatközpontos mamut, a Google is, amely korábban elmondta, hogy már 20 százalékkal kedvezőbb költség/teljesítmény mutató mellett átállnának POWER processzorokkal szerelt rendszerekre, és ez nyilván áll más utasításarchitektúrákra is.

qualcomm-centriq-2400_eco

Ma már ugyanis az eltérő utasításarchitektúra nem jelent annyira komoly akadályt az egyedileg kiépített adatközpontok esetében - itt ugyanis a szoftveres kötöttség nem olyan nagy probléma, a szabad szoftveres környezetek és a saját szerveroldali alkalmazások relatíve könnyen fordíthatóak újra más processzorokra. A szervergyártók és a szoftverfejlesztők tehát készen állnak a potenciális váltásra, a mikroszerverekkel már mindenki szerzett elegendő tapasztalatot, a Linux után pedig már a Windows Server is barátkozik az ARM utasításarchitektúrával.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
React Native, Kotlin, Flutter, Flux, WebAssembly, Java, Android... + app security. November 29-30!